Csalódás, ahogy azt még nem láttad...
- Dátum: 2018.12.06., 07:49
- Varga Ágnes Kata
- csalódás, elme, érzés, haszon, lélek, negatív, önértékelés, önreflexió, pozitív, psziché, pszichológia, tipp, út, zavar
Megbuktál egy vizsgán? Nem nyertél meg egy számodra fontos versenyt? Csalódtál egy számodra fontos személyben? Bármi is váltotta ki a negatív érzéseidet, biztosan nem lesznek attól pozitívabbak, hogy negatívnak tekinted őket. Sőt, attól sem lesz könnyebb, ha elrejted a csalódottságodat egy zárt fiókba, és időről időre kinyitogatod, hogy minél rosszabbul érezd magad ilyenkor. De akkor mitől jobb? És hogyan fordítsam a hasznomra?
Ne botránkozz meg, hogy a csalódást és a hasznot egymás mellett emlegetem. Nem arról van szó, hogy gép módjára kell tűrni mindent, és történjen bármi, nagy mosollyal és kiábrándítóan irreális optimizmussal kell a jövő felé fordulni. De látnunk kell a magunk hasznát a magunk gondjában. A csalódottság rossz hozzáállással párosulva megöli a motivációt, de némi cselekvésvággyal vegyítve akár új motivációt is segíthet kialakítani. Lépj egy következő szintre, ha visszautasításban volt részed! Mérlegelj! Esélyes, hogy a próbálkozásod legközelebb sikerrel jár? Tehetsz azért, hogy ne bukjon meg a terved a következő alkalommal? Ha igen, meríts erőt a kiábrándulásodból! Szívd fel magad, emeld fel a fejed, és tegyél meg egy picivel többet, mint ezelőtt.
De ismerd fel, ha nem tudsz változtatni a helyzeteden, ne kergess reménytelen vágyakat! Mindig tudnod kell, miből mennyit bírsz, és aszerint eljárni. És ha a tőled telhető legtöbb még mindig kevés a cél eléréséhez, keress új célt. Ne feledd, olyan nincs, hogy semmi sem sikerül. Mi tudna jobban a helyes útra vezetni, mint a csalódás, hogy az előző út nem volt a tiéd? Ha nincs meg ez a kiábrándulás, nincsen elengedés sem. Ez a nehéz helyzetekre épp úgy érvényes, mint az emberi kapcsolatokra.
És ha egy emberben csalódsz, az rendkívül jó személyiséglecke, főként akkor, ha rájövünk, mi vezetett a csalódáshoz. Meglehet, hogy a saját türelmetlenségünk, de talán valószínűbb, hogy valamit nem jól láttunk az idők folyamán. Bármi is az, megtanít a mérlegelésre, a felejtésre, a megbocsátásra vagy ellenkezőleg, megtanul elengedni azokat az embereket, akiket teljes mértékben félreismertünk. Vagyis a helyes önértékelés, az önreflexiók elmélyítésében egy ilyen csalódás is tud segíteni.
Csalódni nem egyszerű, és nem könnyen elviselhető. Nem olyan, amin hamar túllépsz és túl is kell lépned. De ha merítesz belőle, ha látni kezded a hasznát, azzal saját magadnak teszel nagyon jót.
Varga Ágnes Kata
Kötődési típusok bemutatása

A kötődés kérdése évszázadok óta foglalkoztatja az embereket, hiszen alapvető szerepet játszik személyes jólétünkben, kapcsolati mintázatainkban és társas életünkben. A pszichológiában a kötődési stílusok befolyásolják, hogyan érezzük, viselkedésünket és reagálunk másokkal való kapcsolatainkban. A különböző kötődési típusok egymással való kölcsönhatása jelentős hatással lehet párkapcsolataink sikerességére és dinamikájára.
Hipermnézia – amikor nincs olyan, hogy elfelejted

Talán már mindenki járt úgy, hogy elfelejtett valamit, mert esetleg sok más dolga volt. A hipermnéziások nem tudnak felejteni még akkor sem, ha szeretnének.
Egészség vagy mánia? A sportfüggőség árnyoldalai

A mozgás egészséges – ezt tudjuk. De mi történik, ha a sport már nem örömforrás, hanem kényszer? A sportfüggőség sokszor láthatatlanul alakul ki, miközben a külvilág gyakran dicséri a kitartást és az akaraterőt. Pedig a túlzásba vitt edzés éppúgy árthat a testnek és a léleknek, mint a mozgáshiány.
A munkahelyi viszályoktól a jobb csapatmunkáig – a konfliktuskezelés művészete

A munkahelyi konfliktusok a legtöbb munkahelyen előfordulnak, hiszen emberek dolgoznak együtt, különböző személyiséggel, célokkal és kommunikációs stílussal. A konfliktus önmagában nem feltétlenül negatív – ha jól kezeljük.
A derealizációs szindrómáról általában

A derealizációs szindróma olyan mentális állapot, amelyben az egyén átmenetileg elveszíti a kapcsolatot saját testével, érzéseivel vagy a külvilággal való érzékelésével. Ezek a disszociatív zavarok gyakran szorongással, stresszel vagy traumás élményekkel társulnak, és jellemzőek lehetnek például pánikrohamok, traumatikus események vagy más mentális betegségek során.