Menü

A nagy kávékörkép – 1. rész

Egy kávéboltban általában mindenki megtorpan kissé a rengeteg választék láttán. Világos pörkölés, sötét pörkölés, ízesített, arabica, robusta … csak néhány olyan fogalom, melyet a kávék címkéin olvashatunk vagy a segítőkész eladók szájából elhangzik. Az arabica és a robusta közt van a legtöbb eltérés minőséget tekintve, így érdemes kissé jobban tájékozódni, melyik mit is tud.

Az arabica és a robusta a kávé két fajtája. Az arabica a drágább, és bár kisebb a koffeintartalmuk, kevésbé savasak is. Az ínyencek főleg ezt vadásszák, és lassan kell is nekik: mivel kényes növényből származnak, melyek ritka körülmények közt érzik jól magukat és válnak minőségessé, így nehezebb is termeszteni őket. Trópusi égövet preferálják, de ez nem jelenti, hogy minden hasonló helyen meg is terem. Sajnos számos dél-amerikai ültetvényt súlyt évek óta szárazság és gazdasági problémák is, melyek egyre kevesebb arabica kávé létrejöttét eredményezik.

A robusta sokkal elterjedtebb, könnyebb termeszteni, így már nem is olyan érdekes az ínyenceknek, kevesebb rá az igény, ráadásul sokkal kesernyésebb íz világa van, savasabb és kifejezetten magas a koffein tartalma. Annak ellenére, hogy kevésbé nemes, mint „vetélytársa”, testessége és a sötétebb pörkölés miatt kiváló eszpresszó készíthető belőle.

Mindkét kávéfajtát megtalálni a boltok polcain, de aki különlegesebb kávéélményre vágyik, az semmiképp sem csak az egyiket vagy csak a másikat issza. A különleges terméket a megfelelő és sajátos arabica-robusta arány adja, mely minden márkának, cégnek, de még a kávézóknak is van. Ezeket a keverékeket hívják blend-nek.

A kávépörkölés is igen meghatározó a kávé ízét és testességét tekintve. Hazánkban leginkább a középbarna bécsi pörkölés és a mély sötétbarna olaszos pörkölés az elterjedt. Előbbiből remek tejeskávék, melange-ok készíthetőek, utóbbi viszont sokkal testesebb, enyhén füstösebb ízt hagy maga után, így remek eszpresszó készíthető belőle.

Tippek olajos ételek fogyasztása után

Az olajos, zsíros ételek sokak számára ízletesek, ugyanakkor nagyobb mennyiségben fogyasztva megterhelhetik az emésztőrendszert. Egy rántott hús, sült krumpli, hamburger vagy más bő olajban készült fogás után jelentkezhet teltségérzet, puffadás, gyomorégés, hányinger vagy egyszerűen kellemetlen nehézségérzet. Néhány egyszerű szokással azonban könnyebbé tehetjük az emésztést és javíthatjuk a közérzetünket.

Feszültség, fáradtság és csokoládé – hogyan alakul ki a stresszevés ördögi köre?

Az étkezés és az érzelmeink között szorosabb kapcsolat van, mint gondolnánk. Egy nehéz nap után könnyebben nyúlunk édességekhez és nassolnivalókhoz, az evés pedig rövid időre megnyugvást hozhat. Azonban hogyan különböztethetjük meg a valódi éhséget a stresszevéstől?

Hidratálás okosan: mit igyunk, mennyit és mire figyeljünk a nyári hőségben?

A nyári hőség nemcsak kellemetlen, hanem komoly megterhelést is jelent a szervezet számára. Amikor a hőmérő tartósan 30 Celsius-fok fölé emelkedik, testünk fokozott izzadással próbálja fenntartani a megfelelő testhőmérsékletet.

D-vitamin nyáron is? Igen, és ennek több oka van, mint gondolnánk

Sokan úgy gondolják, hogy a D-vitamin pótlására kizárólag ősszel és télen van szükség, hiszen a nyári napsütés bőségesen fedezi szervezetünk igényeit. Bár valóban a napfény a D-vitamin legfontosabb természetes forrása, a valóság ennél jóval összetettebb. A szakemberek szerint még a legmelegebb hónapokban sem biztos, hogy mindenki elegendő D-vitaminhoz jut.

Kevesebb hús, könnyedebb nyári étrend

A hőségben a szervezet gyakran a kevésbé megterhelő ételeket kívánja a nehezebb fogások helyett. Ez az időszak ideális arra, hogy átgondoljuk húsfogyasztási szokásainkat, és több szezonális zöldséget, gyümölcsöt, illetve növényi fehérjeforrást építsünk az étrendünkbe.