Menü

A nagy kávékörkép – 1. rész

Egy kávéboltban általában mindenki megtorpan kissé a rengeteg választék láttán. Világos pörkölés, sötét pörkölés, ízesített, arabica, robusta … csak néhány olyan fogalom, melyet a kávék címkéin olvashatunk vagy a segítőkész eladók szájából elhangzik. Az arabica és a robusta közt van a legtöbb eltérés minőséget tekintve, így érdemes kissé jobban tájékozódni, melyik mit is tud.

Az arabica és a robusta a kávé két fajtája. Az arabica a drágább, és bár kisebb a koffeintartalmuk, kevésbé savasak is. Az ínyencek főleg ezt vadásszák, és lassan kell is nekik: mivel kényes növényből származnak, melyek ritka körülmények közt érzik jól magukat és válnak minőségessé, így nehezebb is termeszteni őket. Trópusi égövet preferálják, de ez nem jelenti, hogy minden hasonló helyen meg is terem. Sajnos számos dél-amerikai ültetvényt súlyt évek óta szárazság és gazdasági problémák is, melyek egyre kevesebb arabica kávé létrejöttét eredményezik.

A robusta sokkal elterjedtebb, könnyebb termeszteni, így már nem is olyan érdekes az ínyenceknek, kevesebb rá az igény, ráadásul sokkal kesernyésebb íz világa van, savasabb és kifejezetten magas a koffein tartalma. Annak ellenére, hogy kevésbé nemes, mint „vetélytársa”, testessége és a sötétebb pörkölés miatt kiváló eszpresszó készíthető belőle.

Mindkét kávéfajtát megtalálni a boltok polcain, de aki különlegesebb kávéélményre vágyik, az semmiképp sem csak az egyiket vagy csak a másikat issza. A különleges terméket a megfelelő és sajátos arabica-robusta arány adja, mely minden márkának, cégnek, de még a kávézóknak is van. Ezeket a keverékeket hívják blend-nek.

A kávépörkölés is igen meghatározó a kávé ízét és testességét tekintve. Hazánkban leginkább a középbarna bécsi pörkölés és a mély sötétbarna olaszos pörkölés az elterjedt. Előbbiből remek tejeskávék, melange-ok készíthetőek, utóbbi viszont sokkal testesebb, enyhén füstösebb ízt hagy maga után, így remek eszpresszó készíthető belőle.

A természetes gyulladáscsökkentés élettani alapjai

A modern életvitel – a feldolgozott élelmiszerek, a krónikus stressz és a mozgásszegény életmód – egyik legveszélyesebb következménye a szervezetben kialakuló szisztémás, alacsony intenzitású gyulladás.

Miért szűnik meg az édesség iránti vágy?

Az emberi szervezet és az édes íz kapcsolata az evolúció hajnala óta meghatározó. Őseink számára az édes íz a biztonságos energiaforrást – a gyümölcsökben rejlő fruktózt – jelentette, míg a keserű gyakran a mérgező növényekre figyelmeztetett.

Tavaszi kincsek konyhánkba

Tavasszal a természet nemcsak a tájat zöldíti ki, hanem a konyhánkat is gazdagíthatja. A vadon szedhető növények, például a pitypang levele vagy a tyúkhúr, friss, tápanyagokban gazdag alapanyagot adnak könnyű salátákhoz. Egy kis odafigyeléssel különleges, szezonális ízek kerülhetnek a tányérunkra.

3 alapvető vitamin, amely nélkül romolhat a látásod

A látás romlását sokan az öregedés természetes velejárójának tartják. Bár az életkor valóban hatással van a szem működésére – például a szemlencse rugalmassága csökken, és a látóidegek is változnak –, a szem egészsége nagymértékben függ az életmódtól és a megfelelő tápanyagbeviteltől is.

A természet színei és az izlandi reggeli

A tudatos táplálkozás térnyerésével egyre nagyobb figyelmet kapnak a természetes alapanyagok. A mesterséges adalékok helyett sok gyártó növényi eredetű színezékekhez nyúl, miközben az izlandi skyr fehérjedús, könnyű reggeliként hódít világszerte. A két trend jól mutatja, hogy a fogyasztók ma már nemcsak az ízt, hanem az összetevők tisztaságát is keresik.