Menü

Hátráltató szokásaink bűvkörében

A szakértők szerint a rossz szokások felszámolhatók. Ehhez pedig nem kell más, mint egy kis őszinteség, sok-sok bátorság, pár száz munkát megszakító szünet és közös játék. Legelőször azt kell megérteni, hogy mi magunk okozzuk saját érzéseinket és persze problémáinkat. Amint sikerül mindezt elfogadni, készen állunk arra, hogy az önmegváltoztatás útjára lépjünk, melynek siker lesz a végpontja. A leszokás lépéseit el kell sajátítanod magadban és szépen fokozatosan elérni a célodat. A legtöbb rossz szokás a stresszhez köthető.

1) Legelső lépésként a legjobb, ha tudatosítod magadban, mikor és mik késztetnek arra, hogy ezeket csináld. Rá kell jönnöd milyen érzések dominálnak ilyenkor.

2) Vesd papírra az előzményeket, illetve azt, hogy milyen érzelmeket vált ki belőled, mondjuk a körömrágás. Legalább 5 napig rendszeresen vezess naplót ezekről és fokozatosan szabadulj meg tőlük.

3) Most már világos számodra, miért ropogtatod az ujjaidat néha-napján, de a következő lépés, hogy találj valami helyettesítő cselekvést, ami kevésbé rossz hatással van rád, illetve a környezetedre. Jól bevált módszer, a körmöd rágása helyett, mondjuk rágózni. túlevés helyett pedig vizet inni. A diétázók számára mindezek mellett a cukormentes rágógumiknak még egy fontos előnye van: azt az üzenetet küldi az agynak, hogy rágunk (vagyis eszünk), mindezt kalória-bevitel nélkül. Az édes íz megnyugtatja az ízlelőbimbókat, így általa átvészelhetők azok az időszakok, amikor nehezen tartjuk magunkat a fogadalmunkhoz.

4) A meditálás is nagy segítséget jelenthet egy-egy nehéz nap után, és általa a lelki. megnyugvást is könnyebben elérheted.

Legszembetűnőbb káros szokások:

Internetezés lefekvés előtt: Tanulmányok szerint, ha túl sok ér minket az éjszakai fényből, az összefüggésbe hozható a rákkal (különösen a mell- és a prosztatadaganattal), de az elhízás, a szívbetegség és a diabétesz is fenyegeti egészségünket. Elalvás előtt arra van szükségünk, hogy lenyugodjunk. Ha olvasni szeretnénk valamit, nyissunk ki egy könyvet! A hálószoba pedig legyen sötét és csendes.

Túlzásba vitt alkoholfogyasztás, dohányzás: Sokan nem tudják a mértéket betartani, ezért kerülnek bele a ,,már úgy is mindegy” gondolkodásba. Vesebetegséget, májbetegséget, emésztési problémákat, szívproblémákat, csontkárosodást és rákot kockáztatva ezzel.

Túl sok időt töltünk egyedül: Ismerőseim közül sokan a téli hidegre hivatkozva, nincs kedvük kimozdulni a meleg lakásából. Ha magányosak vagyunk, akkor menjünk társaságba, kezdjünk bele valami újba, lépjünk ki a komfortzónánkból.

Túl sok evés: Még ha egészséges ételről van is szó, könnyen hízni kezdhetünk – ez rossz hatással van az egészségre. Ellenőrizzük evés előtt az adagokat és figyeljünk oda, mennyit eszünk! Ha már reggel átgondolod, milyen uzsonnát teszel a táskádba, jó eséllyel nem csoki kerül a kezedbe először, hanem például egy finom alma.

Tisztálkodási kényszer: a személyes tárgyak állandó sikálása, naponta többszöri zuhanyozás, szigorú higiénia. Ezek a cselekvések mások számára gyakran észre sem vehetők vagy jelentéktelenek, de gondolni kell arra, hogy az érintett személynek napi több órát vehetnek el az életéből.

Nem alszunk eleget: Az alvás, pontosabban annak hiánya az életünk minden területére hatással van, nemcsak a hangulatunkat befolyásolja, hanem azt is, hogy miként végezzük a munkánkat, vagy éppen mennyire vagyunk képesek megőrizni az egészségünket. Bármennyire is úgy gondoljuk, hogy a fáradtságon kívül nem lesz következménye, hosszú távon növeli a krónikus betegségek kockázatát.

Ne felejtsd el, hogy minden fejben dől el! Éppen ezért igen hasznos megtanulnunk, miként formálhatjuk a mentális beállítódásunkat, gondolatainkat úgy, hogy ezek minél inkább segítsenek, ne pedig hátráltassanak minket.

Szerző: Udvari Fanni

Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk

A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.

A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra

A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.

Téli közlekedés: közös felelősség az utakon

A tél minden évben új kihívásokat tartogat az autósok számára. A hirtelen lehűlés, a csúszós utak, a korai sötétedés és a kiszámíthatatlan csapadék mind olyan tényezők, amelyekhez tudatosan és felkészülten kell alkalmazkodni. A biztonságos téli közlekedés nemcsak technikai kérdés, hanem szemléletbeli felkészültség is: minden járművezetőnek tisztában kell lennie a téli vezetés szabályaival és saját felelősségével.

A téli madáretetés aranyszabályai – hogyan segítsünk felelősen?

A madáretetés sokak számára kedves téli tevékenység, hiszen különleges élmény testközelből figyelni a kertünkbe vagy erkélyünkre látogató énekesmadarakat. Ugyanakkor kevesen tudják, hogy az etetésnek megvannak a maga írott és íratlan szabályai, amelyek betartása nélkül többet árthatunk, mint használunk.

Tradíció vagy környezettudatosság?

A karácsonyi készülődés sokak számára már az advent első napjaiban elkezdődik, és ilyenkor nemcsak az ünnepi menü, hanem a karácsonyfa és a dekorációk kérdése is előtérbe kerül. Egyre többen próbálnak tudatosabban dönteni arról, hogy igazi vagy műfenyő kerüljön az otthonukba, és hogyan lehet az ünnepeket kevesebb hulladékkal megélni. A környezettudatosság ma már nem elvesz az ünnep varázsából – épp ellenkezőleg, új hagyományokat és személyesebb megoldásokat teremt.