Menü

A nagy kávékörkép – 1. rész

Egy kávéboltban általában mindenki megtorpan kissé a rengeteg választék láttán. Világos pörkölés, sötét pörkölés, ízesített, arabica, robusta … csak néhány olyan fogalom, melyet a kávék címkéin olvashatunk vagy a segítőkész eladók szájából elhangzik. Az arabica és a robusta közt van a legtöbb eltérés minőséget tekintve, így érdemes kissé jobban tájékozódni, melyik mit is tud.

Az arabica és a robusta a kávé két fajtája. Az arabica a drágább, és bár kisebb a koffeintartalmuk, kevésbé savasak is. Az ínyencek főleg ezt vadásszák, és lassan kell is nekik: mivel kényes növényből származnak, melyek ritka körülmények közt érzik jól magukat és válnak minőségessé, így nehezebb is termeszteni őket. Trópusi égövet preferálják, de ez nem jelenti, hogy minden hasonló helyen meg is terem. Sajnos számos dél-amerikai ültetvényt súlyt évek óta szárazság és gazdasági problémák is, melyek egyre kevesebb arabica kávé létrejöttét eredményezik.

A robusta sokkal elterjedtebb, könnyebb termeszteni, így már nem is olyan érdekes az ínyenceknek, kevesebb rá az igény, ráadásul sokkal kesernyésebb íz világa van, savasabb és kifejezetten magas a koffein tartalma. Annak ellenére, hogy kevésbé nemes, mint „vetélytársa”, testessége és a sötétebb pörkölés miatt kiváló eszpresszó készíthető belőle.

Mindkét kávéfajtát megtalálni a boltok polcain, de aki különlegesebb kávéélményre vágyik, az semmiképp sem csak az egyiket vagy csak a másikat issza. A különleges terméket a megfelelő és sajátos arabica-robusta arány adja, mely minden márkának, cégnek, de még a kávézóknak is van. Ezeket a keverékeket hívják blend-nek.

A kávépörkölés is igen meghatározó a kávé ízét és testességét tekintve. Hazánkban leginkább a középbarna bécsi pörkölés és a mély sötétbarna olaszos pörkölés az elterjedt. Előbbiből remek tejeskávék, melange-ok készíthetőek, utóbbi viszont sokkal testesebb, enyhén füstösebb ízt hagy maga után, így remek eszpresszó készíthető belőle.

Alumínium a szervezetben

Sokféle anyaggal találkozik a szervezetünk életünk során, ilyen az alumínium is, nagyon oda kell figyelni, hogy ne halmozzuk fel a szervezetünkben.

A méhek természetes csodaszere: ezért fogyasztanak egyre többen propoliszt

A természet patikája számos olyan kincset rejt, amelyet már évszázadok óta használnak az emberek az egészség megőrzésére. Ezek közé tartozik a propolisz is, amelyet sokan a méhek egyik legértékesebb ajándékának tartanak. Nem véletlen, hogy egyre többen fordulnak ehhez a természetes anyaghoz.

Mennyi só is végül is az annyi? – amit a sóhiányról tudni érdemes

Az tudjuk, hogy a túlzott sófogyasztás nem egészséges, na de az sem, ha túl keveset viszünk be, mert sóhiányunk lesz, és éppenséggel ez sem jó.

Probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok – mikor melyikre van szükség?

Az utóbbi években egyre többet hallani a bélflóra egyensúlyának fontosságáról, és ezzel együtt három kulcsfogalomról: probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok. Bár gyakran együtt említik őket, szerepük eltérő, és nem mindegy, hogy mikor melyiket érdemes alkalmazni.

A fermentálás újra hódít

Egyre többen nyúlnak vissza a hagyományos konyhai technikákhoz, és a fermentálás ismét reneszánszát éli. Ez az egyszerű módszer nemcsak tartósítja az ételeket, hanem természetes módon támogatja az emésztést és az általános egészséget is. Nem véletlen, hogy a fermentált finomságok újra helyet kérnek maguknak a mindennapi étrendben.