Menü

A GMO-ról dióhéjban

A GMO, vagyis a genetikailag módosított organizmus egy olyan élőlény, aminek molekuláris genetikai módszerekkel módosították a génállományát. Persze ez a definíció kicsit eltér, ha jogilag nézzük a dolgot, például a magyar törvények szerint az számít GMO-nak, amit olyan módon változtatott meg az ember, ahogy a természetben az nem fordul elő. Most viszont nem a fogalmak pontosságáról lesz szó, hanem a GM növényeket és élelmiszereket övező téves hírekről és félelmekről.

A leggyakoribb állítás, amit hallhatunk a médiából, az az, hogy a GM növények károsak és/vagy mérgezőek. Önmagában a genetikai módosítás, mint technológia nem okoz toxikus változásokat, az pedig, hogy mérgező-e a módosított növény pusztán attól függ, hogyan változtatják meg a génállományát. Lehet mérgező, például kifejezetten azt a növényt támadó rovarokra, kártevőkre. Több ma is használatos specifikus biológiai rovarirtó toxikus, de csak adott rovarok ellen, emberre egyáltalán nincs hatással. Sokkal régebb óta alkalmazunk génmódosított élőlényeket, mint azt sokan gondolják és eddig egyszer sem mutatták ki ezeknek a káros hatásait tudományos kísérletekkel.

Egy másik állítás, amit sűrűn hallunk, hogy a GM növények károsítják a környezetet. A valóság éppen ezzel ellentétes: a GM növények használatával csökkenthetjük a rovarirtók és különböző mezőgazdaságban előforduló vegyszerek használatát, mivel a módosított növény eleve rendelkezik védekező mechanizmussal. Ezzel kapcsolatosan valós veszély lehet a rezisztens kártevők, illetve rezisztens, növényeket támadó betegségek kialakulása, azonban ez a GMO technológiák nélkül is kialakulhat a vegyszerhasználattól. Ezt sajnos csak késleltetni lehet.

Egy másik részben reális veszélyforrás, hogy a GMO-k miatt eltűnhetnek a régi, hagyományos fajták. A tradicionális növény fajták eltűnését elsősorban az ipari mezőgazdaság okozza, azonban a GMO felgyorsíthatja ezt a folyamatot, éppen ezért az alkalmazásuknál erre oda kell figyelni.

Érdekes, hogy általában a GMO ellenesség kizárólag az élelmiszerekre és növényekre terjed ki, azonban a genetikailag módosított baktériumok által termeltetett gyógyszerek, oltóanyagok és más gyógyászatban alkalmazott anyagok, mint például a cukorbetegek számára készült inzulin ellen a legtöbb embernek nincs kifogása. Rengeteg GMO ellenes cikket találni, azonban tudományos vizsgálatokkal egyiket sem bizonyították.

Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia

A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.

Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?

Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?