"Hangry"
- Dátum: 2018.07.01., 17:29
- Martinka Dia
- angry, dolgozik, dühös, éhes, éhségérzet, elviselhetetlen, éndühös, érzelem, eszi, étkezés, felszívódás, fizikai állapot, fogyókúra, glükóz, gyors., hangry, hangulat, hormonrendszer, hungry, ideges, idegrendszer, ingerlékeny, ingerült, kortizol, lassú, megbánt, morcos, önkontroll, pincér, stabil, stresszhormon, szénhidrát, szervezet, tanul, tanulmány, új szó, vacsora, vércukor, vércukorszint
"Hangry". Új szó. Most tanultam. Ideges és éhes. Vagy ideges, MERT éhes. Mint általában én. Viccesen szoktam megjegyezni magamról, amikor éhes vagyok, hogy "valakit megverek". Viccen kívül pedig valóban elég elviselhetetlen, morcos és ingerült tudok lenni, amikor éhes vagyok. Kitehetnék én is egy táblát magamra, azzal a felirattal, hogy "Bocsánat, ha megbántottalak. Éhes voltam."
Biztosan te is tapasztaltad már, hogy amikor éhes vagy, kicsit ingerlékenyebbé, negatívabbá válsz, mint egyébként. Angolul már külön szó is van a jelenségre: "hangry." Azaz, az "angry" (dühös) és a "hungry" (éhes) szavak összevonásából lett a "hangry", azaz "éhdühös". Találó, nem?

Tény, hogy az éhségérzetünk befolyásolja a hangulatunkat. Hogy valójában mi is áll a jelenség hátterében, hogy miért lesz ingerült is egyből, aki éhes, nos, ezt eddig tudományosan nem sokan kutatták. Most azonban egy friss tanulmány szerint úgy tűnik, bizonyíték van arra, hogy a fizikai állapotunk nagyban meghatározza az érzelmeinket is. (Mondjuk, ezt eddig is sejthettük.)
Friss kutatások bizonyítják, hogy az éhség, azért van hatással a hangulatunkra, mert többek között a szervezetünk olyan területeit aktiválja – például az idegrendszert és a hormonrendszert –, amik többek között az érzelmeink kialakulásáért is felelősek. Ha valaki éhes, akkor a szervezet egy sor hormont szabadít fel, többek között a már sokszor hallott stresszhormont, a "kortizolt" is. Ezeknek a stresszhormonoknak köszönhető például, hogy nem lehet hozzám szólni, amíg nem ettem. Ez az oka, ha dühös leszek, amikor éhes vagyok. Azaz "éhdühös", vagyis "hangry".
Miért nem eszünk? Mert van, hogy nem jön össze. Mondjuk azért, mert dolgozunk és nincs rá idő, vagy csúszunk a vacsorával, s már kopog a szemünk, vagy késik a pincér a mi ételünkkel, miközben már másik három asztalhoz kihozott egy sor nyálcsorgató fogást. Vagy buta fogyókúránk az oka, amivel koplalni próbálunk. (Megjegyzem: teljesen fölöslegesen.)
Hogyan történik a folyamat? Egyszerűen. Minél több idő telik el az utolsó étkezés után, a tápanyagszint úgy csökken a vérben. Leesik a vércukrunk. Az agynak glükózra lenne szüksége, de mivel ezt nem kapja meg, stresszhormonokat szabadít fel, ezért nem tudunk önkontrollt gyakorolni magunk felett. Tele hassal, azonban már ritkábban morcos az ember.
Mit tehetünk ez ellen? A megoldás a vércukorszint stabilan tartásában rejlik: lassú felszívódású szénhidrátokkal tartsuk kordában a vércukorszintünket. Ha gyorsan felszívódó szénhidrátokat, pl. cukros édességet eszünk, akkor ingadozni fog a vércukorszintünk, ami megterheli a szervezetünket, idegrendszerünket.
A méz jótékony hatásai – Természetes arany a mindennapokra
A méz az egyik legrégebbi és legsokoldalúbb természetes csodaszerünk, amit már az ókorban is nagy becsben tartottak. Nemcsak az ételek ízesítésére alkalmas, hanem a test és a lélek támogatására is.
Karácsonyi meglepetések az irodába – amit imádnak majd a kollégák
Karácsony közeledtével minden irodában felmerül a nagy kérdés: mivel lehet úgy meglepni a kollégákat, hogy ne csak a kötelező kör legyen, hanem tényleg mosolyt csaljon az arcokra?
Amikor a test jelez: így ismerhetjük fel a magnéziumhiány rejtett tüneteit
A magnézium az egyik legfontosabb ásványi anyag, amely nélkülözhetetlen az idegrendszer, az izmok, a csontok és az energia-anyagcsere megfelelő működéséhez. Több száz biokémiai folyamat motorja, ezért ha a bevitel tartósan alacsony, a szervezet gyorsan reagál.
Advent: a lassulás művészete egy zajos világban
Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.
Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?
A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.