Menü

E-számok. Mi micsoda és mennyit eszünk belőlük?

Az E-számok az Európai Unióban engedélyezett egyes élelmiszer-adalékanyagok kódjai. Az Unió több száz élelmiszer adalékot tart nyilván. Leginkább a készételek tartalmaznak adalékanyagokat, de tudni kell, hogy szinte minden adalékanyag besorolható egy-egy nagyobb kategóriába, sőt vannak, amelyek többe is. Az adalékokat számjegyekkel jelölik. Jelenleg több mint háromszáz adalékanyagot használnak az élelmiszeriparban. Vajon mennyit fogyasztunk ezekből? Vajon ártalmatlanok ezek az adalékanyagok?

Vannak, akik elszörnyedve pásztázzák végig a termékeken lévő adalék-listát. Mások rá se hederítenek. Egy biztos: a különböző adalékanyagokat élelmiszereinkkel együtt nap, mint nap elfogyasztjuk. A bevásárlóközpontok polcain alig találunk olyan terméket, amiben ne fordulna elő adalék. ezek allergiás reakciót válthatnak ki, különösen igaz ez a tartósítószerekre, a színanyagokra és az ízfokozókra.

Tartósítószerek, aromák, ízfokozók, enzimek, műfüst... Melyek ezek? Az E-számok teljes listáját megtalálni a világhálón, ott részletesen megtekinthetjük, mely szám milyen anyagot takar, a lista hosszú, E100-tól E 1520-ig számtalan adalék megtalálható.

Ha benézel a hűtődbe, éléskamrádba, polcaidra otthon, s előveszel egy kis papírt, vajon mennyi hozzáadott adalékot tudnál feljegyezni?

Eszembe jutott a folyton visszatérő gondolatom a modern kor élelmezéséről... az egy összetevős élelmiszerek a legjobbak... talán már csak azokban bízhatunk? Egy banánban, egy uborkában, a zöldségekben, egy marék kesudióban...vagy már ezekben sem?

Gyakran a legnagyobb óvatosság ellenére is visszahívnak egy-egy terméket, így már a fagyasztott zöldségekben sem lehetünk biztosak. Bárki is él a legmodernebb diéták irányelvei szerint, abban mindenki egyetért, hogy a természetes ételek a legjobbak, ezeket érdemes legnagyobb mennyiségben elfogyasztanunk.

Számomra elgondolkodtató az E-számok fogyasztásának lehetséges következményei, vajon gondolunk arra, hogy fejfájásunk, émelygésünk, asztmánk, gyomor-bélrendszeri problémáink oka lehet például az E 220-228, melyeket gyümölcskonzervek, kandírozott gyümölcsök, burgonyából előállított termékek, borok és szárított gyümölcsök tartalmazhatnak?

Természetesen nem minden adalékanyag ártalmas, vannak olyanok is, amelyek jó hatással vannak az egészségre. Például az algából kivont sűrítő anyag, a ballasztanyagként alkalmazott szentjánoskenyérmag-liszt csökkenti a koleszterinszintet. Az antioxidánsok pedig megakadályozzák a szabadgyökök képződését. Ide tartozik a C-vitamin, pontosabban az L-aszkorbinsav (E 300).

E 950-től E 1518-ig számozták az édesítőszereket, ezeknek semmi tápértékük nincs. Édesítő és nedvesítő szerek. Némelyik közülük természetes édesítő (xillit, eritrit), a többség azonban mesterséges és nagy mennyiségben hashajtó, puffasztó hatásúak lehetnek (aszpartám).

Nyilván nem tudjuk kikerülni az adalékanyagokat, megvesszük, megesszük őket, de vásárolhatunk tudatosabban, figyelhetjük az apró betűs részt, tanulmányozhatjuk az egyes élelmiszerek, készételek címkéit, tápanyagtartalmát, összetevőit, s léteznek ma már élelmiszer-vásárlást segítő mobilalkalmazások is, amely az élelmiszeradalékok közötti tájékozódást segítik. Vásároljunk körültekintőbben, igaz több időt igényel, de megéri megfordítani azt a dobozt, üveget, zacskót és megnézni, mi is van benne tulajdonképpen.

Avokádó - a zöld csoda

Az avokádó bár már hazánkban sem számít újdonságnak, mégis kevesen tudják számos jótékony hatását. Ebből a cikkből most kiderül, miért is egy csoda ez a gyümölcs…

Mi az a superfood?

Bár az utóbbi időben kevésbé találkozhattunk ezzel a szóval, azonban a superfood kifejezés pár éve futótűzként terjedt el a köztudatban, holott nem egy új jelenségről van szó. Mi az a superfood és miért kapta fel ennyire a média?

Mi az a mochi?

A japánok táplálkozásáról csak jókat hallunk: egészségesen étkeznek, halakat, zöldségeket fogyasztanak, és friss hozzávalókból főznek. Az édességekkel is körültekintően bánnak: minőségi alapanyagok és mértékletes fogyasztás. Ilyen japán különlegesség a Mochi is!

Cukor álruhában

A feldolgozott cukrot sokféle álnéven eladják nekünk, sokszor tudtunkon kívül, méghozzá a kristálycukor árának többszöröséért, jól csengő neveken. A hozzáadott cukor általában szacharóz (répacukor, nádcukor), glükóz, vagy fruktóz szokott lenni, melyeket hangzatos neveken említenek a gyártók, de vannak még számtalan más megnevezései is.

5 recept hétvégére, ha nem tudod, hogy mi legyen a menü

Sokszor neked is komoly dilemma kitalálni, hogy mi legyen a hétvégi menü? A szokásos rántott hús és sültkrumpli kettőst, már meguntad? Akkor próbálj ki valami újdonságot, és dobd fel vele a hétvégi ebédet. Nézzünk hát meg öt receptet, köztük levest és főételt is.