Menü

Iránytű az áltudományos hírek útvesztőjében

Nem, az oltások nem a háttér hatalom genocídiumának eszközei, az orvosok nem betegítenek meg szánt szándékkal, nem azért ajánlják a teljes értékű gabonák fogyasztását, mert így akarnak profitot termelni a gabonatermesztőknek, vagy az inzulin-gyártó gyógyszercégeknek.

Nem, nincsenek csodaszerek, az éhgyomorra evett/ivott citrom/citromlé nem fogyaszt. Viszont nagyon kellemetlen lesz a kórházi dokinak bevallani, hogy attól lyukadt ki majdnem a gyomrod, hogy azt hitted, majd akkor lefogysz. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy persze légy nyitott az új információkra, és tudd elfogadni, de ne kritika nélkül. Ne hidd, hogy akik ezeket leírják biztos okosabbak nálad, és ezek új kutatási adatok, meg ilyesmik. És, ha már itt tartunk,beszéljünk csak kicsit azokról a bizonyos kutatásokról.

Ha egy teljesen új információt bemutató cikkben nem hivatkoznak vizsgálatra, kutatásra, akkor nagy a valószínűsége, hogy csak hasonló oldalakról szedett megalapozatlan kijelentésekről van szó, ami jobb esetben hatástalan, rosszabb esetben káros. Ha annyit írnak „amerikai kutatók szerint”, „egy angol kutatás adatai szerint”, szintén hiteltelen. Ha van megadva vizsgálatvezető, az ő nevére érdemes rákeresni. Ilyenkor már általában azt is megadják, melyik lapban publikálták az adott cikket. Ez már jó jel. Attól viszont, hogy egy szaklapban publikáltak egy vizsgálatot, még mindig nem jelenti azt, hogy az eredményeinek terápiás következményei lesznek. Ahhoz, hogy egy klinikai vizsgálat egy hipotzézist igazoljon, a kísérletnek megismételhetőnek kell lennie, kettős vak próbával kell igazolni (ez azt jelenti, hogy sem a kísérleti alany, sem a kísérletet végző nem tudja, hogy ki végezte/fogyasztotta a vizsgálat tárgyát képző módszert/anyagot, mert a kontrollcsoport is hasonlót kap, így az emberi torzítási faktor kizárható).

Ami még nagyon fontos az a vizsgálat mérete. Ha mondjuk 5-10 emberen vizsgálódtak, abból nem lehet következtetést levonni, tudományos szempontból nem értékelhetetlen. Ahhoz, hogy ezeket a paramétereket megvizsgálhassuk, az eredeti publikációt kell elolvasnunk. Erre sajnos nem mindig van időnk, ez érthető. Vannak azok az oldalak, amiken csak úgy hemzsegnek az „Ez történik, ha megeszel napi 8 banánt”, és „Egy orvos bevallja”- típusú cikkek. Ezeket egyértelműen el is felejthetjük, nehezebb a dolgunk egy általában hiteles információt közlő, nem egyértelműen hamis információt hordozó oldalaknál, de ha kis időt fordítunk rá, máris megtudhatjuk, hogy érdemes-e az olvasottak alapján új szokásokat bevezetnünk, vagy sem.

Életmentő tanácsok! De szó szerint

Szó szerint életmentő tanácsokat hoztam a kánikula beköszöntével, kérem szívleljék meg ezeket a sorokat és legyünk felelős szülők, felelősségteljes autósok és gazdik!

Az énidő nem önzőség

Az egyéni boldogság megjelenésével egyre lényegesebbé vált a személyes jólét. Olyannyira fontossá, hogy ma már az önmagunkkal való foglalkozás adja társadalmunk alapját. Az énidő napjainkban divatos kifejezés, sok helyen látjuk, de általában elsiklunk felette. Sokan azt gondolják, hogy elegendő időt töltenek el saját testi-lelki egészségük ápolásával, de ez egy jóval hosszabb folyamat tud lenni, mint a pillanatnyi pihenés.

Mit vigyünk magunkkal és mire figyeljünk túrázáskor?

A túrázás, kirándulás, terepfutás hasznos szabadidős tevékenység és egészséges időtöltés. Sokan nem tudják pontosan, hogy miket kell pakolni a hátizsákjukba, mire kell figyelni, ezért mai cikkünkben tanácsokat hozunk, hogy mi is szükséges egy ideális túrázáshoz.

Hogy közlekedjen a gyerek?

Mire figyelsz, ha átkelsz az úttesten? Hogyan közlekedsz biciklivel? Melyek a fényvisszaverő eszközök? Miért kell bekötni a biztonsági övet? Kinek van elsőbbsége és leginkább: tudod mitől véd meg a bukósisak? Ezeket a kérdéseket nyugodtan tegyük fel gyermekeinknek és tanítsuk őket tudatos közlekedésre!

Milyen munka illik hozzám?

A karrier életünk fontos meghatározója, amely szinte minden életszakaszunkat befolyásolja. Felnőttkorban időnk jelentős részét munkánkkal, munkatársainkkal töltjük, és az általunk végzett tevékenység erősen alakítja mindennapjainkat, életstílusunkat, felfogásunkat, és személyes kapcsolati hálónkat is. Nem véletlen, hogy már egészen kicsiként felteszik a kérdést, hogy “mi leszel, ha nagy leszel”.