Menü

Szénhidrátfogyasztás, mikor, mennyit, hogyan

Rengeteg gondolat kering a fejemben a témával kapcsolatban, de elszámolok tízig, hogy véletlen se bántsak meg senkit a modorommal, akinek az életmódjával, nulla szénhidrátos diétájával nem értek egyet, azonban nem tudom a saját véleményem véka alá rejteni. Szénhidrátfogyasztás, mikor, mennyit, hogyan.

Nyilván egy dologban egyetértünk: nem vagyunk egyformák. Tehát elfogadjuk, hogy van, aki paleo étrendet követ és 40 gramm szénhidráttal érzi jól magát, s van, aki inzulinrezisztenciás és egy ketogén étrendtől hamar rosszul lenne. Egyes low carb diéták 70-80 gramm szénhidráttal számolnak, más szélsőséges étrendet követők még ennyit sem esznek. Nem mindegy, hogy fogyni vagy hízni akarunk, s a napi fizikai aktivitás, sporttevékenység is befolyásolja, mennyi szénhidrátra van szükségünk. Egy biztosan kijelenthető: szervezetünk számára rendkívül fontos a megfelelő mennyiségű szénhidrát elfogyasztása, hiszen így juthatunk hozzá a szükséges energiához. Ahhoz, hogy biztosítsuk a szervezetünk működéséhez elengedhetetlen energiát, szénhidrátokra is szükségünk van.

Félelmetesnek tartom és aggódva szemlélem a teljes szénhidrátmegvonást, melyet sokan vakon követnek, gyors fogyást remélve, pedig ezzel csak azt elérik el, hogy különböző hiányállapotok, helyrehozhatatlan (!) betegségek alakuljanak ki náluk, meglehetősen rövid idő alatt.A fogyás oltárán feláldozzák, hogy kihullik majd a hajuk, a foguk, leáll az anyagcseréjük, a menstruációs ciklusuk (ami hat a termékenységre, későbbi gyermekvállalásra) teljesen tönkreteszi a pajzsmirigyüket (ez visszafordíthatatlan), más szerveiket s még sorolhatnám.

Tiszteletben tartom az alacsony szénhidráttartalmú diétát követők véleményét, tény és való, nagyon sokan érzik magukat jól a paleo étrendtől, sokaknál hozott látványos eredményt mind betegségek, mind fogyás terén, míg a cukorbetegek, inzulinrezisztenciások a számukra pontosan kiszámolt és betartott, átlagosan napi 140-160 grammos szénhidrátkerettől tartják stabilan a vércukrukat, az alacsony zsírtartalmú étrendeket előnyben részesítők pedig igen magas szénhidrátbeviteltől sem „ijednek meg”. Ez rendben is van, ezzel nincs semmi gond.

Azt azonban soha senkinek nem ajánlom, hogy bármelyik barátnője tanácsára a szénhidrátmegvonást válassza. Borzasztó dolgot művelnének a testükkel. Arról nem is beszélve, hogy az idegrendszerük nagyon hamar felmondja majd a szolgálatot, amit a családjaik, párjaik, férjeik, gyermekeik, kollégáik, barátaik nem fognak nagyra értékelni és sokáig szó nélkül elviselni.

Azt szokták mondani, hogy a napi szénhidrátbevitel a teljes kalória bevitel körülbelül 55-60 százaléka legyen, de mivel azzal kezdtem, hogy nem vagyunk egyformák, így nyilván mindenkinél mások az arányok, akár a fehérjebevitel, akár a zsírtartalom szempontjából. A világháló egyik legjobb bázisán bárki kiszámolhatja a kalóriát, az arányokat, grammokat, s megtervezheti az étkezéseit. Aki sportol, tudja, hogy edzés után elengedhetetlen a fehérje mellett a megfelelő szénhidrát utánpótlása is, aki ezzel nem számol, gyakran szembesülhet azzal, hogy a szervezet az izmokból veszi el a szükséges energiát.

Ha fogyókúrázunk, akkor szigorúbban számolunk, ám ekkor sem szabad túlzottan (pl. 30 gramm alá) lecsökkenteni a szénhidrátot, sokkal inkább arra kell figyelni, hogy ezek lassú felszívódású ételekből álljanak. Az nagyon fontos, hogy ne finomított liszttel, cukrokkal próbáljuk fedezni napi ch - szükségleteinket, hanem a minőségi élelmiszerekből: gyümölcsökből, zöldségekből, teljes kiőrlésű gabonákból.

Lényeges az is, hogy a napi szénhidrátmennyiséget semmiképp sem egyszerre, hanem 3-5 alkalomra elosztva vigyük be a szervezetünkbe, és természetesen napi rendszerességgel mozogjunk legalább fél órát.

Aki hízni szeretne, ő is megkomponálhatja a világháló információáradatából akár saját maga az étrendjét, vagy szakember segítségét is kérheti a szükséges szénhidrát mennyiséggel kapcsolatban, azonban ők sem csokoládéval vagy fehér lisztes pékáruval tegyék ezt, hanem minőségi ételekkel és erősítő edzésekkel, hiszen a hízni vágyók sem feltételezhetően elzsírosodni szándékoznak.

Nincs átfogó, mindenkire kiterjeszthető általános recept, hogy kinek mennyire van szüksége, egyikünknek ez válik be, másikunknak az, harmadik ismerősünknek meg amaz. Egy diéta, étrend nagyon komplex dolog, sok mindentől függ, ezért érdemes magunknak kitapasztalni, vagy szakember segítségét kérni. Törekedjünk a kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozásra, a sportos életmód kialakítására és gondolkodjunk hosszú távon.

A szénhidrát pedig nem az ellenségünk.

Avokádó - a zöld csoda

Az avokádó bár már hazánkban sem számít újdonságnak, mégis kevesen tudják számos jótékony hatását. Ebből a cikkből most kiderül, miért is egy csoda ez a gyümölcs…

Tippek a fogyáshoz idősebb korban

A fogyás nem csak a fiatalok problémája, hanem idősebb korban is aktuális lehet a súlyvesztés kérdése. Azonban ilyenkor több oka is lehet az elhízásnak, és figyelni kell arra is, hogy tényleges zsírt adjanak le, ne pedig izmot veszítsenek. Mi most arra keressük a választ, hogy hogyan lehet idősebb korban súlyt leadni úgy, hogy ne jöjjön vissza egyből és ne is járjon szigorú koplalással.

Mi az a superfood?

Bár az utóbbi időben kevésbé találkozhattunk ezzel a szóval, azonban a superfood kifejezés pár éve futótűzként terjedt el a köztudatban, holott nem egy új jelenségről van szó. Mi az a superfood és miért kapta fel ennyire a média?

Mi az a mochi?

A japánok táplálkozásáról csak jókat hallunk: egészségesen étkeznek, halakat, zöldségeket fogyasztanak, és friss hozzávalókból főznek. Az édességekkel is körültekintően bánnak: minőségi alapanyagok és mértékletes fogyasztás. Ilyen japán különlegesség a Mochi is!

Cukor álruhában

A feldolgozott cukrot sokféle álnéven eladják nekünk, sokszor tudtunkon kívül, méghozzá a kristálycukor árának többszöröséért, jól csengő neveken. A hozzáadott cukor általában szacharóz (répacukor, nádcukor), glükóz, vagy fruktóz szokott lenni, melyeket hangzatos neveken említenek a gyártók, de vannak még számtalan más megnevezései is.