Burgonya vs. édesburgonya- Melyiket ehetem?
- Dátum: 2018.03.27., 21:23
- burgonya, édesburgonya, egészség, egészséges étkezés, étel, étkezés, krumpli, lowcarb, rost, szénhidrát
Lassan itt az újburgonya szezonja. A burgonyát azonban sok egészségtudatos, reformtáplálkozást követő ember száműzte az étrendjéből.Az édesburgonyát napjainkban úgy kezelik, mint a hagyományos burgonya, egészséges alternatíváját. A burgonya első számú közellenséggé lépett elő, ugyanis fogyasztásától óv a népszerű lowcarb étrend, és az egyre inkább teret hódító paleolit életmód is. Mindkettő engedi ugyanakkor az édesburgonya fogyasztását. A reformtáplálkozást, vagy lowcarb életmódot követők kb. úgy tekintenek a burgonya-édesburgonya párosra, mint a rizs-barnarizs viszonyára.
Ha összehasonlítjuk a kért gumóst, azt találhatjuk, hogy a burgonya és az édesburgonya tápanyag-összetétele közel azonos. 100 grammban a hagyományos piros/rózsaburgonya 80 kcal-t;2,3 g fehérjét és 19g szénhidrátot; 2,3 g élelmi rostot és az ajánlott napi C-vitamin 17%-át tartalmazza. Narancssárga húsú testvére (az édesburgonya, vagy batáta) 86 kcal-t; 2,3 g fehérjét; 20 g szénhidrátot; 3 g rostot és a szükséges napi C-vitamin 35 %-át, az A-vitamin 380%-át tartalmazza.
A makronutriensek (fehérje, zsír, szénhidrát) tekintetében praktikusan, azonosnak vehetjük a két zöldség értékeit. A rosttartalma minimálisan magasabb az édesburgonyának, ez azonban élettanilag nem számottevő különbség, valójában a burgonyát is a lassú felszívódású szénhidrátok közé sorolja a dietetika.
Az édesburgonya vitamintartalma (különös tekintettel az A-vitaminra) viszont jobb, mint a sima burgonyának. De ha csak alakunk miatt választanánk az édesburgonyát, akkor felesleges. Lássuk be, minden magas rost és vitamintartalom mellett is, azért az édeskés íze egy paprikás krumpliban, gulyásban nem annyira kedves a magyar ízlésnek. Köretnek, tócsninak, sütve, főzve használjuk bátran, de ha kényszerűségből váltottunk erre, és igazán nem is ízlik vele az étel, akkor együk nyugodtan a hagyományosat.
Természetesen mindenképp mértékkel és heti max. 1-2 alkalommal ajánlott, de ne „féljünk” tőle. Nyugodtan készíthetjük pl. a kelkáposzta főzeléket burgonyakockákkal, vagy ehetünk az osztrák hüttében OfenKartoffeln-t.
A természetes gyulladáscsökkentés élettani alapjai
A modern életvitel – a feldolgozott élelmiszerek, a krónikus stressz és a mozgásszegény életmód – egyik legveszélyesebb következménye a szervezetben kialakuló szisztémás, alacsony intenzitású gyulladás.
Miért szűnik meg az édesség iránti vágy?
Az emberi szervezet és az édes íz kapcsolata az evolúció hajnala óta meghatározó. Őseink számára az édes íz a biztonságos energiaforrást – a gyümölcsökben rejlő fruktózt – jelentette, míg a keserű gyakran a mérgező növényekre figyelmeztetett.
Tavaszi kincsek konyhánkba
Tavasszal a természet nemcsak a tájat zöldíti ki, hanem a konyhánkat is gazdagíthatja. A vadon szedhető növények, például a pitypang levele vagy a tyúkhúr, friss, tápanyagokban gazdag alapanyagot adnak könnyű salátákhoz. Egy kis odafigyeléssel különleges, szezonális ízek kerülhetnek a tányérunkra.
3 alapvető vitamin, amely nélkül romolhat a látásod
A látás romlását sokan az öregedés természetes velejárójának tartják. Bár az életkor valóban hatással van a szem működésére – például a szemlencse rugalmassága csökken, és a látóidegek is változnak –, a szem egészsége nagymértékben függ az életmódtól és a megfelelő tápanyagbeviteltől is.
A természet színei és az izlandi reggeli
A tudatos táplálkozás térnyerésével egyre nagyobb figyelmet kapnak a természetes alapanyagok. A mesterséges adalékok helyett sok gyártó növényi eredetű színezékekhez nyúl, miközben az izlandi skyr fehérjedús, könnyű reggeliként hódít világszerte. A két trend jól mutatja, hogy a fogyasztók ma már nemcsak az ízt, hanem az összetevők tisztaságát is keresik.