Menü

Szíverősítő ételeket a mindennapokba!

Orvosok és kutatók is egyetértenek abban, hogy az étkezés minősége a szervezet egészségének egyik, ha nem a legnagyobb befolyással bíró tényezője. Nem marad ki ebből a szív-és érrendszer sem, melyek konkrét szövettani jellemzőit is képes megváltoztatni a hosszútávon fennálló egészségtelen étkezés (pl. érfal rugalmasságának elvesztése, lerakodások, szívizom köré épülő zsírcsomók, stb.) Ilyenkor jelennek meg a szkeptikusok, és jelentik ki, hogy „márpedig az ő nagyapja is így étkezett, és milyen szép kort megélt”, holott ez legfeljebb a genetikájának volt köszönhető, az étkezés sokkal több különböző befolyással bír a szervezet egészét és időtartamát tekintve.

Ha a szívünkre szeretnénk erősíteni, de a régi jó dolgokról nem lemondani, akkor érdemes néhány finomságot a fő étkezéseink mellé bevonni, melyek leginkább antioxidáns és tápanyagtartalmuk lévén fejtik ki jótékony hatásukat a szív- és érrendszerre.

Ilyenek például a piros és kék gyümölcsök, vagyis a szeder, szőlő, málna, galagonya, áfonya, ribizli, vagy akár az eper is, mivel magas flavonoidokat és antociánt tartalmaznak, és melyek érvédő hatással bírnak. Nem hátrány a bennük található C-vitamin sem, mely segíti a vas felszívódását, ezáltal javítva a vér oxigénszállító képességét.

Szintén jótékony hatással bírnak a csonthéjasok, mint amilyen a mogyoró vagy a pisztácia, magas omega-3 zsírsavuk a szív egészségének megőrzésért igen jó választás, a mandula a koleszterinszint kiegyenlítésében is segíthet. A lenmagolaj szintén omega-3 és omega-6 zsírsavban gazdag, akár salátaöntetként, de egy kanál önmagában is fedezi a napi szükségletet.

A cékla nitráttartalma a szervezetben nitritté, majd nitrogén-oxiddá alakul, ami értágító és vérnyomáscsökkentő hatású. Viszont óvatosan vele, hiszen igen komoly „festőművész” is. Ha pedig már a piros dolgoknál tartunk, érdemes megemlíteni a jó öreg paradicsomot, mivel a zöldségben megtalálható likopin jótékony hatással van a vérkeringésre.

Érdemes nem elfeledkezni a citrusfélékről sem, ráadásul ősz-tél időszakban szezonjuk is van. Magas C-vitamin tartalmukon kívül bioflavonoidokat, például rutint tartalmaznak, melyek az erek védelmében segítenek, belső, kissé kesernyés fehér héjuk pedig pektinben gazdag, ami a koleszterinszintet normalizálja.

Amit a magnéziumról és azok fajtáiról érdemes tudni

Mindenki tudja, hogy magnézium nélkül nem működünk rendesen, de különböző fajtái különböző hatásúak.

Mi történik a testünkkel, ha rendszeresen zabot eszünk?

A zab sokáig leginkább egyszerű reggeli kásaként élt a köztudatban, ma azonban egyre többen fedezik fel újra ezt a sokoldalú gabonát. De mi történik pontosan a testünkben, amikor rendszeresen fogyasztunk zabot?

A túlzott szénhidrátfogyasztás veszélyei

A szénhidrátok szervezetünk egyik legfontosabb energiaforrásai. Az agy, az izmok és számos szerv működéséhez nélkülözhetetlenek, ezért önmagában a szénhidrátfogyasztás nem káros. Probléma elsősorban akkor alakulhat ki, ha tartósan túl sok szénhidrátot fogyasztunk, különösen finomított cukrokból, édességekből, cukros italokból, péksüteményekből és erősen feldolgozott élelmiszerekből.

Bodzabogyó, a lila kincs

A bodzát mindenki ismeri, hiszen remek szörp, szép virág, kellemes illat, ámde van bogyója is, ami szintén hasznos kis része a növénynek.

5 szósz, amit minden szakácsnak ismernie kell

A jó szósz sokszor többet jelent egyszerű kiegészítőnél: összeköti az étel ízeit, szaftosságot ad, kiemeli az alapanyagokat, és akár egy egyszerű fogást is különlegessé tehet. A klasszikus francia konyha öt úgynevezett anyaszószt tart számon, amelyekből rengeteg más mártás készíthető. Ezek alapjainak ismerete nemcsak profi szakácsok számára hasznos, hanem azoknak is, akik szeretnének magabiztosabban mozogni a konyhában.