Menü

Magabiztosság csak úgy, magadtól

Még a legmagabiztosabb, legpozitívabb önértékelésű emberek is elbizonytalanodnak néha, amikor nehéz helyzetbe kerülnek. Nem könnyű a mai világban határozottnak mutatkozni a külvilág felé. Pedig a legtöbb helyzetben erre van szükség: a munkánk során, a döntési helyzetekben, vagy akár egy szimpla szállásfoglalás esetében. Azok az emberek, akik könnyen állnak mások elé és stabilnak mutatkoznak, általában sikeresebbek, és többen néznek fel rájuk. Ez pedig, mondanom sem kell, még tovább növeli magabiztosságukat. De mit tegyünk, ha bennünk nincs meg ez a karizma?

Szerencsére ez olyan tulajdonság, ami önállóan is fejleszthető, kialakítható, bár tény, hogy nem a semmiből. Mindenképpen kell egy minimális önbizalom, amely úgy általában cselekvésre késztet bennünket. Hiszen csak így kezdhetjük el a gyakorlatban is alkalmazni azt, amit elméletben kitalálunk ennek a problémának az orvoslására.

Hogyan erősíthetjük meg magabiztosságunkat? Nos, ha már felismerjük, hogy fejlődésre szorul, elkezdhetjük magunkban összegyűjteni azokat a helyzeteket, melyekben szilárdan ki kell állnunk. Ilyen például egy vizsga, állásinterjú, találkozó egy ügyféllel, telefonhívások akár munka, akár személyes ügyben. Ezekben az esetekben mindig megpróbálkozhatunk azzal, hogy előre eltervezzük nagyjából a mondandónkat, belekalkulálva, hogy bármilyen váratlan helyzet kialakulása esetén is meg kell szólalnunk. Ha nagy vonalakban tudjuk, mit szeretnénk mondani, határozottabbnak tűnhetünk annak előadásakor, ezáltal mutatva a környezetünknek magabiztosságunkat. Ha a körülöttünk lévők erre pozitívan reagálnak, a viselkedés könnyebben bevésődik a tudatunkba, így legközelebb könnyű lesz magabiztosan viselkednünk.

Mi van még hatással a kiállásunkra? Egyrészt, az öltözködés. Olyan ruhát viseljünk, amely szerintünk a legjobban áll rajtunk. Ugyanis, ha jól érezzük magunkat a bőrünkben, sokkal biztonságosabban mozgunk azokon a terepeken, ahol megpróbáltatások érnek minket. Ez a hajviseletre, a nők esetén a sminkre fokozottan vonatkozik. Ha az önmagunk számára legtökéletesebb külsőt öltjük fel, teljesen mindegy a körülöttünk álló emberek ízlése: nem a ruha/cipő/haj fogja meggyőzni őket, hanem a viselője, aki megnövekvő önbizalmának köszönhetően sokkal több pozitivitást sugároz magából.

Erősítsük meg magunkban, hogy miben vagyunk jók, és élezzük ki a helyzeteket ezekre az adottságokra! Például, ha valaki kedves és mosolygós tud lenni idegen emberekkel is, az jó, ha egy szimpla rendelésnél is kamatoztatja ezt. Sokkal természetesebbé fog válni ez a viselkedés, úgy is mondhatjuk, hogy ez lesz a megszokott. Így minden helyzetben sokkal könnyebb lesz magabiztosan viselkedni.

A magabiztosság egy bizonyos fokig tehát tanulható, fejleszthető, de nem a semmiből gerjeszthető. Ha úgy érezzük, képtelenek vagyunk változtatni, kérjük szakember segítségét.

Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára

Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.

Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké

Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.

A lelki bántalmazás láthatatlan pszichológiája

A bántalmazás nem mindig jár kiabálással, fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal. Néha éppen a csend válik a legfájdalmasabb fegyverré. A kimondatlan szavak, a szándékos elutasítás, az érzelmi megvonás és a következetes semmibevétel olyan mély lelki sebeket okozhatnak, amelyek kívülről láthatatlanok. A pszichológia ezt a jelenséget többek között érzelmi bántalmazásként, illetve büntető hallgatásként (silent treatment) írja le.

Tudomány vagy illúzió? – Mi az asztrológia?

A horoszkópok évszázadok óta foglalkoztatják az embereket, sokan pedig ma is a csillagok állásából próbálnak következtetni a személyiségükre és a jövőjükre. De vajon tudományos bizonyítékok is alátámasztják ezeket az elképzeléseket?

Megint visszaállítjuk az órákat – miért nem szűnt még meg az óraátállítás?

Hiába beszélünk évek óta arról, hogy ideje lenne eltörölni az óraátállítást, 2026 őszén még nem szabadulunk meg tőle. Október 25-én ismét eljön az a vasárnap, amikor hajnalban egy órával vissza kell állítani az órákat. Vagyis a nyári időszámítás után visszatérünk a téli időszámításhoz.