A csirkehús gyakori fogyasztásának veszélye
- Dátum: 2019.06.10., 13:12
- Udvari Fanni
- bio, csirkemell, edzés, egészség, fehérje, fogyás, fogyasztás, háztartás, hús, izom, koleszterin, rántott hús, testsúly
A hús alapvető emberi élelmiszer. Soha nem volt olyan olcsó, és soha nem fogyasztották olyan nagy mennyiségben, mint napjainkban. Egy kutatás szerint a nagyüzemi csirketartás során néhol arzén tartalmú hozamfokozókat is kapnak az állatok, ami benne marad a csirke húsában, és rákkeltő hatása is lehet. Több szakértő feltételezi, hogy összefüggésbe hozható olyan betegségekkel is, amilyen a Parkinson-kór, az Alzheimer-kór és a daganatos betegségek. Emiatt sokan lemondanak a húsfogyasztásról és vegetáriánusok vagy vegánok lesznek vagy kizárólag bio hústerméket választanak.
Ajánlott fehérjebevitel
Ha testsúlyra bontjuk le, a szakértők szerint a napi ajánlott mennyiség 0,8 gramm/testtömegkilogramm, ami azt jelenti, hogy átlagosan egy 60 kilogrammos nőnél 48 gramm fehérje a javasolt. A kalóriafogyasztásnak minimum 10, maximum 35%-át teheti ki a fehérje. Változatos, vegyes étrenddel ez megfelelő mennyiségben bevihető a szervezetbe, de túladagolástól sem kell tartani: 100 gramm csirkemell 18,6 gramm fehérjét tartalmaz.
A húsban előforduló fehér csíkok
Jelentős különbség figyelhető meg ugyanakkor a tanyasi, szabadtartású csirke, illetve a jóval olcsóbb, ipari tartású csirke húsa között. Ha például a csirkemellen párhuzamosan futó, fehér csíkokat látunk, inkább ne vegyük meg. Ez szakértők szerint a zsúfolt, nagyüzemi körülmények között tartott csirkék izombetegségének a jele, és azt is jelenti, hogy az ilyen hús nem igazán egészséges.
A gyakori csirkehús fogyasztás kockázatai
Megállapították, hogy azok a nők, akik naponta legalább egyszer fogyasztottak rántott csirkét, 13%-kal nagyobb eséllyel haltak meg idő előtt. Azok pedig, akik rántott halat fogyasztottak rendszeresen, 7%-kal nagyobb eséllyel haltak meg korábban. Ezek alapján kimutatták, hogy a rántott ételek rendszeres fogyasztása a kettes típusú diabétesz és a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásával is összefüggésben van.
Ha nem friss a hús, akkor pedig fennállhat az E-Coli bakteriális fertőzés veszélye. Ez hasmenést, lázat okozhat, és a tüdőt is megtámadhatja. Amikor csirkehúst vásárolsz, kérdezd meg mindig, hogy mennyire friss a hús (és reménykedj, hogy igazat mondanak).
– Igaz, hogy a csirkehúsban kevesebb a rossz koleszterin, mint a sertésben, de ha valakinek ilyen jellegű egészségügyi problémái vannak, akkor jobb, ha mértéktartóan fogyasztja a csirkét, és akkor is inkább roston sütve készíti el. Ha hetente 1-2 alkalommal fogyasztunk rántott csirkét, talán nincs okunk aggodalomra.
A túl magas koleszterinszint,
az elhízás és a túlsúly,
a köszvény szív- és érrendszeri betegségek, vagy a csontritkulás.
A húsokban lévő telített zsírsavak puffadást idézhetnek elő, mely normál esetben – egészséges és változatos, zöldség-és vitamindús étrendet alkalmazva – nem jelentene problémát. De mivel nem kerül be elég „gyomorkönnyítő” antioxidáns a szervezetedbe, ezért bélfájdalmakkal, valamint gázosodással is számolnod kell.
Egészséges alternatíva
Mondhatjuk, hogy a bio húsfogyasztás manapság nagyon divatos, ehhez alkalmazkodva egyre több hústermelő áll át bio tartásara. Ez az állat fajának megfelelő szabad tartást jelent, kiegyensúlyozott táplálkozással, hormon- és antibiotikumos kezelések nélkül. A bio húsok ezért egészségesebbek, hozzávetőleg kétszer annyi omega-3 zsírsavat tartalmaznak, mint a hagyományos húsok.
Kevés só, alkohol és cukor, annál több zöldség és gyümölcs. A gyorsétkezdéket pedig felejtsük el! Maradj annyira vékony, amennyire lehet, de ne vidd túlzásba: a testtömegindex 21 és 23 között ideális. Sajnos a túlsúly "előszobája" lehet bizonyos daganatos betegségeknek.
Szerző: Udvari Fanni
A sokoldalú rozmaring
A rozmaringot legtöbbünk a konyhából ismeri, azonban ez a növény igencsak sokszínűen felhasználható. Azon kívül, hogy isteni fűszerként funkcionál húsokhoz, gyógynövényként is nagyon régóta ismert, belsőleg és külsőleg is alkalmazható sokféle egészségügyi probléma esetén.
Melyik sófajta a legegészségesebb?
Bár fontos a szervezetünknek, nagy mennyiségben mégsem ajánlott a fogyasztása. Miért van ez így, és melyik fajta mire való, melyiket érdemes fogyasztani? Nézzük a legegészségesebb sófajtákat!
Mit kell tudni az inozitról?
Az inozit a B-vitaminok csoportjába tartozik, melynek szorongásoldó hatást tulajdonítanak, és egyes vélemények szerint kiváló altatószer is. Szerepe van az idegek ingerület-továbbításában és a zsírok szervezeten belüli transzportjában. Szöveteinkben, például a májban, a vesében glükózból (szénhidrátból) keletkezik. Nagy mennyiségben tárolja a gerincvelő, az az agyfolyadék, az agy, innen erős leterheltség mellett felhasználásra kerül.
Mit kell tudni a jojobáról?
A Jojoba egy erős évelő örökzöld fás cserje, mely 4-4,5 m magasra nő meg. Hosszú gyökerei (akár 10-12m) és ehető gyümölcse van. Hosszú gyökereinek köszönhetően gyakorlatilag bármilyen körülmények között életben képes maradni, azonban elsősorban a száraz, kopár területeken érzi jól magát. A Jojoba Arizonában, Dél-Kaliforniában és Mexikóban őshonos.
Az acerola jótékony hatásai
Számos makro- és mikrotápanyag forrása, biológiailag aktív fitokemikáliákat tartalmaz, fitonutriensekkel és más antioxidánsokkal van tele, ami elegendő ok arra, hogy fogyasztása a napi rutin részévé váljon.
Ne feledjük: ez a gyümölcs harmadik a sorban a legtöbb természetes C-vitamint tartalmazó növények között.