Burgonya vs. édesburgonya- Melyiket ehetem?
- Dátum: 2018.03.27., 21:23
- burgonya, édesburgonya, egészség, egészséges étkezés, étel, étkezés, krumpli, lowcarb, rost, szénhidrát
Lassan itt az újburgonya szezonja. A burgonyát azonban sok egészségtudatos, reformtáplálkozást követő ember száműzte az étrendjéből.Az édesburgonyát napjainkban úgy kezelik, mint a hagyományos burgonya, egészséges alternatíváját. A burgonya első számú közellenséggé lépett elő, ugyanis fogyasztásától óv a népszerű lowcarb étrend, és az egyre inkább teret hódító paleolit életmód is. Mindkettő engedi ugyanakkor az édesburgonya fogyasztását. A reformtáplálkozást, vagy lowcarb életmódot követők kb. úgy tekintenek a burgonya-édesburgonya párosra, mint a rizs-barnarizs viszonyára.
Ha összehasonlítjuk a kért gumóst, azt találhatjuk, hogy a burgonya és az édesburgonya tápanyag-összetétele közel azonos. 100 grammban a hagyományos piros/rózsaburgonya 80 kcal-t;2,3 g fehérjét és 19g szénhidrátot; 2,3 g élelmi rostot és az ajánlott napi C-vitamin 17%-át tartalmazza. Narancssárga húsú testvére (az édesburgonya, vagy batáta) 86 kcal-t; 2,3 g fehérjét; 20 g szénhidrátot; 3 g rostot és a szükséges napi C-vitamin 35 %-át, az A-vitamin 380%-át tartalmazza.
A makronutriensek (fehérje, zsír, szénhidrát) tekintetében praktikusan, azonosnak vehetjük a két zöldség értékeit. A rosttartalma minimálisan magasabb az édesburgonyának, ez azonban élettanilag nem számottevő különbség, valójában a burgonyát is a lassú felszívódású szénhidrátok közé sorolja a dietetika.
Az édesburgonya vitamintartalma (különös tekintettel az A-vitaminra) viszont jobb, mint a sima burgonyának. De ha csak alakunk miatt választanánk az édesburgonyát, akkor felesleges. Lássuk be, minden magas rost és vitamintartalom mellett is, azért az édeskés íze egy paprikás krumpliban, gulyásban nem annyira kedves a magyar ízlésnek. Köretnek, tócsninak, sütve, főzve használjuk bátran, de ha kényszerűségből váltottunk erre, és igazán nem is ízlik vele az étel, akkor együk nyugodtan a hagyományosat.
Természetesen mindenképp mértékkel és heti max. 1-2 alkalommal ajánlott, de ne „féljünk” tőle. Nyugodtan készíthetjük pl. a kelkáposzta főzeléket burgonyakockákkal, vagy ehetünk az osztrák hüttében OfenKartoffeln-t.
Ételek, amelyeket soha ne tarts a hűtőszekrény ajtajában
A hűtőszekrény ajtaja elsőre praktikus tárolóhelynek tűnik. Könnyen elérhető, jól pakolható, és a legtöbb készülékben külön polcokat, rekeszeket alakítottak ki neki. Nem mindegy azonban, hogy mit teszünk ide. Az ajtóban ugyanis általában magasabb és főleg ingadozóbb a hőmérséklet, mint a hűtő belső részeiben. Minden ajtónyitáskor melegebb levegő jut be, ezért bizonyos élelmiszereknek egyáltalán nem ez az ideális hely.
Amit a magnéziumról és azok fajtáiról érdemes tudni
Mindenki tudja, hogy magnézium nélkül nem működünk rendesen, de különböző fajtái különböző hatásúak.
Mi történik a testünkkel, ha rendszeresen zabot eszünk?
A zab sokáig leginkább egyszerű reggeli kásaként élt a köztudatban, ma azonban egyre többen fedezik fel újra ezt a sokoldalú gabonát. De mi történik pontosan a testünkben, amikor rendszeresen fogyasztunk zabot?
A túlzott szénhidrátfogyasztás veszélyei
A szénhidrátok szervezetünk egyik legfontosabb energiaforrásai. Az agy, az izmok és számos szerv működéséhez nélkülözhetetlenek, ezért önmagában a szénhidrátfogyasztás nem káros. Probléma elsősorban akkor alakulhat ki, ha tartósan túl sok szénhidrátot fogyasztunk, különösen finomított cukrokból, édességekből, cukros italokból, péksüteményekből és erősen feldolgozott élelmiszerekből.
Bodzabogyó, a lila kincs
A bodzát mindenki ismeri, hiszen remek szörp, szép virág, kellemes illat, ámde van bogyója is, ami szintén hasznos kis része a növénynek.