Menü

Itt a tavasz, na meg az allergiaszezon

Az allergia tulajdonképpen azt jelenti, hogy a szervezet olyan molekula vagy anyag ellen védekezik, ami ártalmatlan a szervezetre. Egyfajta téves immunválasz, ha úgy tetszik. Az immunrendszer sejtjei közül az allergiás reakciók fő résztvevője a hízósejt, de szerepet játszanak a folyamatban az eosinophil és basophilgranulociták és a limphociták is.

A hízósejt, az allergiás reakció fő sejtes résztvevője termeli a hisztamint. Ez okozza a legtöbb tünetet, amit az allergiások tapasztalnak.

Az allergia vizsgálata ezeken a sejteken és anyagokon alapul, vagyis ezeknek a meglétét, aktivitását vizsgálják. Nem csak a vizsgálat, hanem a kezelés szempontjából is fontosak, hiszen a tünetek kordában tartásának egyik módja, hogy ezeket a sejteket vagy az anyagok felszabadulását legátolják. Persze az a legegyszerűbb, ha eleve elkerüljük az allergén anyagokat, azonban van, aki ezt sajnos nem tudja megtenni.

Néhány jellegzetes tünet az allergia esetében:

  • tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás
  • bőrkiütés, ekcéma
  • csalánkiütés
  • szemviszketés
  • könnyezés, vörös szem
  • köhögés, fulladás

Fontos kiemelni, hogy nagyon hasonló tüneteket produkálhat, például a különböző ételek iránti intolerancia, vagy az autoimmun betegségek. Azonban az ételintolerancia mechanizmusa teljesen más, mint az allergiáé, hiszen ott nem az immunrendszer túlzott és téves válaszáról van szó, hanem az anyagcserefolyamatok hibájáról, például egy enzim hiányáról. Az autoimmun betegség valóban az immunrendszer megbetegedése, itt azonban nem idegen, hanem saját anyagaink ellen fordul a szervezetünk.

Gyakori tévedés, hogy ha valaki nem volt allergiás eddig valamire, akkor már nem is lesz. Az allergia ugyanis bármikor kialakulhat, akár felnőtt korban is. A kialakulás okai viszont nem maguk az allergének, vagyis az allergiát kiváltó anyagok. Okozhatja fokozott stressz, mozgáshiány, túlzásba vitt higiénia, túl sok kemikália használata, de akár az egészségtelen táplálkozás is.

A legtöbben valamilyen pollenre allergiások, így számukra majdnem az egész év allergiaszezon, hiszen a pollenszezon februártól októberig tart. Vannak részletes pollennaptárak, ahol megnézhetjük, melyik hónapban milyen növény virágzik. A szezont alapvetően egyébként három fázisra oszthatjuk. Az első a tavaszi, ami februártól áprilisig tart; a második a nyári, ami májustól júliusig tart; a harmadik pedig az őszi, ami augusztustól októberig tart.

Az első, tavaszi fázisban virágzik például az égerfa, a tölgyfa, a mogyoró és a nyírfa is. A második fázisban inkább a füvek virágzanak, és ilyenkor van a gabona aratásának ideje is. A harmadik fázis jellegzetes allergiát okozó növényei a csalán, a parlagfű és az útifű.

Mi történik velünk, ha abbahagyjuk a sportolást?

A rendszeres mozgás könnyen háttérbe szorulhat, ha sűrűbbé válnak a mindennapjaink vagy egyszerűen elveszítjük a motivációnkat. Néhány kihagyott edzés még nem feltétlenül jár látványos változással, a hosszabb szünet azonban a testünkön és a közérzetünkön is nyomot hagy.

4 légzőgyakorlat, ami segíthet csökkenteni a szorongást és megnyugtatni az idegrendszert

Amikor feszültek vagyunk, aggódunk vagy egyszerűen csak túl sok minden történik körülöttünk, azt nemcsak a gondolataink, hanem a testünk is jelzi. Gyorsulhat a szívverésünk, megfeszülhetnek az izmaink, kapkodóbbá válhat a légzésünk. Ilyenkor sokszor nehéz egyszerűen azt mondani magunknak: „Nyugodj meg!” Van azonban egy eszközünk, amely mindig kéznél van: a légzésünk.

A gyors elhízás lehetséges okai

A testsúly változása természetes része az életnek, azonban amikor valaki rövid idő alatt jelentős súlygyarapodást tapasztal, annak hátterében többféle ok is állhat. A gyors elhízást gyakran egyszerűen a túlzott étkezéssel azonosítjuk, pedig a valóság ennél jóval összetettebb. Az életmód, a hormonális változások, a lelki tényezők, egyes betegségek és bizonyos gyógyszerek egyaránt befolyásolhatják a testsúlyt.

A nehézlégzés lehetséges lelki okai

A nehézlégzés vagy légszomj sok ember számára kifejezetten ijesztő élmény. Ilyenkor az ember úgy érezheti, hogy nem jut elegendő levegőhöz, nem tud igazán mélyet lélegezni, szorít a mellkasa, vagy állandóan nagy levegőt kell vennie. Bár a nehézlégzésnek számos testi oka lehet, bizonyos esetekben lelki tényezők, például szorongás, stressz, pánik vagy tartós érzelmi megterhelés is szerepet játszhatnak a kialakulásában.

Miért tesz jót a délutáni pihenés?

A délutáni alvás javíthatja a közérzetünket, a figyelmünket és a teljesítményünket, miközben a nap hátralévő részére is új lendületet adhat. Egy jól időzített szieszta különösen akkor hasznos, ha az éjszaka rövidebbre sikerült a kelleténél.