Menü

A GMO-ról dióhéjban

A GMO, vagyis a genetikailag módosított organizmus egy olyan élőlény, aminek molekuláris genetikai módszerekkel módosították a génállományát. Persze ez a definíció kicsit eltér, ha jogilag nézzük a dolgot, például a magyar törvények szerint az számít GMO-nak, amit olyan módon változtatott meg az ember, ahogy a természetben az nem fordul elő. Most viszont nem a fogalmak pontosságáról lesz szó, hanem a GM növényeket és élelmiszereket övező téves hírekről és félelmekről.

A leggyakoribb állítás, amit hallhatunk a médiából, az az, hogy a GM növények károsak és/vagy mérgezőek. Önmagában a genetikai módosítás, mint technológia nem okoz toxikus változásokat, az pedig, hogy mérgező-e a módosított növény pusztán attól függ, hogyan változtatják meg a génállományát. Lehet mérgező, például kifejezetten azt a növényt támadó rovarokra, kártevőkre. Több ma is használatos specifikus biológiai rovarirtó toxikus, de csak adott rovarok ellen, emberre egyáltalán nincs hatással. Sokkal régebb óta alkalmazunk génmódosított élőlényeket, mint azt sokan gondolják és eddig egyszer sem mutatták ki ezeknek a káros hatásait tudományos kísérletekkel.

Egy másik állítás, amit sűrűn hallunk, hogy a GM növények károsítják a környezetet. A valóság éppen ezzel ellentétes: a GM növények használatával csökkenthetjük a rovarirtók és különböző mezőgazdaságban előforduló vegyszerek használatát, mivel a módosított növény eleve rendelkezik védekező mechanizmussal. Ezzel kapcsolatosan valós veszély lehet a rezisztens kártevők, illetve rezisztens, növényeket támadó betegségek kialakulása, azonban ez a GMO technológiák nélkül is kialakulhat a vegyszerhasználattól. Ezt sajnos csak késleltetni lehet.

Egy másik részben reális veszélyforrás, hogy a GMO-k miatt eltűnhetnek a régi, hagyományos fajták. A tradicionális növény fajták eltűnését elsősorban az ipari mezőgazdaság okozza, azonban a GMO felgyorsíthatja ezt a folyamatot, éppen ezért az alkalmazásuknál erre oda kell figyelni.

Érdekes, hogy általában a GMO ellenesség kizárólag az élelmiszerekre és növényekre terjed ki, azonban a genetikailag módosított baktériumok által termeltetett gyógyszerek, oltóanyagok és más gyógyászatban alkalmazott anyagok, mint például a cukorbetegek számára készült inzulin ellen a legtöbb embernek nincs kifogása. Rengeteg GMO ellenes cikket találni, azonban tudományos vizsgálatokkal egyiket sem bizonyították.

Egy remek zöldség, a cékla – mit érdemes tudni róla

A magyar konyha egyik fő savanyúsága az ecetes cékla, de nem csak ilyen formában ehetjük, sőt, még nagyon egészséges is.

Hasznos gyümölcsök a téli időszakban

Az év eleji tartós hideggel a szervezetünk is máshogy működik. Nagyobb terhelés kerül az immunrendszerünkre, miközben kevesebbet mozgunk és sokszor jobban kívánjuk a különböző finom falatokat. Sok embernél a könnyen elérhető gyümölcsök ilyenkor kulcsszerepet kapnak a mindennapokban a többi élelmiszer mellett.

Így használd fel a maradék szaloncukrot

Maradt otthon a spájz zugában egy zacskónyi szaloncukor karácsonyról? Íme pár tipp, hogy ne kelljen kidobni.

A ketózis biokémiája és hatásmechanizmusa

Az emberi szervezet anyagcseréje rendkívüli alkalmazkodóképességről tesz tanúbizonyságot a környezeti feltételek változásaira. Ennek a rugalmasságnak az egyik leglátványosabb példája a ketózis állapota. A ketózis egy olyan természetes metabolikus folyamat, amely során a szervezet az elsődleges energiaforrásáról, a szénhidrátokról (glükózról) átáll a zsírok és az azokból származó ketontestek égetésére. Bár a köztudatban gyakran csak egy drasztikus diétás módszerként él, a ketózis valójában egy mélyen gyökerező evolúciós túlélőmechanizmus.

Teák az energikus és egészséges évkezdéshez

A boltok polcai roskadoznak a tea kínálat alatt, így van pár tippünk, hogy mivel kezdd az évet, hogy energiával és egészséggel teli legyél.