Szíverősítő ételeket a mindennapokba!
- Dátum: 2018.10.10., 16:12
- betegség, cékla, citrus, diéta, egészség, egészségfejlesztés, érelmeszesedés, érrendszer, étel, főzelék, gyümölcs, károsodás, koleszterin, mag, mandula, megőrzés, paradicsom, prevenció, szív, zöldség
Orvosok és kutatók is egyetértenek abban, hogy az étkezés minősége a szervezet egészségének egyik, ha nem a legnagyobb befolyással bíró tényezője. Nem marad ki ebből a szív-és érrendszer sem, melyek konkrét szövettani jellemzőit is képes megváltoztatni a hosszútávon fennálló egészségtelen étkezés (pl. érfal rugalmasságának elvesztése, lerakodások, szívizom köré épülő zsírcsomók, stb.) Ilyenkor jelennek meg a szkeptikusok, és jelentik ki, hogy „márpedig az ő nagyapja is így étkezett, és milyen szép kort megélt”, holott ez legfeljebb a genetikájának volt köszönhető, az étkezés sokkal több különböző befolyással bír a szervezet egészét és időtartamát tekintve.
Ha a szívünkre szeretnénk erősíteni, de a régi jó dolgokról nem lemondani, akkor érdemes néhány finomságot a fő étkezéseink mellé bevonni, melyek leginkább antioxidáns és tápanyagtartalmuk lévén fejtik ki jótékony hatásukat a szív- és érrendszerre.
Ilyenek például a piros és kék gyümölcsök, vagyis a szeder, szőlő, málna, galagonya, áfonya, ribizli, vagy akár az eper is, mivel magas flavonoidokat és antociánt tartalmaznak, és melyek érvédő hatással bírnak. Nem hátrány a bennük található C-vitamin sem, mely segíti a vas felszívódását, ezáltal javítva a vér oxigénszállító képességét.

Szintén jótékony hatással bírnak a csonthéjasok, mint amilyen a mogyoró vagy a pisztácia, magas omega-3 zsírsavuk a szív egészségének megőrzésért igen jó választás, a mandula a koleszterinszint kiegyenlítésében is segíthet. A lenmagolaj szintén omega-3 és omega-6 zsírsavban gazdag, akár salátaöntetként, de egy kanál önmagában is fedezi a napi szükségletet.
A cékla nitráttartalma a szervezetben nitritté, majd nitrogén-oxiddá alakul, ami értágító és vérnyomáscsökkentő hatású. Viszont óvatosan vele, hiszen igen komoly „festőművész” is. Ha pedig már a piros dolgoknál tartunk, érdemes megemlíteni a jó öreg paradicsomot, mivel a zöldségben megtalálható likopin jótékony hatással van a vérkeringésre.
Érdemes nem elfeledkezni a citrusfélékről sem, ráadásul ősz-tél időszakban szezonjuk is van. Magas C-vitamin tartalmukon kívül bioflavonoidokat, például rutint tartalmaznak, melyek az erek védelmében segítenek, belső, kissé kesernyés fehér héjuk pedig pektinben gazdag, ami a koleszterinszintet normalizálja.
40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni
Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.
A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?
A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.
Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?
Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?
Aszalt gyümölcsök télen – ezzel helyettesítsd az idénygyümölcsöket
Igaz, hogy a multik polcai télen is roskadoznak a gyümölcskínálattól, de nem biztos, hogy mindig érdemes az import árut fogyasztani. Remek alternatíva lehet az aszalt gyümölcs.
A reggeli története: szükségből mindennapi szokás
Manapság már evidens az, hogy a nap elején eszünk. Holott a történelem nagy részében a reggeli gyanús luxusnak, rosszabb esetben a falánkság jelképének számított. A különböző fogások fogyasztása a társadalmi státusz lenyomata volt, sőt mind a mai napig az, hiszen az, hogy mit és milyen körülmények között eszünk rengeteg információt elárul rólunk.