Menü

Te nem a munkád vagy!

Ki vagy te? Ha megkérdezünk valakit, hogy ki ő, rendszerint egy foglalkozást hallunk válaszként:

„Tanítónő vagyok.”

Üzletember vagyok.”

„Fotós vagyok.”

„Fizikus vagyok.”

„Eladó vagyok.”

Valamiért – tulajdonképpen teljesen érthető okokból – réges-régóta a munkánkkal azonosítjuk magunkat. Pedig a munkánk nem mi magunk vagyunk! Csakhogy az ember napi 8-12 órát a munkahelyén tölt. Magánéletre, családra vajmi kevés idő jut. Szinte természetesnek tűnik, hogy a főnök céljait hosszú idő után már a saját céljainknak érezzük, pedig nem ez a legegészségesebb hozzáállás.

Sokan nőnek fel olyan környezetben, ahol nevelésként kapják, hogy minél keményebben dolgoznak, annál előrébb jutnak az életben, ami magasabb pozícióval és ezáltal jóval több pénzzel jár, ami majd megsegíti a család életét. Látjuk az embereket, akik túlórákat vállalnak a korábbi előléptetés reményében. Tudjuk, hogy bizonyos multik javasolják az alkalmazottaiknak, hogy sportoljanak, amennyit csak tudnak, és még kedvezményeket is biztosítanak nekik, valamint meditáljanak, mert tudják, hogy ezáltal a következő ügyfél fogadása során pozitívabb kisugárzásuk és hozzáállásuk lesz, ami növeli egy újabb szerződés megkötésének esélyét.

Hajlamosak mindezt alvásmegvonással elérni, ami egy idő után betegségek megjelenésével, agresszió kialakulásával is fenyegethet, s ki tudja, akkor felismerik-e majd az okot.

Fontos, hogy megtanuljuk, hogy ha letettük a nap végén a tollat, a fűrészt, bezártuk a boltot, elpakoltuk az utolsó dobozokat, könyveket, és lekapcsoltuk magunk után a villanyt, már ne gondoljunk többet a munkára. Ha kell, persze nyugodtan beszéljük ki otthon pár perc alatt magunkból az aznapi feszültséghalmazt, de tanuljunk meg szeparálódni. Ha átlépünk életünk másik terébe, a magánéletbe, már ne rontsuk a légkört állandóan munkahelyi témákkal. (Ha pozitívak, akkor persze nyugodtan motiválhatjuk a többieket! J ) Ez egy olyan alapvető lépés, amelynek segítségével sokkal jobb minőségű életet biztosíthatunk magunknak.

A saját cél meghatározása

Ez az a pont, amely teljesen átkapcsolhatja a gondolkodásunkat. Találjunk egy saját, személyes célt! Ez a kulcsmondat, ugyanis ha megtaláltuk, mi az, amivel munka mellett még szívesen foglalkozunk, egy biztos eszközzel szereltük fel magunkat arra, hogy minden napra megtaláljuk a motivációnkat, és ha esetleg nem szeretjük a munkánkat, akkor is van mit várni. Mert azt ugye nem szabad elfelejtenünk, hogy a munka jelentőséget ad az életnek, de nemcsak a munka az élet jelentése.

Az egyensúly megtalálása a személyes célok, a magánélet és a munka között elengedhetetlen az egészséges élethez. Persze vannak időszakok, amikor ez az egyensúly megbomlik, és ezzel semmi baj nincs, de jó, ha tudjuk, hogyan billenthetjük vissza a mérleget vízszintesbe. Minden nap végén álljunk meg, csendesüljünk el, és 10 percben gondoljuk át a napunkat, hogyan cselekedtünk, mit vittünk véghez, melyek a másnapi céljaink.

Beszélnünk kell arról is, ami fáj

Az életünk nagyon kiszámíthatatlan és bizony sosem tudni mi történik holnap, mit élünk meg, milyen érzelmekkel találkozunk, sajnos vannak természetes velejárói az életünknek, a gyász éppilyen.

Alkoholról való leszokás módszerei

A terápia hatásának kulcsa a beteg együttműködése. Megfelelő motiváció hiányában a visszaesés valószínűségének esélye igen nagy. Az alkoholbeteg segítségre szorul, ez pedig nehezen képzelhető el a potenciális segítők előítéleteinek félre tétele nélkül.

Lelki egyensúly megtalálása

A lelki béke és nyugalom megtalálása mindannyiunkra jellemző igény, még ha nem is tudatosul bennünk. Minden ember boldog akar lenni, és el akarja kerülni a szenvedést.

Amikor legyőznek az önmagunk felé táplált érzéseink

A környezetünk véleménye rólunk nagyban befolyásolja a saját véleményünket. A felénk táplált érzések pedig előbb-utóbb interiorizálódni fognak. Csakhogy mégis magunkban kell rendet tenni ahhoz, hogy a külvilág is elfogadhasson.

A sírás pszichológiája

Talán mindenki tudja, hogy mi az a sírás. Lényegében a könnytermelődés fokozódása valamilyen emocionális hatásra. Milyen érzelem válthatja ki? Nos, gyakorlatilag bármi, ami (akár pozitív, akár negatív irányban) elég erős ahhoz, hogy bennünket felkavarjon.