Burgonya vs. édesburgonya- Melyiket ehetem?
- Dátum: 2018.03.27., 21:23
- burgonya, édesburgonya, egészség, egészséges étkezés, étel, étkezés, krumpli, lowcarb, rost, szénhidrát
Lassan itt az újburgonya szezonja. A burgonyát azonban sok egészségtudatos, reformtáplálkozást követő ember száműzte az étrendjéből.Az édesburgonyát napjainkban úgy kezelik, mint a hagyományos burgonya, egészséges alternatíváját. A burgonya első számú közellenséggé lépett elő, ugyanis fogyasztásától óv a népszerű lowcarb étrend, és az egyre inkább teret hódító paleolit életmód is. Mindkettő engedi ugyanakkor az édesburgonya fogyasztását. A reformtáplálkozást, vagy lowcarb életmódot követők kb. úgy tekintenek a burgonya-édesburgonya párosra, mint a rizs-barnarizs viszonyára.
Ha összehasonlítjuk a kért gumóst, azt találhatjuk, hogy a burgonya és az édesburgonya tápanyag-összetétele közel azonos. 100 grammban a hagyományos piros/rózsaburgonya 80 kcal-t;2,3 g fehérjét és 19g szénhidrátot; 2,3 g élelmi rostot és az ajánlott napi C-vitamin 17%-át tartalmazza. Narancssárga húsú testvére (az édesburgonya, vagy batáta) 86 kcal-t; 2,3 g fehérjét; 20 g szénhidrátot; 3 g rostot és a szükséges napi C-vitamin 35 %-át, az A-vitamin 380%-át tartalmazza.

A makronutriensek (fehérje, zsír, szénhidrát) tekintetében praktikusan, azonosnak vehetjük a két zöldség értékeit. A rosttartalma minimálisan magasabb az édesburgonyának, ez azonban élettanilag nem számottevő különbség, valójában a burgonyát is a lassú felszívódású szénhidrátok közé sorolja a dietetika.
Az édesburgonya vitamintartalma (különös tekintettel az A-vitaminra) viszont jobb, mint a sima burgonyának. De ha csak alakunk miatt választanánk az édesburgonyát, akkor felesleges. Lássuk be, minden magas rost és vitamintartalom mellett is, azért az édeskés íze egy paprikás krumpliban, gulyásban nem annyira kedves a magyar ízlésnek. Köretnek, tócsninak, sütve, főzve használjuk bátran, de ha kényszerűségből váltottunk erre, és igazán nem is ízlik vele az étel, akkor együk nyugodtan a hagyományosat.

Természetesen mindenképp mértékkel és heti max. 1-2 alkalommal ajánlott, de ne „féljünk” tőle. Nyugodtan készíthetjük pl. a kelkáposzta főzeléket burgonyakockákkal, vagy ehetünk az osztrák hüttében OfenKartoffeln-t.
Kevesebb hús, könnyedebb nyári étrend
A hőségben a szervezet gyakran a kevésbé megterhelő ételeket kívánja a nehezebb fogások helyett. Ez az időszak ideális arra, hogy átgondoljuk húsfogyasztási szokásainkat, és több szezonális zöldséget, gyümölcsöt, illetve növényi fehérjeforrást építsünk az étrendünkbe.
Noni – a trópusok különleges gyümölcse
A fejlődő világgal az is együtt jár, hogy a hazai boltok polcairól is leemelhetjük akár egy trópusi ország gyümölcseit valamilyen formában is. A noni is ide tartozik, lessük meg, mi is ez.
A magnézium szerepe a szervezet egészséges működésében
A magnézium az emberi szervezet egyik legfontosabb ásványi anyaga. Bár sokan elsősorban az izomgörcsök megelőzésével hozzák kapcsolatba, valójában jóval összetettebb feladatokat lát el.
Homoktövis – a természet egyik leggazdagabb vitaminforrása
A homoktövis (Hippophae rhamnoides) az egyik legismertebb gyógynövény, amelyet évszázadok óta alkalmaznak egészségmegőrző célokra. Élénk narancssárga bogyói rendkívül gazdagok vitaminokban, antioxidánsokban és bioaktív vegyületekben, ezért sokan „szuperélelmiszerként” emlegetik.
Szomjas a szervezetünk? – Ezek a jelei annak, ha nyáron túl keveset iszunk
A nyári hónapokban természetes, hogy szervezetünknek több folyadékra van szüksége. A magas hőmérséklet, a fokozott izzadás, a szabadtéri programok és a sportolás mind növelik a folyadékveszteséget. Ennek ellenére sokan csak akkor nyúlnak a vizespalack után, amikor már szomjúságot éreznek.