Menü

Stressz kezelés a vizsgaidőszakban

Ha nehezen kezeled a feszültséget, és idegesen vágsz neki a kihívásoknak, íme: néhány tanács, hogy nyugodtabb legyél!

Először is, mindig kezeld helyén a dolgokat! Gondold át, mit kell tanulnod, mi igényel több ráfordítást, mi az, amire elég kevesebbet készülni. Készíts listát a teendőidről, oszd be alaposan a napjaidat, de hagyj időt magadnak a pihenésre is!

Mindig érd el a kitűzött apró célokat! Ha úgy tervezted, 10 oldalt megtanulsz, vagy 5 tételt elolvasol, ne hagyd abba korábban, ugyanis annál nehezebb lesz újra visszazökkenni a tanulásba. Tudom, hogy csábító lehet egy séta a napsütésben, egy ebéd a barátaiddal, vagy egy-két cikk elolvasása a telefonodon, de ezek a tevékenységek megvárnak. Jobb, ha úgy vágsz nekik, hogy már nem szorít az idő, elérted a kitűzött célodat.

Óvakodj a túltanulástól! Egy bizonyos ponton túl az agyad már nem építi be a megszerzett információt, és minden ráfordított másodperc pocsékba megy. Amikor érzed, hogy már nem úgy tudsz koncentrálni, vagy már két órája ugyanazon az oldalon tartasz, érdemes becsukni a füzetet, tenni egy rövid sétát, pihenni és meditálni, majd újult erővel folytatni.

Ha már eleget tettél a vizsgád sikerességéért, de még mindig nyugtalan vagy, ideje levezetni valahogy a benned felgyülemlő feszültséget. A sport mindenképpen segít a stressz levezetésében. Legyen szó úszásról, futásról, aerobikról vagy bokszról, az eredmény ugyanaz: javítja a koncentrációdat, eltereli a figyelmedet, átcsoportosítja az energiádat.

Tölts egy rövid időt a barátaiddal! A közös tanuláson túl rengeteg program van, amit együtt csinálhattok a vizsgák előtt: menjetek el vacsorázni, hallgassatok együtt zenét, sportoljatok közösen! Ez, ugyanis erőt ad a munka folytatásához, és segít meglátni a fényt az alagút végén!

Ha tehát megpróbálod reálisan nézni a vizsgaidőszakot, elég időt adsz magadnak a tanulásra és a pihenésre is, nagyban megkönnyítheted a saját dolgodat, és megkímélheted magad a felesleges stressztől.

/Szerző: Varga Ágnes Kata/

A túlzott engedékenység nem tesz jót

Mennyi engedékenység fér össze a gyerekneveléssel? A humánus nevelésnek része a „megengedés”, tehát az a szülői magatartás, hogy nem teljes mértékben kontroll nélkül, de viszonylagos rugalmassággal engedjük érvényre jutni a gyerek akaratát. Az engedékenység nem egyenlő a megengedéssel. A „megengedés” önmagában még nem valami nagylelkű dolog, hanem elvárható valakitől, aki nem kívánja rabságban tartani a másikat.

A disszociatív személyiségzavar jellemzői

Az általános eset az a disszociatív személyiségzavar esetén, hogy az egyik személyiség tisztában van a másik jelenlétével, ismeri, és ezzel együtt tud élni. A másik kialakult személyiség a legtöbb esetben teljesen mások a személyiségjegyei is.

Vattacukor szülők – egy családi viselkedésminta

Sokféleképpen módon nevelhetjük gyerekeinket, lehetünk szigorúak, engedékenyek, megalkuvók, igazából bármilyenek. Általában gyereke válogatja, hogy mi a legjobb, de vannak viselkedésminta típusok, amibe általában beleillünk. Nézzük, mit jelent, ha valaki vattacukor szülő típus!

A társasjátékok fejlesztő hatása

A sok pozitív hatása mellett a társasjáték türelemre és együttműködésre is megtanít, ráadásul szórakoztató formában, arról nem is beszélve, hogy sok szülő számára mintegy joker tevékenység a borús, esős napokon, amikor nem lehet szabadtéri programokkal lekötni a gyerekeket.

Az egyéni boldogság kérdése. Tanulható-e a pozitivitás?

A boldogságkeresés napjaink egyik legaktuálisabb témája, jóllehet sokszor nem a legideálisabb helyen és módon keressük ezt az állapotot. A pozitív pszichológia irányzata tudományos módszereket alkalmazva foglalkozik az elégedettség témakörével. Viszont egyéni szempontból mindez jóval kevésbé elméleti dolgokon múlik, mintsem a mindennapi cselekedeteinken, interakciókon.