Mi történik a pszichológusnál?
- Dátum: 2019.03.10., 07:03
- Udvari Fanni
- érzelem, gyógyulás, hangulat, kezelés, környezet, lélek, önbizalom, pszichológus, terápia
A pszichológusnál egyéni tanácsadás során két személy beszélget, de csak egyikük élete és jólléte van a középpontban. Saját magáról legfeljebb akkor beszél, ha az egyértelműen segítséget jelent a kliens számára. A pszichológus képzettségétől, tapasztalataitól függően saját módszerekkel dolgozik, nincs tehát két egyforma pszichológus és két egyforma segítés, minden szakember a saját tudása és szemléletmódja szerint, a személyiségét használva áll a kliensei jóllétének szolgálatában. A tanácsadás során a pszichológus a kliens belső folyamatainak csupán kísérője, segít meglátni olyan összefüggéseket, amelyeket belülről az adott élethelyzetben nehéz észrevenni. A szakember jelen van, a találkozás alatt a kliensre figyel, empatikus, olyan személy, akivel teljesen őszintén lehet beszélgetni és akivel való kapcsolat kialakulása nem cél, hanem eszköz.

Nem megy haza a klienssel, nincs ott, amikor a való életben helyt kell állni, de az ülések során támogatja, segíti őt, hogy személyisége gazdagodjon, és képes legyen hatékonyabban megküzdeni az élet során szembejövő akadályokkal. Ha készek vagyunk megélni a fájdalmat annak érdekében, hogy a változás végbemehessen, és később jól lehessünk, ha hajlandóak vagyunk és nem csupán másokat okolni az állapotunkért, akkor a pszichológus segíthet elindítani a folyamatot. Egy ülés hossza 50 perc, a pár és családterápiás ülések 90 percig tartanak. Az első beszélgetés hossza általában 60-70 perc. A szakembereket a teljes titoktartás, és a pszichológus etika szabályai vonatkoznak. Az első beszélgetést követően 3-4 találkozás kell a teljesebb kép kialakításához. Rövid terápiák esetében is szükség van általában 13-15 ülésre ahhoz, hogy stabil, tünetmentes állapotot eredményezzen.
Mivel érdemes szakemberhez fordulni?
- Például, ha nagyobb veszteséget éltél át vagy ha folyamatos stressz vesz körül, azt tapasztalod, hogy a közérzeted hosszabb ideje rossz, hangulatod nyomott, orvosi indok nélkül kellemetlen testi tüneteket érzel.Még a tünetek súlyosbodása előtt keress fel egy pszichológust.

- Képességeiben és önmagadban sem bízol.
- Megmagyarázhatatlan testi tüneteid vannak, betegnek érzed magad, de az orvosi kivizsgálások ellenére sem találják meg problémád okát.
- Nyomasztó gondolatoktól nem tudsz szabadulni, amelyek őrlődnek benned, spontán elsírod magad.
- Kapcsolataidat nem tudod helyesen kezelni és egyre sűrűsödnek a konfliktusok körülötted.
- Egy-két pohár ital segítségével tudsz csak kikapcsolódni, ellazulni esténként.
Ne várjuk meg, amíg a lelki probléma fizikális betegségekbe fordul, de ha ez már megtörtént, akkor se feledjük, hogy a test és a lélek együtt, egymást támogatva haladhat a teljes kiegyensúlyozottság és egészség felé!
Szerző: Udvari Fanni
A fotók mögötti valóság – miért idegenkedünk a rólunk készült képektől?
Egy jól sikerült portré önbizalmat adhat, míg egy előnytelen pillanatkép akár órákra elronthatja a hangulatunkat. Sokan ismerik azt az érzést, amikor izgatottan várják a fotókat egy esemény után, majd csalódottan görgetik végig a galériát. Adódik a kérdés, hogy miért reagálunk ennyire erősen a saját képmásunkra.
A mindfulness ereje a mindennapokban
Az állandó online jelenlét és a megfelelési kényszer miatt egyre többen érzik úgy, hogy mentálisan kimerültek. Akkor is zakatol az agyunk, amikor végre lenne időnk pihenni. A tudatos jelenlét ebben nyújthat kapaszkodót, ugyanis segít visszatalálni a jelen pillanathoz, lelassítani a belső zajt és nyugodtabban kezelni a mentális túlterheltséget.
A passzív-agresszív viselkedés 7 tipikus jele
A passzív-agresszív viselkedés sokkal gyakoribb, mint gondolnánk, mégis nehéz felismerni. Az ilyen emberek általában nem nyíltan fejezik ki a haragjukat vagy sértettségüket, hanem burkolt módon kommunikálnak. Emiatt a másik fél sokszor csak azt érzi, hogy valami nincs rendben, mégsem tudja pontosan megfogalmazni, mi bántja. A passzív-agresszió párkapcsolatokban, családon belül és munkahelyen is komoly feszültséget okozhat.
„Valami rosszat mondtam?” – a szégyenérzet fogságában
A szégyenérzet szinte észrevétlenül épül be a mindennapokba, mégis képes alapjaiban meghatározni, hogyan látjuk önmagunkat és a világot. Legtöbbször csendes érzésként van jelen – egyfajta belső hangként, amely idővel mindent felülír. Ha pedig figyelmen kívül hagyjuk, akkor korlátok közé szorítja az életünket.
A motiváció nem előfeltétel, hanem következmény
Gyakran beszélünk úgy a motivációról, mintha egyfajta belső üzemanyag lenne, amelynek jelenléte elindít bennünket, hiánya pedig megbénít. „Majd ha lesz kedvem”, „ma nincs motivációm” – ezek a mondatok is azt sugallják, hogy a cselekvés feltétele egy előzetesen megérkező lelkiállapot.