Menü

Stressz kezelés a vizsgaidőszakban

Ha nehezen kezeled a feszültséget, és idegesen vágsz neki a kihívásoknak, íme: néhány tanács, hogy nyugodtabb legyél!

Először is, mindig kezeld helyén a dolgokat! Gondold át, mit kell tanulnod, mi igényel több ráfordítást, mi az, amire elég kevesebbet készülni. Készíts listát a teendőidről, oszd be alaposan a napjaidat, de hagyj időt magadnak a pihenésre is!

Mindig érd el a kitűzött apró célokat! Ha úgy tervezted, 10 oldalt megtanulsz, vagy 5 tételt elolvasol, ne hagyd abba korábban, ugyanis annál nehezebb lesz újra visszazökkenni a tanulásba. Tudom, hogy csábító lehet egy séta a napsütésben, egy ebéd a barátaiddal, vagy egy-két cikk elolvasása a telefonodon, de ezek a tevékenységek megvárnak. Jobb, ha úgy vágsz nekik, hogy már nem szorít az idő, elérted a kitűzött célodat.

Óvakodj a túltanulástól! Egy bizonyos ponton túl az agyad már nem építi be a megszerzett információt, és minden ráfordított másodperc pocsékba megy. Amikor érzed, hogy már nem úgy tudsz koncentrálni, vagy már két órája ugyanazon az oldalon tartasz, érdemes becsukni a füzetet, tenni egy rövid sétát, pihenni és meditálni, majd újult erővel folytatni.

Ha már eleget tettél a vizsgád sikerességéért, de még mindig nyugtalan vagy, ideje levezetni valahogy a benned felgyülemlő feszültséget. A sport mindenképpen segít a stressz levezetésében. Legyen szó úszásról, futásról, aerobikról vagy bokszról, az eredmény ugyanaz: javítja a koncentrációdat, eltereli a figyelmedet, átcsoportosítja az energiádat.

Tölts egy rövid időt a barátaiddal! A közös tanuláson túl rengeteg program van, amit együtt csinálhattok a vizsgák előtt: menjetek el vacsorázni, hallgassatok együtt zenét, sportoljatok közösen! Ez, ugyanis erőt ad a munka folytatásához, és segít meglátni a fényt az alagút végén!

Ha tehát megpróbálod reálisan nézni a vizsgaidőszakot, elég időt adsz magadnak a tanulásra és a pihenésre is, nagyban megkönnyítheted a saját dolgodat, és megkímélheted magad a felesleges stressztől.

/Szerző: Varga Ágnes Kata/

Miről szól a düh valójában? Az elrejtett sebezhetőség kérdése

A düh érzését gyakran félelmetes, sőt ijesztő emócióként tartjuk számon, ami összemosódik a haraggal és a feszültséggel. Azonban mit jelent ez a belső jelenség? Hogyan kapcsolódik a sebezhetőséghez vagy éppen az önvédelemhez, és hol húzódik a határ felindultság és az agresszió között?

Miért ragaszkodunk a megszokotthoz, ha nem is éri meg? A mentális horgonyzás jelensége

Bizonyára találkoztunk már hamisnak érződő kedvezményekkel vagy félrevezető akciókkal a mindennapjaink során, csak nem tudtuk, hogy ennek az effektusnak neve is van: a mentális horgonyzás, azaz az anchoring effect. A jelenség a viselkedési torzítások egyike, mellyel a közgazdaságtan és a pszichológia területe is folyamatosan foglalkozik.

Ne tiltsd, tanítsd

Sokan úgy gondolják, hogy a gyerekek egészséges fejlődésének kulcsa az édességek teljes tiltása. Azonban a szakemberek egyre inkább arra figyelmeztetnek, hogy a tiltás nem feltétlenül vezet jobb eredményhez – sőt, sokszor éppen az ellenkező hatást váltja ki.

Kötődési típusok bemutatása

A kötődés kérdése évszázadok óta foglalkoztatja az embereket, hiszen alapvető szerepet játszik személyes jólétünkben, kapcsolati mintázatainkban és társas életünkben. A pszichológiában a kötődési stílusok befolyásolják, hogyan érezzük, viselkedésünket és reagálunk másokkal való kapcsolatainkban. A különböző kötődési típusok egymással való kölcsönhatása jelentős hatással lehet párkapcsolataink sikerességére és dinamikájára.

Hipermnézia – amikor nincs olyan, hogy elfelejted

Talán már mindenki járt úgy, hogy elfelejtett valamit, mert esetleg sok más dolga volt. A hipermnéziások nem tudnak felejteni még akkor sem, ha szeretnének.