Amikor csak hebegni-habogni tudunk
- Dátum: 2019.08.22., 06:38
- Varga Ágnes Kata
- adrenalin, agy, akció, állapot, biológia, csodálat, érzelem, főnök, hatás, hormonok, irányítás, izgalom, kapcsolat, kontroll, légzés, pszichológia, reakció, szervezet, szív, tanár, vér, vércukor
No igen, hiszen ez mind a testünk műve. Az a test, amely számunkra mindig a lehető legjobb körülményeket próbálja megteremteni az életre, és minden helyzetben értünk dolgozik, ezekben a jellegzetes pillanatokban mintha éppen ellenünk lenne. Mi minden bátorságunkat összeszedve próbálunk összpontosítani a különleges személy jelenlétében, de valahogy mintha minden porcikánk – és leginkább az agyunk – cserben hagyna. Elfelejtjük a szavakat, mondatokat, nem tudjuk uralni a reakcióinkat, és mindez roppant kínos szituációval végződik. Valahányszor visszagondolunk ara a személyre, akivé ebben a pillanatban váltunk, csak megrázzuk a fejünket, és elborzadva konstatáljuk, hogy csodálatos énünk kínosan zavarban lévő része kissé kevésbé csodálatos. Sőt, meglehetősen kínos társaság, és legszívesebben letagadnánk. De akkor miért létezik? Hogyan kerül elő ez a zavart személyiség az egyébként fontosnak tartott helyzetekben?
A „lények”, amelyek ezt a személyt létrehozzák, a hormonok. A roppant kínos reakciónk pedig a szervezetünk válasza a „veszélyhelyzetre”. Az első erőteljesebb szívdobbanás, melyet a csodált személy vált ki, már a testünk felkészülése a menekülésre. Pontosan ugyanazt a reakciót váltja ki belőlünk, ha egy számunkra vonzónak talált személy beszélni akar velünk, mint ha valaki megfenyeget bennünket, vagy egy léggömb pont mellettünk durran ki. A hirtelen meglepődés és a belülről jövő kényszer, hogy most jól reagáljunk, ugyanúgy hatnak az agyunkra és a hormonjainkra, mint egy veszélyhelyzet, vagy egy verseny. Mikor kínosan ügyelünk arra, hogy minden jó legyen, akkor olyan izgalmi állapotba kerülünk, amelyen nagyon nehéz uralkodni. Hiszen az ember első sorban mégis a teste által vezérelt lény, akit meghatároznak a hormonok, az ingerek, az agyi folyamatok. Ezek pedig olykor teljesen ellentétesen reagálnak a mi elképzelésünkkel.
Amikor megszólít a csodált személy, feltesz egy kérdést, a szívünk gyorsabban kezd dobogni, a mellékvesekéregben termelődő adrenalin felszabadul, a szimpatikus hatás aktiválódik. A vér és a vércukor az agy helyett az izmokba kerül, ezáltal segít, ha futásra kerülne a sor. A hátulütője ennek az, hogy nehezebb lesz bonyolult összefüggésekben gondolkodni, és még nehezebb beszélni, mert ilyenkor előfordulhat, hogy a szavak nem jutnak eszünkbe. Ez okozza a habogást, az önkéntelen felnevetést, a felgyorsult légzés okozta zihálást, és minden nagyon furcsa, és általunk elkerülni kívánt reakciót. Hogy mit tehetünk? Vehetünk egy mély levegőt, nevethetünk egyet őszintén, hagyhatjuk, hogy az izgalmi állapot lecsengjen. Ha küzdünk ellene, csak rosszabb lesz.
Vásárlásmánia
Bár a vásárlásmánia az egészségünkre nézve nem olyan káros szenvedély, mint például az alkohol- vagy drogfüggőség, mégis a szociális életünket nagyban károsíthatja, ezért fontos figyelni már a kezdő intő jelekre is.
Tényleg létezik a középső gyerek szindróma?
Okos elsőszülött vagy elhanyagolt középső esetleg traumatizált legkisebb gyerek? Mit mutatnak a statisztikák a születési sorrendről és a gyermek tulajdonságairól, habitusáról.
Ne éljünk a múlt fogságában
Az elmúlt években folyamatos veszteségélmények és válságok között élünk, erre pedig rárakodnak az egyéni gondok is. A krízisek egyik jellemzője a bizonytalanság. Elengedni valamit, vagy küzdeni érte? Ez a fajta ellentmondásosság meggondolatlannak tűnő, vagy látszólag teljesen érthetetlen, irracionális döntésekhez vezethet, viszont lehetőség is egyúttal. Az alábbi cikkben arra kaphatunk válaszokat, hogy milyen módszereket, gondolatokat vethetünk be az elengedés érdekében.
Az őszinteség fontossága
Előbb önmagunkkal kell őszintének lennünk ahhoz, hogy máshoz is őszinték lehessünk. A legtöbben azonban azt sem ismerjük fel, hogy még saját magunk elől is elrejtjük a gondolatainkat.
Érzelmeink kommunikációja - Az 5 szeretetnyelv
Mindannyian máshogy fogadjuk be a szeretetet, és fejezzük ki azt, amelyre neveltetésünk és személyes hajlamaink nyomán a legfogékonyabbá váltunk. Ezért fordul gyakran elő, hogy szeretetünk kifejezése nem ér célt, mert az üzenet küldője és befogadója nem érti meg egymást. Mi tehát a megoldás, és mit lehet tenni érzelmeink kifejezése érdekében?