Burgonya vs. édesburgonya- Melyiket ehetem?
- Dátum: 2018.03.27., 21:23
- burgonya, édesburgonya, egészség, egészséges étkezés, étel, étkezés, krumpli, lowcarb, rost, szénhidrát
Lassan itt az újburgonya szezonja. A burgonyát azonban sok egészségtudatos, reformtáplálkozást követő ember száműzte az étrendjéből.Az édesburgonyát napjainkban úgy kezelik, mint a hagyományos burgonya, egészséges alternatíváját. A burgonya első számú közellenséggé lépett elő, ugyanis fogyasztásától óv a népszerű lowcarb étrend, és az egyre inkább teret hódító paleolit életmód is. Mindkettő engedi ugyanakkor az édesburgonya fogyasztását. A reformtáplálkozást, vagy lowcarb életmódot követők kb. úgy tekintenek a burgonya-édesburgonya párosra, mint a rizs-barnarizs viszonyára.
Ha összehasonlítjuk a kért gumóst, azt találhatjuk, hogy a burgonya és az édesburgonya tápanyag-összetétele közel azonos. 100 grammban a hagyományos piros/rózsaburgonya 80 kcal-t;2,3 g fehérjét és 19g szénhidrátot; 2,3 g élelmi rostot és az ajánlott napi C-vitamin 17%-át tartalmazza. Narancssárga húsú testvére (az édesburgonya, vagy batáta) 86 kcal-t; 2,3 g fehérjét; 20 g szénhidrátot; 3 g rostot és a szükséges napi C-vitamin 35 %-át, az A-vitamin 380%-át tartalmazza.
A makronutriensek (fehérje, zsír, szénhidrát) tekintetében praktikusan, azonosnak vehetjük a két zöldség értékeit. A rosttartalma minimálisan magasabb az édesburgonyának, ez azonban élettanilag nem számottevő különbség, valójában a burgonyát is a lassú felszívódású szénhidrátok közé sorolja a dietetika.
Az édesburgonya vitamintartalma (különös tekintettel az A-vitaminra) viszont jobb, mint a sima burgonyának. De ha csak alakunk miatt választanánk az édesburgonyát, akkor felesleges. Lássuk be, minden magas rost és vitamintartalom mellett is, azért az édeskés íze egy paprikás krumpliban, gulyásban nem annyira kedves a magyar ízlésnek. Köretnek, tócsninak, sütve, főzve használjuk bátran, de ha kényszerűségből váltottunk erre, és igazán nem is ízlik vele az étel, akkor együk nyugodtan a hagyományosat.
Természetesen mindenképp mértékkel és heti max. 1-2 alkalommal ajánlott, de ne „féljünk” tőle. Nyugodtan készíthetjük pl. a kelkáposzta főzeléket burgonyakockákkal, vagy ehetünk az osztrák hüttében OfenKartoffeln-t.
Bodzabogyó, a lila kincs
A bodzát mindenki ismeri, hiszen remek szörp, szép virág, kellemes illat, ámde van bogyója is, ami szintén hasznos kis része a növénynek.
5 szósz, amit minden szakácsnak ismernie kell
A jó szósz sokszor többet jelent egyszerű kiegészítőnél: összeköti az étel ízeit, szaftosságot ad, kiemeli az alapanyagokat, és akár egy egyszerű fogást is különlegessé tehet. A klasszikus francia konyha öt úgynevezett anyaszószt tart számon, amelyekből rengeteg más mártás készíthető. Ezek alapjainak ismerete nemcsak profi szakácsok számára hasznos, hanem azoknak is, akik szeretnének magabiztosabban mozogni a konyhában.
Tippek olajos ételek fogyasztása után
Az olajos, zsíros ételek sokak számára ízletesek, ugyanakkor nagyobb mennyiségben fogyasztva megterhelhetik az emésztőrendszert. Egy rántott hús, sült krumpli, hamburger vagy más bő olajban készült fogás után jelentkezhet teltségérzet, puffadás, gyomorégés, hányinger vagy egyszerűen kellemetlen nehézségérzet. Néhány egyszerű szokással azonban könnyebbé tehetjük az emésztést és javíthatjuk a közérzetünket.
Feszültség, fáradtság és csokoládé – hogyan alakul ki a stresszevés ördögi köre?
Az étkezés és az érzelmeink között szorosabb kapcsolat van, mint gondolnánk. Egy nehéz nap után könnyebben nyúlunk édességekhez és nassolnivalókhoz, az evés pedig rövid időre megnyugvást hozhat. Azonban hogyan különböztethetjük meg a valódi éhséget a stresszevéstől?
Hidratálás okosan: mit igyunk, mennyit és mire figyeljünk a nyári hőségben?
A nyári hőség nemcsak kellemetlen, hanem komoly megterhelést is jelent a szervezet számára. Amikor a hőmérő tartósan 30 Celsius-fok fölé emelkedik, testünk fokozott izzadással próbálja fenntartani a megfelelő testhőmérsékletet.