Menü

Amikor csak hebegni-habogni tudunk

No igen, hiszen ez mind a testünk műve. Az a test, amely számunkra mindig a lehető legjobb körülményeket próbálja megteremteni az életre, és minden helyzetben értünk dolgozik, ezekben a jellegzetes pillanatokban mintha éppen ellenünk lenne. Mi minden bátorságunkat összeszedve próbálunk összpontosítani a különleges személy jelenlétében, de valahogy mintha minden porcikánk – és leginkább az agyunk – cserben hagyna. Elfelejtjük a szavakat, mondatokat, nem tudjuk uralni a reakcióinkat, és mindez roppant kínos szituációval végződik. Valahányszor visszagondolunk ara a személyre, akivé ebben a pillanatban váltunk, csak megrázzuk a fejünket, és elborzadva konstatáljuk, hogy csodálatos énünk kínosan zavarban lévő része kissé kevésbé csodálatos. Sőt, meglehetősen kínos társaság, és legszívesebben letagadnánk. De akkor miért létezik? Hogyan kerül elő ez a zavart személyiség az egyébként fontosnak tartott helyzetekben?

A „lények”, amelyek ezt a személyt létrehozzák, a hormonok. A roppant kínos reakciónk pedig a szervezetünk válasza a „veszélyhelyzetre”. Az első erőteljesebb szívdobbanás, melyet a csodált személy vált ki, már a testünk felkészülése a menekülésre. Pontosan ugyanazt a reakciót váltja ki belőlünk, ha egy számunkra vonzónak talált személy beszélni akar velünk, mint ha valaki megfenyeget bennünket, vagy egy léggömb pont mellettünk durran ki. A hirtelen meglepődés és a belülről jövő kényszer, hogy most jól reagáljunk, ugyanúgy hatnak az agyunkra és a hormonjainkra, mint egy veszélyhelyzet, vagy egy verseny. Mikor kínosan ügyelünk arra, hogy minden jó legyen, akkor olyan izgalmi állapotba kerülünk, amelyen nagyon nehéz uralkodni. Hiszen az ember első sorban mégis a teste által vezérelt lény, akit meghatároznak a hormonok, az ingerek, az agyi folyamatok. Ezek pedig olykor teljesen ellentétesen reagálnak a mi elképzelésünkkel.

Amikor megszólít a csodált személy, feltesz egy kérdést, a szívünk gyorsabban kezd dobogni, a mellékvesekéregben termelődő adrenalin felszabadul, a szimpatikus hatás aktiválódik. A vér és a vércukor az agy helyett az izmokba kerül, ezáltal segít, ha futásra kerülne a sor. A hátulütője ennek az, hogy nehezebb lesz bonyolult összefüggésekben gondolkodni, és még nehezebb beszélni, mert ilyenkor előfordulhat, hogy a szavak nem jutnak eszünkbe. Ez okozza a habogást, az önkéntelen felnevetést, a felgyorsult légzés okozta zihálást, és minden nagyon furcsa, és általunk elkerülni kívánt reakciót. Hogy mit tehetünk? Vehetünk egy mély levegőt, nevethetünk egyet őszintén, hagyhatjuk, hogy az izgalmi állapot lecsengjen. Ha küzdünk ellene, csak rosszabb lesz.

Sztárok iránti rajongás – lelkesedés vagy megszállottság?

Poszterek a falon, újságkivágások a tolltartóban, karikatúraszerű arcok és monogramok a füzet szélére firkálva. Sokunk tinédzser éveit végigkísérte egy kedvenc színész, egy énekes, egy sportoló vagy egy másik ikon iránti lelkesedés. Évek múltán is elmosolyodunk, ha meglátjuk vagy meghalljuk a régi bálványunkat. Bár az imádat leggyakrabban a kamaszkorhoz kötődik, felnőttként is lehet favoritunk, akire felnézünk az eredményei vagy a személyisége miatt.

Gyenge jellem: mit jelent, és hogyan ismerhető fel a viselkedésből?

Mindannyian találkozunk életünk során olyan emberekkel, akik látszólag nem képesek kiállni önmagukért, következetlenek vagy könnyen befolyásolhatók. A „gyenge jellem” nem egy végleges ítélet, de vannak tipikus szokások, amik erre utalhatnak. Íme hat jel, amiből felismerheted őket – és amire érdemes odafigyelned magadban vagy másokban is.

Alfa-nők

Többféle személyiségtípust ismerünk, ilyen az alfa is, ami nem csak a férfikanál, hanem a nőknél is megtalálható.

Lakásnézés hobbiból – új nagyvárosi szenvedély vagy csak bámészkodás?

Péntek délután. A nagyvárosi lakóparkban nyitott kapukkal várja a látogatókat egy új építésű rezidencia. A hirdetés szerint „panorámás kilátás, prémium burkolatok és amerikai konyha várja az érdeklődőket". Azonban vevők helyett csak hobbi felfedezők érkeznek, akik nem akarják, és nem is tudják megvenni az ingatlant. Ők csak nézelődnek és kikapcsolódnak.

A nemet mondás ereje: Miért fontos határokat húzni?

Sokan úgy nőttünk fel, hogy a „nem” szó valahol útközben elveszett a szókincsünkből. Kicsiként megtanultuk, hogy az engedelmesség biztonságot jelent, a határkijelölés viszont konfliktust, bűntudatot és szeretetvesztést. Habár felnőttként már jogunk van dönteni, sokan még mindig rettegünk elutasítani egy-egy személynek a kérését.