Menü

Iránytű az áltudományos hírek útvesztőjében

Nem, az oltások nem a háttér hatalom genocídiumának eszközei, az orvosok nem betegítenek meg szánt szándékkal, nem azért ajánlják a teljes értékű gabonák fogyasztását, mert így akarnak profitot termelni a gabonatermesztőknek, vagy az inzulin-gyártó gyógyszercégeknek.

Nem, nincsenek csodaszerek, az éhgyomorra evett/ivott citrom/citromlé nem fogyaszt. Viszont nagyon kellemetlen lesz a kórházi dokinak bevallani, hogy attól lyukadt ki majdnem a gyomrod, hogy azt hitted, majd akkor lefogysz. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy persze légy nyitott az új információkra, és tudd elfogadni, de ne kritika nélkül. Ne hidd, hogy akik ezeket leírják biztos okosabbak nálad, és ezek új kutatási adatok, meg ilyesmik. És, ha már itt tartunk,beszéljünk csak kicsit azokról a bizonyos kutatásokról.

Ha egy teljesen új információt bemutató cikkben nem hivatkoznak vizsgálatra, kutatásra, akkor nagy a valószínűsége, hogy csak hasonló oldalakról szedett megalapozatlan kijelentésekről van szó, ami jobb esetben hatástalan, rosszabb esetben káros. Ha annyit írnak „amerikai kutatók szerint”, „egy angol kutatás adatai szerint”, szintén hiteltelen. Ha van megadva vizsgálatvezető, az ő nevére érdemes rákeresni. Ilyenkor már általában azt is megadják, melyik lapban publikálták az adott cikket. Ez már jó jel. Attól viszont, hogy egy szaklapban publikáltak egy vizsgálatot, még mindig nem jelenti azt, hogy az eredményeinek terápiás következményei lesznek. Ahhoz, hogy egy klinikai vizsgálat egy hipotzézist igazoljon, a kísérletnek megismételhetőnek kell lennie, kettős vak próbával kell igazolni (ez azt jelenti, hogy sem a kísérleti alany, sem a kísérletet végző nem tudja, hogy ki végezte/fogyasztotta a vizsgálat tárgyát képző módszert/anyagot, mert a kontrollcsoport is hasonlót kap, így az emberi torzítási faktor kizárható).

Ami még nagyon fontos az a vizsgálat mérete. Ha mondjuk 5-10 emberen vizsgálódtak, abból nem lehet következtetést levonni, tudományos szempontból nem értékelhetetlen. Ahhoz, hogy ezeket a paramétereket megvizsgálhassuk, az eredeti publikációt kell elolvasnunk. Erre sajnos nem mindig van időnk, ez érthető. Vannak azok az oldalak, amiken csak úgy hemzsegnek az „Ez történik, ha megeszel napi 8 banánt”, és „Egy orvos bevallja”- típusú cikkek. Ezeket egyértelműen el is felejthetjük, nehezebb a dolgunk egy általában hiteles információt közlő, nem egyértelműen hamis információt hordozó oldalaknál, de ha kis időt fordítunk rá, máris megtudhatjuk, hogy érdemes-e az olvasottak alapján új szokásokat bevezetnünk, vagy sem.

Használt ruhát venni menő!

Sokan szeretik a használt ruha piacot, hiszen fantasztikus és egyedi darabok bújnak meg olykor-olykor a túrkálókban, ami manapság már egyáltalán nem kínos dolog.

Mi okozza az utazás utáni depressziót?

Tapasztalták már, hogy nyaralásból hazatérve szomorú hangulatuk lett? Ez az úgynevezett nyaralás utáni depresszió, amely egyáltalán nem ritka jelenség. Szerencsére az ilyenkor fellépő rosszkedv különböző módszerekkel enyhíthető.

Óvjuk okoseszközeinket, gyógyszereinket a melegtől!

Nem csak az emberek viselik nehezen a kánikulát, hanem a technológiai eszközök is megsínylik a szélsőséges időjárást. Az extrém időjárás nem csak az emberek életét nehezíti meg, de használati tárgyainkban is kárt tehet.

Kemping a kertben

Szeretnéd átélni egy kemping hangulatát, de nincs rá lehetőséged, hogy elutazz otthonról? Rendezz be a kertedben egy sátrat, és éld át otthonról a szabadban töltött éjszaka autentikus hangulatát, az otthon közelségének előnyeivel fűszerezve!

Feszültséglevezetés? - Mire jó a stressz?

Azt hihetjük, hogy szükségünk van a stresszre, de közben mégis egyfajta negatív tényezőként gondolunk rá. Holott ha épp megfelelő nyomás helyezkedik ránk, az erőforrásainkat is jobban tudjuk beosztani. Nem utolsó sorban, a stresszes légkörben elért sikereink azok, amelyekre szívesen visszagondolunk: ezek a legnagyobb győzelmeink.