Magabiztosság csak úgy, magadtól
- Dátum: 2019.05.15., 07:22
- Varga Ágnes Kata
- ajánló, belső, érték, értékrend, fejlesztés, fejlődés, kedély, kedv, környezet, lélek, magabiztos, munka, önbizalom, psziché, pszichológia, segítség, tanács, tanulás, tipp, tulajdonság, viselkedés
Még a legmagabiztosabb, legpozitívabb önértékelésű emberek is elbizonytalanodnak néha, amikor nehéz helyzetbe kerülnek. Nem könnyű a mai világban határozottnak mutatkozni a külvilág felé. Pedig a legtöbb helyzetben erre van szükség: a munkánk során, a döntési helyzetekben, vagy akár egy szimpla szállásfoglalás esetében. Azok az emberek, akik könnyen állnak mások elé és stabilnak mutatkoznak, általában sikeresebbek, és többen néznek fel rájuk. Ez pedig, mondanom sem kell, még tovább növeli magabiztosságukat. De mit tegyünk, ha bennünk nincs meg ez a karizma?
Szerencsére ez olyan tulajdonság, ami önállóan is fejleszthető, kialakítható, bár tény, hogy nem a semmiből. Mindenképpen kell egy minimális önbizalom, amely úgy általában cselekvésre késztet bennünket. Hiszen csak így kezdhetjük el a gyakorlatban is alkalmazni azt, amit elméletben kitalálunk ennek a problémának az orvoslására.

Hogyan erősíthetjük meg magabiztosságunkat? Nos, ha már felismerjük, hogy fejlődésre szorul, elkezdhetjük magunkban összegyűjteni azokat a helyzeteket, melyekben szilárdan ki kell állnunk. Ilyen például egy vizsga, állásinterjú, találkozó egy ügyféllel, telefonhívások akár munka, akár személyes ügyben. Ezekben az esetekben mindig megpróbálkozhatunk azzal, hogy előre eltervezzük nagyjából a mondandónkat, belekalkulálva, hogy bármilyen váratlan helyzet kialakulása esetén is meg kell szólalnunk. Ha nagy vonalakban tudjuk, mit szeretnénk mondani, határozottabbnak tűnhetünk annak előadásakor, ezáltal mutatva a környezetünknek magabiztosságunkat. Ha a körülöttünk lévők erre pozitívan reagálnak, a viselkedés könnyebben bevésődik a tudatunkba, így legközelebb könnyű lesz magabiztosan viselkednünk.
Mi van még hatással a kiállásunkra? Egyrészt, az öltözködés. Olyan ruhát viseljünk, amely szerintünk a legjobban áll rajtunk. Ugyanis, ha jól érezzük magunkat a bőrünkben, sokkal biztonságosabban mozgunk azokon a terepeken, ahol megpróbáltatások érnek minket. Ez a hajviseletre, a nők esetén a sminkre fokozottan vonatkozik. Ha az önmagunk számára legtökéletesebb külsőt öltjük fel, teljesen mindegy a körülöttünk álló emberek ízlése: nem a ruha/cipő/haj fogja meggyőzni őket, hanem a viselője, aki megnövekvő önbizalmának köszönhetően sokkal több pozitivitást sugároz magából.

Erősítsük meg magunkban, hogy miben vagyunk jók, és élezzük ki a helyzeteket ezekre az adottságokra! Például, ha valaki kedves és mosolygós tud lenni idegen emberekkel is, az jó, ha egy szimpla rendelésnél is kamatoztatja ezt. Sokkal természetesebbé fog válni ez a viselkedés, úgy is mondhatjuk, hogy ez lesz a megszokott. Így minden helyzetben sokkal könnyebb lesz magabiztosan viselkedni.
A magabiztosság egy bizonyos fokig tehát tanulható, fejleszthető, de nem a semmiből gerjeszthető. Ha úgy érezzük, képtelenek vagyunk változtatni, kérjük szakember segítségét.
A logopédia fontossága – Nem csak a szép beszéd miatt számít
A kommunikáció életünk egyik legfontosabb része. Már kisgyermekkorban meghatározza, hogyan tudjuk kifejezni az érzéseinket, a gondolatainkat és a szükségleteinket, később pedig az iskolai és munkahelyi sikerességben, valamint a társas kapcsolatainkban is fontos szerepet kap.
A hosszú otthonlét pozitív és negatív hatásai
A hosszabb ideig tartó otthonlét sokféleképpen hathat az ember testi és lelki állapotára. Vannak élethelyzetek, amikor valaki önként tölt több időt otthon, például pihenés, tanulás, távmunka vagy családi okok miatt.
Csendes borderline, amikor a vihar nem kívül, hanem belül zajlik
Azt a szót mindenki ismeri, hogy személyiségzavar, de sokan nem tudják mi húzódik mögötte, illetve mennyi megjelenése is van ennek.
Óvodakezdés: sír, kapaszkodik, nem akar bemenni?
Az óvodakezdés nemcsak a gyermek, hanem az egész család számára nagy változás. Az addig megszokott, biztonságos otthoni környezet helyett új helyszín, ismeretlen felnőttek, új gyerekek és másfajta napirend várja a kicsit. Nem csoda, ha az első reggeleken könnyek között kapaszkodik a szülőbe, tiltakozik az öltözés ellen, vagy határozottan kijelenti: ő bizony nem akar óvodába menni.
Ébredés utáni ügyetlenség: miért vagyunk reggel még kábák és bizonytalanok?
Sokan ismerik azt az érzést, amikor megszólal az ébresztőóra, kinyitjuk a szemünket, de valójában még messze nem érezzük magunkat ébernek. Nehezebben találjuk meg a telefonunkat, leverünk valamit az éjjeliszekrényről, bizonytalanabb a mozgásunk, lassabban gondolkodunk, és akár egy egyszerű reggeli feladat is szokatlanul bonyolultnak tűnhet.