Menü

Burgonya vs. édesburgonya- Melyiket ehetem?

Lassan itt az újburgonya szezonja. A burgonyát azonban sok egészségtudatos, reformtáplálkozást követő ember száműzte az étrendjéből.Az édesburgonyát napjainkban úgy kezelik, mint a hagyományos burgonya, egészséges alternatíváját. A burgonya első számú közellenséggé lépett elő, ugyanis fogyasztásától óv a népszerű lowcarb étrend, és az egyre inkább teret hódító paleolit életmód is. Mindkettő engedi ugyanakkor az édesburgonya fogyasztását. A reformtáplálkozást, vagy lowcarb életmódot követők kb. úgy tekintenek a burgonya-édesburgonya párosra, mint a rizs-barnarizs viszonyára.

Ha összehasonlítjuk a kért gumóst, azt találhatjuk, hogy a burgonya és az édesburgonya tápanyag-összetétele közel azonos. 100 grammban a hagyományos piros/rózsaburgonya 80 kcal-t;2,3 g fehérjét és 19g szénhidrátot; 2,3 g élelmi rostot és az ajánlott napi C-vitamin 17%-át tartalmazza. Narancssárga húsú testvére (az édesburgonya, vagy batáta) 86 kcal-t; 2,3 g fehérjét; 20 g szénhidrátot; 3 g rostot és a szükséges napi C-vitamin 35 %-át, az A-vitamin 380%-át tartalmazza.

A makronutriensek (fehérje, zsír, szénhidrát) tekintetében praktikusan, azonosnak vehetjük a két zöldség értékeit. A rosttartalma minimálisan magasabb az édesburgonyának, ez azonban élettanilag nem számottevő különbség, valójában a burgonyát is a lassú felszívódású szénhidrátok közé sorolja a dietetika.

Az édesburgonya vitamintartalma (különös tekintettel az A-vitaminra) viszont jobb, mint a sima burgonyának. De ha csak alakunk miatt választanánk az édesburgonyát, akkor felesleges. Lássuk be, minden magas rost és vitamintartalom mellett is, azért az édeskés íze egy paprikás krumpliban, gulyásban nem annyira kedves a magyar ízlésnek. Köretnek, tócsninak, sütve, főzve használjuk bátran, de ha kényszerűségből váltottunk erre, és igazán nem is ízlik vele az étel, akkor együk nyugodtan a hagyományosat.

Természetesen mindenképp mértékkel és heti max. 1-2 alkalommal ajánlott, de ne „féljünk” tőle. Nyugodtan készíthetjük pl. a kelkáposzta főzeléket burgonyakockákkal, vagy ehetünk az osztrák hüttében OfenKartoffeln-t.

Könnyű ételek meleg napokra

Szeretnél valami finomat enni, de nincs kedved a kánikulában órákat tölteni főzéssel a tűzhely felett? Itt van néhány egyszerű recept, amelynek segítségével egészséges és laktató ételeket tudunk készíteni, főzés nélkül, akár tíz perc alatt!

Édesítőszerektől depresszió

A depresszió gyakori betegség, amely szinten minden felnőttet érint valamilyen formában az élete során. Jellemző rá, hogy negatívan befolyásolja az érzelmeket, a gondolkodást és a viselkedést is. Számos tünete van, ezek közül leggyakoribb a lehangoltság és az érdeklődés vagy az öröm hiánya. Viszont adódik a kérdés, hogy mi okozza a problémákat, hogyan lehetünk letörtek az édesítőszerektől?

A szinten tartó alkoholbeteg

Mielőtt még az alkoholizmus szintjeivel kezdünk el foglalkozni, a toleranciaszint kérdésköréről kell ejtenünk néhány szót. Toleranciaszintnek nevezzük az alkohollal kapcsolatos tűrőképességet, vagyis azt, hogy mennyi alkoholt tudunk egyszerre elfogyasztani különösebb probléma nélkül.

Alkoholmentes üdítők, mint belépő drog

Mindenki tudja, hogy a cukros üdítők rosszak, mert túl sok bennük a cukor – a kólában, energiaitalokban ráadásul sok sav és koffein is van –. A gyümölcslevek jelentős része is sok hozzáadott cukrot tartalmaz, a mesterséges édesítőkből-ízesítőkből készített löttyökről ne is beszéljünk. Ezekhez képest sokkal jobb választásnak tűnhet az alkoholmentes sör, citromos, meggyes ízben, amit lehet inni a nyári melegben. De biztosan olyan jó választás ez?

A nátrium-glutamát egészségre gyakorolt hatásai

A nátrium-glutamát, röviden MSG vagy E621 a világon legnagyobb mennyiségben használt ízfokozó adalékanyag, melyet az élelmiszeripar előszeretettel tesz bele a lehető legváltozatosabb ételekbe, a levesektől kezdve a sajton és a paradicsomszószon keresztül a húsfélékig. Kicsi az esélye annak, hogy egyáltalán nem fogyasztottunk MSG-t az elmúlt huszonnégy órában.