Menü

Iránytű az áltudományos hírek útvesztőjében

Nem, az oltások nem a háttér hatalom genocídiumának eszközei, az orvosok nem betegítenek meg szánt szándékkal, nem azért ajánlják a teljes értékű gabonák fogyasztását, mert így akarnak profitot termelni a gabonatermesztőknek, vagy az inzulin-gyártó gyógyszercégeknek.

Nem, nincsenek csodaszerek, az éhgyomorra evett/ivott citrom/citromlé nem fogyaszt. Viszont nagyon kellemetlen lesz a kórházi dokinak bevallani, hogy attól lyukadt ki majdnem a gyomrod, hogy azt hitted, majd akkor lefogysz. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy persze légy nyitott az új információkra, és tudd elfogadni, de ne kritika nélkül. Ne hidd, hogy akik ezeket leírják biztos okosabbak nálad, és ezek új kutatási adatok, meg ilyesmik. És, ha már itt tartunk,beszéljünk csak kicsit azokról a bizonyos kutatásokról.

Ha egy teljesen új információt bemutató cikkben nem hivatkoznak vizsgálatra, kutatásra, akkor nagy a valószínűsége, hogy csak hasonló oldalakról szedett megalapozatlan kijelentésekről van szó, ami jobb esetben hatástalan, rosszabb esetben káros. Ha annyit írnak „amerikai kutatók szerint”, „egy angol kutatás adatai szerint”, szintén hiteltelen. Ha van megadva vizsgálatvezető, az ő nevére érdemes rákeresni. Ilyenkor már általában azt is megadják, melyik lapban publikálták az adott cikket. Ez már jó jel. Attól viszont, hogy egy szaklapban publikáltak egy vizsgálatot, még mindig nem jelenti azt, hogy az eredményeinek terápiás következményei lesznek. Ahhoz, hogy egy klinikai vizsgálat egy hipotzézist igazoljon, a kísérletnek megismételhetőnek kell lennie, kettős vak próbával kell igazolni (ez azt jelenti, hogy sem a kísérleti alany, sem a kísérletet végző nem tudja, hogy ki végezte/fogyasztotta a vizsgálat tárgyát képző módszert/anyagot, mert a kontrollcsoport is hasonlót kap, így az emberi torzítási faktor kizárható).

Ami még nagyon fontos az a vizsgálat mérete. Ha mondjuk 5-10 emberen vizsgálódtak, abból nem lehet következtetést levonni, tudományos szempontból nem értékelhetetlen. Ahhoz, hogy ezeket a paramétereket megvizsgálhassuk, az eredeti publikációt kell elolvasnunk. Erre sajnos nem mindig van időnk, ez érthető. Vannak azok az oldalak, amiken csak úgy hemzsegnek az „Ez történik, ha megeszel napi 8 banánt”, és „Egy orvos bevallja”- típusú cikkek. Ezeket egyértelműen el is felejthetjük, nehezebb a dolgunk egy általában hiteles információt közlő, nem egyértelműen hamis információt hordozó oldalaknál, de ha kis időt fordítunk rá, máris megtudhatjuk, hogy érdemes-e az olvasottak alapján új szokásokat bevezetnünk, vagy sem.

A nyári szünet lehetőségei: pihenés vagy tanulás?

Június közepén elcsendesülnek az iskolák folyosói, elbúcsúznak a diákok, és kezdetét veszi a vakáció. Sokan ilyenkor csak a pihenésre és a kikapcsolódásra gondolnak, mások azonban abban látják a lehetőséget, hogy hasznosan, akár tanulással is eltöltsék ezt a közel két és fél hónapot.

Amit a slow living-ről tudni érdemes

Érezted már, hogy annyira akarsz teljesíteni az életed minden területén, hogy nem bírod tovább? Akkor slow living életforma segíthet, hogy jobban érezd magad!

A család, mint biztos háttér

A család az első közösség, ahová tartozunk. Itt tanuljuk meg az alapvető értékeket, a szeretetet, a támogatást, és azt, hogy mit jelent felelősséget vállalni. Egy támogató családi háttér rengeteget számít az élet más területein is, például a tanulásban vagy a sportban.

Felelősségteljes vezetés nyáron is!

A felelősségteljes vezetés nem csupán a közlekedési szabályok betartását jelenti – ennél sokkal többről van szó. Pécsről tartottam hazafelé a gyerekekkel ma délután, amikor megfogalmazódott bennem ez a cikk.

Az állásinterjú mint próbatétel

Az állásinterjú, sőt már a munkakeresés is sokakban feszültséget, szorongást generáló élethelyzet. Miért olyan stresszes szituáció ez a legtöbbünk számára? Miért befolyásolhatja – ha akár csak rövid ideig is – önértékelésünket egy sikertelen felvételi beszélgetés élménye? Ebben az írásban az állásinterjúkkal kapcsolatos negatív és stresszes gondolatokról tudhatunk meg többet.