A születési súlyt befolyásoló tényezők

Az elején kiemelném, hogy most inkább a környezeti tényezőkről lesz szó. Ilyenek például az anya súlya és egészségügyi állapota, hisz ez a babának a közvetlen környezete. Ide tartozik ezen kívül a diéta, a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a tea, kávé, illetve más koffeintartalmú ételek/italok fogyasztása, a hőmérsékletingadozás, a kábítószerek és a pszichés stressz.

Érdemes megnézni, hogy a méhen belüli fejlődés során mik a kritikus időszakok a baba gyarapodása szempontjából. A 12. hétben alakul ki az első harántcsíkolt izom. A 16. hétben megjelenik a zsírszövet, rá 4 hétre pedig a bőr és a zsírréteg vastagodása dominál. A 24-28. hétnél húzzák meg a koraszülés alsó határát, a felsőt pedig a 37. hétnél. Ettől kezdve már érett szülésről beszélünk egészen a 42. hétig, ami pedig már túlhordásnak számít.

Az európai átlag 3,5 kg (3500 g), de 2,5-5 kg között normálisnak tekintjük a születési súlyt. Ezek alatt és fölött alacsony és magas születési súlyról beszélünk, de fontos, hogy milyen területen nézzük az átlagot. Ázsiában például az átlagos születési súly 240 g-al kevesebb, mint Európában.

A születési súly és hossz kapcsolatából lehet következtetni arra, mikor maradt el a fejlődés. Ha „csak” a születési súly kisebb az átlagnál, de a hossz normális, akkor az utolsó hetekben maradt el a fejlődés, azonban, ha mindkettő adat kisebb a normálisnál, már a terhesség korábbi szakaszaiban is elmaradhatott a növekedés.

Nézzük, hogyan hat az anya egészségügyi állapota a csecsemőkre. Minden egységnyi növekedés az anya születés előtti BMI indexében legalább 25,9 grammal növeli a baba születési súlyát, vagy másképpen: minden 10 kilogrammnyi gyarapodás a terhesség 30. hetéig 224 grammal nagyobb születési súlyt eredményez. Ebből jól látszik, hogy tévhit, amikor azt mondják, most kettő helyett esznek. A terhesség alatt összesen +11-14 kg többletsúllyal számolva megkapható az optimális kalóriabevitel, ami azt mutatja, hogy napi 2-300 kalóriával kell többet elfogyasztanunk, hogy egészségesen fejlődjön a baba. A terhesség alatt nem ajánlott diétázni, mind a gyermek, mind az anya egészsége szempontjából.

A dohányzásra és az alkoholfogyasztásra nem térnék ki részletesen, hiszen egyértelmű, hogy nem egészséges sem a szülőnek, sem a babának. Érdekesség viszont, hogy a korábban dohányos, de leszokott anyák gyermekeinek születési súlya nem különbözött azokétól, akik sosem dohányoztak.

Egy másik tényező, amit ritkán hallani, az a hőmérsékletingadozás. Kutatók azt találták, hogy azok a nők, akik terhességük alatt szélsőségesen meleg, vagy hideg időjárásnak voltak kitéve, nagyobb eséllyel adtak életet a normálisnál alacsonyabb súlyú gyermekeknek, annak ellenére, hogy szó sem volt koraszülésről. Ennek kapcsán érdemes elgondolkodni, hogy a globális felmelegedés a szélsőséges időjárási jelenségek mellett ilyen következményekkel is járhat.

A végére maradt a pszichés stressz, nem véletlenül. Több kutatást is végeztek ebben a témában, azonban annyira eltérők az eredmények, hogy nem lehet egyértelműen kijelenteni, mennyiben is járul hozzá a születési súlyhoz a stressz. Egyes kutatások szerint, ha más negatív tényező nem áll fenn, akkor nincs kimutatható hatása a születési súlyra, mások szerint viszont nagyban befolyásolja azt. Mindenesetre az a legjobb, ha a kismama nyugodt és biztonságos környezetben van.