A nagy kávékörkép – 1. rész
- Dátum: 2018.11.18., 12:08
- arabica, eszpresszó, folyadék, információ, ital, kávé, kávébab, kávézás, koffein, latte, robusta
Egy kávéboltban általában mindenki megtorpan kissé a rengeteg választék láttán. Világos pörkölés, sötét pörkölés, ízesített, arabica, robusta … csak néhány olyan fogalom, melyet a kávék címkéin olvashatunk vagy a segítőkész eladók szájából elhangzik. Az arabica és a robusta közt van a legtöbb eltérés minőséget tekintve, így érdemes kissé jobban tájékozódni, melyik mit is tud.
Az arabica és a robusta a kávé két fajtája. Az arabica a drágább, és bár kisebb a koffeintartalmuk, kevésbé savasak is. Az ínyencek főleg ezt vadásszák, és lassan kell is nekik: mivel kényes növényből származnak, melyek ritka körülmények közt érzik jól magukat és válnak minőségessé, így nehezebb is termeszteni őket. Trópusi égövet preferálják, de ez nem jelenti, hogy minden hasonló helyen meg is terem. Sajnos számos dél-amerikai ültetvényt súlyt évek óta szárazság és gazdasági problémák is, melyek egyre kevesebb arabica kávé létrejöttét eredményezik.

A robusta sokkal elterjedtebb, könnyebb termeszteni, így már nem is olyan érdekes az ínyenceknek, kevesebb rá az igény, ráadásul sokkal kesernyésebb íz világa van, savasabb és kifejezetten magas a koffein tartalma. Annak ellenére, hogy kevésbé nemes, mint „vetélytársa”, testessége és a sötétebb pörkölés miatt kiváló eszpresszó készíthető belőle.
Mindkét kávéfajtát megtalálni a boltok polcain, de aki különlegesebb kávéélményre vágyik, az semmiképp sem csak az egyiket vagy csak a másikat issza. A különleges terméket a megfelelő és sajátos arabica-robusta arány adja, mely minden márkának, cégnek, de még a kávézóknak is van. Ezeket a keverékeket hívják blend-nek.
A kávépörkölés is igen meghatározó a kávé ízét és testességét tekintve. Hazánkban leginkább a középbarna bécsi pörkölés és a mély sötétbarna olaszos pörkölés az elterjedt. Előbbiből remek tejeskávék, melange-ok készíthetőek, utóbbi viszont sokkal testesebb, enyhén füstösebb ízt hagy maga után, így remek eszpresszó készíthető belőle.
Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia
A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.
40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni
Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.
Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?
Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?
A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?
A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.
Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?
Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?