Állásinterjú, érettségi, szóbeli vizsga: mit mondjak?
- Dátum: 2018.05.22., 21:59
- érettségi, érv, felelet, gyakorlás, idegesség, interjú, magyarázat, meggyőzés, pszichológia, stressz, szabadidő, vizsga
Amikor önállóan kell megfogalmazni a gondolatainkat úgy, hogy közben meggyőzőek és magabiztosak legyünk, fennáll a veszélye annak, hogy túlizguljuk a dolgokat. Ilyenkor tör ránk a remegés, izzadás, hebegés, és néha katasztrófába torkollik a próbálkozásunk. Ahhoz, hogy ez ne fordulhasson elő, alaposan fel kell készülnünk.
Az érettségin, egy állásinterjún vagy államvizsgán az első dolog, amit tapasztalnak felőlünk, a megjelenésünk. Ez nem csupán az öltözékre vonatkozik, hanem az arckifejezésünkre, kézmozdulatainkra, tartásunkra. Ha kihúzott háttal, barátságos, de nem bizalmaskodó mosollyal és egyenes, de nem merev kéztartással állunk oda, a velünk szemben lévők elé, már tettünk egy lépést a bizalmuk elnyerése felé. Mindig udvariasan köszöntsük a vizsgáztató vagy interjúztató személy(eke)t, és tudatosan kezdjünk bele a mondanivalónkba.
Ilyen helyzetben a tudásunk bemutatása a lényeg, nem kell, hogy lássák rajtunk, mi az, amit nem tudunk. A legfontosabb dolgokat a mondandónk elejére és végére tartogassuk! Ez a két pont az, amire a hallgatóság a legjobban emlékszik. Akár a tulajdonságainkról, ambícióinkról beszélünk, akár egy anyagot mondunk fel, mindig azzal kell kezdeni, amiben a legbiztosabbak vagyunk. A jóindulat megnyerése, ugyanis ekkor történik. A végén elmondott információk pedig nyomot hagynak a hallgatóságban, amely az értékelésnél fontos.
Ha mindent elmondtál, amit akartál, jelezd, hogy már lezártad a mondanivalódat, és ha kérdeznek, válaszolj ugyanolyan magabiztossággal, ahogyan addig a feleletedben. Persze ügyelned kell arra is, hogy a magabiztosságod ne legyen félreérthető. Mindvégig szerénynek kell maradnod, amivel egyben elismered, hogy mindent te sem tudhatsz, de a tőled telhető legtöbbet nyújtod. Ha mindezeket szem előtt tartod, már csak meg kell várnod az értékelést, amit minden esetben higgadtan kell fogadnod.
Távozz ugyanúgy, ahogy érkeztél, hogy szép keretet adj a beszélgetésnek. Ha otthon előre gyakorolsz, könnyebben le tudod gyűrni a stresszt és ezáltal magabiztosabbnak fogsz tűnni.
Nehéz emberek vagy egyszerűen csak önazonosak? – Amikor az őszinteség másokból ellenállást vált ki
Vannak emberek, akik nem szeretnek köntörfalazni. Kimondják, amit gondolnak, vállalják a véleményüket, és nem próbálnak mindenáron megfelelni mások elvárásainak. Nem feltétlenül akarnak vitát gerjeszteni, egyszerűen csak önmagukat adják. Mégis gyakran kapják meg a környezetüktől, hogy nehéz természetűek, túl szókimondóak vagy éppen kezelhetetlenek. De vajon valóban velük van a probléma, vagy inkább azzal, ahogyan a környezetük reagál az egyenességükre?
Inkább nem megyünk orvoshoz, nehogy kiderüljön, hogy baj van
Sokan inkább nem kérnek időpontot az orvoshoz, mert félnek attól, mit fog mondani a vizsgálat után. Egy furcsa fájdalom, egy hetek óta tartó panasz vagy egy szokatlan tünet esetén gyakran azzal nyugtatjuk magunkat, hogy biztosan nincs semmi komoly probléma. Majd elmúlik, csak fáradt vagyok, biztosan a stressz az oka – mondogatjuk, miközben telnek a napok, olykor hónapok is. De vajon tényleg jobb nem tudni?
Mintha a falnak beszélnél? Öt játékos ötlet, hogy a gyerekek valóban meghallják, amit kérsz
Ismerős helyzet, amikor már harmadszor kéred a gyereket, hogy pakolja el a játékait, öltözzön fel, vagy induljon el vacsorázni, de úgy tűnik, mintha meg sem hallaná? Ilyenkor könnyen elfogy a türelem, emelkedik a hangerő, és egy egyszerű kérésből pillanatok alatt vita lehet.
Szabad-e a gyerekeknek a halálról beszélni?
A halálról beszélni soha nem könnyű, különösen akkor, ha gyerekeknek kell elmagyaráznunk, mit jelent elveszíteni valakit, akit szeretünk. Sok szülő ösztönösen óvni szeretné a gyermekét a fájdalmas témáktól, ezért inkább kerüli a beszélgetést, vagy megpróbálja szebb szavakkal körülírni a történteket. Pedig a gyerekeknek is szükségük van arra, hogy megértsék az élet természetes részét, a veszteséget és a gyászt.
Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?
A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.