Menü

Miért ítélünk a külső alapján?

Számos szólás tartalmazza azt a nagy igazságot, hogy akármilyen emberek is vagyunk, mindig a lehető legegyszerűbb az lesz, ha valakiről a külseje miatt állítunk valamit. Néha ez az egész nem is tudatos, csupán annak az eredménye, hogy az érzékszerveink sokkal előbb hajlamosak egy ítéletet létrehozni a fejünkben, mint a racionálisabb, árnyaltabb gondolataink. És ez a külső alapján kialakult kép nem olyan könnyen kitörölhető vagy figyelmen kívül hagyható, mint azt gondolnánk. Hiszen a benyomást, ami mindig is ott lesz valamilyen szinten, ez alapján a kép alapján alkotja meg az agyunk.

De miért is? Az ember szeme alapvetően a szépet, a harmonikusat, az esztétikusat fogadja be legkönnyebben, magyarul az kelt benne jó érzést, ami ezeknek a kritériumoknak megfelel. Szeretjük a szimmetrikus, de különleges arcokat, a szép és finom vonalakat és vonásokat, és az ízlésességet. A külső alapján belső tulajdonságokra asszociálunk, teljesen tudatunkon kívül. Ha pedig valakinek a külseje pozitív érzelmeket vált ki belőlünk, szinte rögtön megszavazzuk neki a bizalmat, és olyan tulajdonságokat társítunk hozzá ismeretlenül, amelyek vonzóak a számunkra. Ha nagyon mély benyomást tesz ránk valakinek a külseje, akkor később nem a tettei alapján fogjuk felülírni a véleményünket róla, hanem a véleményünk alapján értékeljük és ítéljük meg a cselekedeteit. Ez általában pozitív irányba billenti a mérleget olyankor, amikor valaki nagyon tetszik nekünk, és negatív irányba olyankor, ha ez a külseje iránt érzett szimpátia nincs meg bennünk. Ez nem probléma önmagában, de azért érdemes óvatosnak lenni, hiszen az ítélőképességünket igencsak próbára teszi.

Nemcsak első látásra vagyunk hajlamosak a külsőségek alapján ítélni, hanem tartós véleményt is formálunk folyamatos, csupán vizuális benyomások alapján. Erre egy nagyon jó példa lehet egy többször megismétlődő eladó-vásárló viszony. Ugyanis ebben az esetben előfordulhat, hogy a két fél semmilyen tulajdonságára nem derül fény, viszont a többszöri találkozás többszöri külső benyomást jelent. Ez alapján pedig az emberek nagy része úgy gondolkodik, hogy jobban szereti azt az eladót/pultost/pincért, aki számára szebbnek tűnik. És ez fordítva is így van, a kellemes vizuális élményt nyújtó vevő szimpatikusabb lesz az őt kiszolgáló személynek. De ez a legtöbb állásinterjún, felvételin is így van: a szimpátiát a külső alapján meghozott ítéletek alakítják ki, a szimpátia pedig igen jelentős az ilyen esetekben. Tehát, bárkire is szeretnénk jó benyomást tenni, nem elég csak az intellektualistásunkkal, tudásunkkal, műveltségünkkel és kedvességünkkel lenyűgözni, hiszen mindezek csak később derülnek ki számára. A külsőnknek is sugároznia kell valamit. Ez a valami pedig leginkább az igényesség, hiszen ez az, amiért tehetünk. Persze ettől még nem biztos, hogy a másik szépnek és szimpatikusnak fog találni minket, de még mindig jobb ezért is a lehető legtöbbet megtenni, mint várni és végül csalódni.

Mi a te szeretetnyelved?

Néhány kapcsolat hamar zátonyra futhat, hogy ha a pár nem azonos szeretetnyelvet beszél. Azaz, ha a pár tagjainak nem azonosak a szeretet kimutatásának módszerei, az hamar problémákhoz vezethet. A szeretetnyelv tehát fontos szerepet játszik a kapcsolatokban.

Ne tabuként kezeljük a halált!

A Magyar Hospice Alapítvány megalakulásával, 30 éve indult el a hazai hospice mozgalom. Jelentős eredményeket hozott a három évtized, ám a társadalom nagy része még mindig félelemmel, tabuként tekint a halálra.

Amit tudnod kell, mielőtt szerető leszel

A második hely nem is rossz. Ha alacsonyabban is, de az is fent van a dobogón, legfeljebb az ezüstérmes himnuszát nem játsszák el az olimpián. Nem úgy a szerelemben, ahol második befutónak lenni nem dicsőség, inkább valami titkos, szégyellnivaló dolog, amit legfeljebb este, halvány lámpafénynél vésel bele a naplódba.

Így fejleszthető a mentális egészség

A mentális erő építése hasonlít a fizikai erő növeléséhez. Napi 50 súlyzós gyakorlat csak néhány percet vesz igénybe, ám kitartó munkával komoly eredményt érhetünk el felsőtestünkön.

Menekülés az érzelmek elől

Az elfojtás a leggyakrabban alkalmazott elhárító mechanizmus, egyfajta öntudatlan védekezés, a kellemetlen érzések elől való menekülés.