Csalódás, ahogy azt még nem láttad...
- Dátum: 2018.12.06., 07:49
- Varga Ágnes Kata
- csalódás, elme, érzés, haszon, lélek, negatív, önértékelés, önreflexió, pozitív, psziché, pszichológia, tipp, út, zavar
Megbuktál egy vizsgán? Nem nyertél meg egy számodra fontos versenyt? Csalódtál egy számodra fontos személyben? Bármi is váltotta ki a negatív érzéseidet, biztosan nem lesznek attól pozitívabbak, hogy negatívnak tekinted őket. Sőt, attól sem lesz könnyebb, ha elrejted a csalódottságodat egy zárt fiókba, és időről időre kinyitogatod, hogy minél rosszabbul érezd magad ilyenkor. De akkor mitől jobb? És hogyan fordítsam a hasznomra?
Ne botránkozz meg, hogy a csalódást és a hasznot egymás mellett emlegetem. Nem arról van szó, hogy gép módjára kell tűrni mindent, és történjen bármi, nagy mosollyal és kiábrándítóan irreális optimizmussal kell a jövő felé fordulni. De látnunk kell a magunk hasznát a magunk gondjában. A csalódottság rossz hozzáállással párosulva megöli a motivációt, de némi cselekvésvággyal vegyítve akár új motivációt is segíthet kialakítani. Lépj egy következő szintre, ha visszautasításban volt részed! Mérlegelj! Esélyes, hogy a próbálkozásod legközelebb sikerrel jár? Tehetsz azért, hogy ne bukjon meg a terved a következő alkalommal? Ha igen, meríts erőt a kiábrándulásodból! Szívd fel magad, emeld fel a fejed, és tegyél meg egy picivel többet, mint ezelőtt.
De ismerd fel, ha nem tudsz változtatni a helyzeteden, ne kergess reménytelen vágyakat! Mindig tudnod kell, miből mennyit bírsz, és aszerint eljárni. És ha a tőled telhető legtöbb még mindig kevés a cél eléréséhez, keress új célt. Ne feledd, olyan nincs, hogy semmi sem sikerül. Mi tudna jobban a helyes útra vezetni, mint a csalódás, hogy az előző út nem volt a tiéd? Ha nincs meg ez a kiábrándulás, nincsen elengedés sem. Ez a nehéz helyzetekre épp úgy érvényes, mint az emberi kapcsolatokra.
És ha egy emberben csalódsz, az rendkívül jó személyiséglecke, főként akkor, ha rájövünk, mi vezetett a csalódáshoz. Meglehet, hogy a saját türelmetlenségünk, de talán valószínűbb, hogy valamit nem jól láttunk az idők folyamán. Bármi is az, megtanít a mérlegelésre, a felejtésre, a megbocsátásra vagy ellenkezőleg, megtanul elengedni azokat az embereket, akiket teljes mértékben félreismertünk. Vagyis a helyes önértékelés, az önreflexiók elmélyítésében egy ilyen csalódás is tud segíteni.
Csalódni nem egyszerű, és nem könnyen elviselhető. Nem olyan, amin hamar túllépsz és túl is kell lépned. De ha merítesz belőle, ha látni kezded a hasznát, azzal saját magadnak teszel nagyon jót.
Varga Ágnes Kata
Hiperaktivitás és képernyőidő – kölcsönösen hatnak egymásra?
A digitális eszközök térnyerésével egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy a mobiltelefonok és a tabletek milyen hatással vannak a gyerekek viselkedésére. Sokan úgy vélik, hogy az elektronikus készülékek túlzott használata áll a figyelemzavar hátterében, a jelenség azonban ennél jóval összetettebb.
„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?
Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.
Miért gondoljuk túl az életünket? Így állítható meg a végtelen agyalás
Egy félreérthető üzenet, egy fontos állásinterjú vagy egy összetett szituáció is elég ahhoz, hogy akár napokon át ugyanazokon a kérdéseken rágódjunk. Az állandó túlgondolás azonban ritkán visz közelebb a megfelelő lépéshez. Miért vagyunk hajlamosak erre, és mit tehetünk azért, hogy ne ragadjunk bele a folyamatos agyalásba?
Zsarnok szülők: amikor a szeretetet túlzott kontroll váltja fel
A szülők elsődleges feladata, hogy biztonságot, szeretetet és útmutatást nyújtsanak gyermekük számára. Előfordulhat azonban, hogy a nevelés során a szabályok és az irányítás túlzott mértéket öltenek. Ilyenkor beszélhetünk zsarnoki vagy túlkontrolláló szülői viselkedésről. Ez nem hivatalos pszichológiai diagnózis, hanem egy olyan nevelési stílus leírása, amelyben a szülő túlzott ellenőrzést gyakorol a gyermek felett, kevés teret hagyva az önállóságnak és a saját döntéseknek.
Dezorganizált kötődés: amikor egyszerre vágyunk a közelségre és félünk tőle
A dezorganizált kötődés az egyik legösszetettebb kötődési mintázat, amely jelentős hatással lehet az emberi kapcsolatokra és az érzelmi működésre. Jellemzője, hogy az érintett egyszerre vágyik a közelségre, biztonságra és szeretetre, ugyanakkor fél is az intimitástól, ezért viselkedése gyakran ellentmondásosnak tűnhet. Fontos hangsúlyozni, hogy a dezorganizált kötődés nem személyiségjegy vagy végleges állapot, hanem egy olyan kötődési minta, amely megfelelő önismerettel és szakmai segítséggel idővel változhat.