Menü

Fehérjeturmixok

Fogyókúrázunk, diétázunk, sportolunk, az étrendünket folyamatosan változtatjuk, lemondunk egy-két dologról, és mindeközben azt gondoljuk, hogy az egészségünkön kívül a testalkatunkért is teszünk valamit. Ha pedig valaki egyszer megszállottja lesz a témának, egyre újabb dolgokat próbál ki. Napjainkban már nemcsak a férfiak, hanem a nők is egyre gyakrabban fogyasztanak proteinszeleteket és turmixokat. Sokan úgy is bevállalják ezt, hogy csupán heti egyszer edzenek, és a céljuk nem az izomépítés, csupán a fogyás. Azt viszont sokan nem tudják, hogy ez így nem feltétlen hasznos. Ha valaki ugyanis nem vegetáriánus, akkor kiegészítő termékek fogyasztása nélkül is elég fehérjét visz be a szervezetébe az étkezések során.

Egy ember napi proteinszükséglete a testtömegétől függően változik. Átlagosan azt mondják, kilogrammonként egy gramm fehérjét kell bevinnünk naponta, hogy szinten tartsuk a szervezetünket. Ha valaki testépítő edzést folytat, akkor ez a mennyiség a másfélszeresére növekszik. Ha ezt valaki hús, hal, tojás elfogyasztása nélkül szeretné megtenni, proteintermékekkel is megteheti, de fontos, hogy semmiképpen se vigyen be ennél nagyobb mennyiséget naponta.

Az a tévhit sokak fejében él, hogy a fehérje nem hizlal. Ez nem igaz. A fehérjében kevesebb kalória van, mint ugyanannyi szénhidrátban vagy zsírban, de ettől függetlenül zsírrá alakulva elraktározódhat. Ez azt jelenti, hogy nagymértékű fogyasztása épp úgy káros, mint bármi másé. Mindemellett a túlzott proteinfogyasztás megterheli a veséket és a májat. A fehérjére tehát ugyanaz igaz, mint sok mindenre: van hasznos és káros következménye is a fogyasztásának. Az viszont, hogy kiegészítő turmixok vagy húsételek formájában visszük be, a fehérje szempontjából szinte mindegy. Ajánlott viszont nem zsíros, szénhidrátban gazdag ételek formájában fogyasztani.

Tehát ha kizárólag fogyni szeretnél, akkor nem a fehérje a kulcs, ha pedig izomtömeget növelnél, akkor sem biztos, hogy szükséged van turmixokra. Viszont ha mégis a fogyasztását választod, ügyelj a mennyiségekre, és mindenképp kérj tanácsot akár egy dietetikustól, akár az edződtől. Ha az ő tanácsaik szerint mozogsz és étkezel, bizonyosan nem ártasz vele az egészségednek.

Hidratálás okosan: mit igyunk, mennyit és mire figyeljünk a nyári hőségben?

A nyári hőség nemcsak kellemetlen, hanem komoly megterhelést is jelent a szervezet számára. Amikor a hőmérő tartósan 30 Celsius-fok fölé emelkedik, testünk fokozott izzadással próbálja fenntartani a megfelelő testhőmérsékletet.

D-vitamin nyáron is? Igen, és ennek több oka van, mint gondolnánk

Sokan úgy gondolják, hogy a D-vitamin pótlására kizárólag ősszel és télen van szükség, hiszen a nyári napsütés bőségesen fedezi szervezetünk igényeit. Bár valóban a napfény a D-vitamin legfontosabb természetes forrása, a valóság ennél jóval összetettebb. A szakemberek szerint még a legmelegebb hónapokban sem biztos, hogy mindenki elegendő D-vitaminhoz jut.

Kevesebb hús, könnyedebb nyári étrend

A hőségben a szervezet gyakran a kevésbé megterhelő ételeket kívánja a nehezebb fogások helyett. Ez az időszak ideális arra, hogy átgondoljuk húsfogyasztási szokásainkat, és több szezonális zöldséget, gyümölcsöt, illetve növényi fehérjeforrást építsünk az étrendünkbe.

Noni – a trópusok különleges gyümölcse

A fejlődő világgal az is együtt jár, hogy a hazai boltok polcairól is leemelhetjük akár egy trópusi ország gyümölcseit valamilyen formában is. A noni is ide tartozik, lessük meg, mi is ez.

A magnézium szerepe a szervezet egészséges működésében

A magnézium az emberi szervezet egyik legfontosabb ásványi anyaga. Bár sokan elsősorban az izomgörcsök megelőzésével hozzák kapcsolatba, valójában jóval összetettebb feladatokat lát el.