Menü

Állásinterjú, érettségi, szóbeli vizsga: mit mondjak?

Amikor önállóan kell megfogalmazni a gondolatainkat úgy, hogy közben meggyőzőek és magabiztosak legyünk, fennáll a veszélye annak, hogy túlizguljuk a dolgokat. Ilyenkor tör ránk a remegés, izzadás, hebegés, és néha katasztrófába torkollik a próbálkozásunk. Ahhoz, hogy ez ne fordulhasson elő, alaposan fel kell készülnünk.

Az érettségin, egy állásinterjún vagy államvizsgán az első dolog, amit tapasztalnak felőlünk, a megjelenésünk. Ez nem csupán az öltözékre vonatkozik, hanem az arckifejezésünkre, kézmozdulatainkra, tartásunkra. Ha kihúzott háttal, barátságos, de nem bizalmaskodó mosollyal és egyenes, de nem merev kéztartással állunk oda, a velünk szemben lévők elé, már tettünk egy lépést a bizalmuk elnyerése felé. Mindig udvariasan köszöntsük a vizsgáztató vagy interjúztató személy(eke)t, és tudatosan kezdjünk bele a mondanivalónkba.

Ilyen helyzetben a tudásunk bemutatása a lényeg, nem kell, hogy lássák rajtunk, mi az, amit nem tudunk. A legfontosabb dolgokat a mondandónk elejére és végére tartogassuk! Ez a két pont az, amire a hallgatóság a legjobban emlékszik. Akár a tulajdonságainkról, ambícióinkról beszélünk, akár egy anyagot mondunk fel, mindig azzal kell kezdeni, amiben a legbiztosabbak vagyunk. A jóindulat megnyerése, ugyanis ekkor történik. A végén elmondott információk pedig nyomot hagynak a hallgatóságban, amely az értékelésnél fontos.

Ha mindent elmondtál, amit akartál, jelezd, hogy már lezártad a mondanivalódat, és ha kérdeznek, válaszolj ugyanolyan magabiztossággal, ahogyan addig a feleletedben. Persze ügyelned kell arra is, hogy a magabiztosságod ne legyen félreérthető. Mindvégig szerénynek kell maradnod, amivel egyben elismered, hogy mindent te sem tudhatsz, de a tőled telhető legtöbbet nyújtod. Ha mindezeket szem előtt tartod, már csak meg kell várnod az értékelést, amit minden esetben higgadtan kell fogadnod.

Távozz ugyanúgy, ahogy érkeztél, hogy szép keretet adj a beszélgetésnek. Ha otthon előre gyakorolsz, könnyebben le tudod gyűrni a stresszt és ezáltal magabiztosabbnak fogsz tűnni.

Digitális detox: amikor a csend lesz a legnagyobb luxus

Egyre többen kapcsolnak ki – szó szerint – hogy újra önmagukra találjanak. Reggel az első mozdulat: a telefon után nyúlunk. Ellenőrizzük az értesítéseket, görgetjük a híreket, belenézünk a közösségi médiába, és máris mások életében kalandozunk, mielőtt a sajátunkat egyáltalán elkezdtük volna.

Lehet még szünetet tartani az online világtól?

Képzeld el, hogy egy nap felébredsz, és minden digitális nyomodat eltünteted. Nincs többé Facebook, Instagram, Gmail, YouTube-előzmény vagy keresési múlt. Egyetlen kattintás, és mintha soha nem is léteztél volna az internetes térben. Elsőre talán felszabadítónak hangzik, de a legtöbbünk már a gondolattól is feszültté válik, hiszen minden virtuális kényelmünk kámforrá válna.

Hogyan találhatunk vissza önmagunkhoz egy trauma után?

Az életünk során egy tragédia vagy csalódás nemcsak fájdalmat hagy maga után, hanem űrt is. Az egyén ilyenkor gyakran elveszíti az iránytűjét, és minden, ami korábban biztosnak tűnt, hirtelen megkérdőjeleződik. A nehéz helyzetekből való felépülés nem csupán a sebek gyógyulásáról szól, hanem arról is, hogy újra felfedezzük, kik vagyunk valójában.

Amikor a munkahelyen születik szerelmi kapcsolat

A legtöbben a munkahelyükön töltik napjuk nagy részét. Itt szocializálódnak, idegeskednek és oldanak meg problémákat olyan emberekkel, akiket nap mint nap látnak. Nem meglepő, hogy időnként a közös munka többé válik puszta alkalmi kapcsolódásnál. A határ a szakmaiság és a vonzalom között sokszor átjárható, ez bizonyos esetekben nagyon rosszul sül el, néha viszont egy életre szóló szerelem születik belőle.

A hála ereje, a mindennapok gyógyítója

Gondoltál már arra, hogy nem minden alapvető és hogy sokszor csak a negatív dolgokat veszed észre, pedig vannak jó dolgok is? Mennyire vagy a hálás azokért a dolgokért, amik történnek veled?