Menü

Amikor csak hebegni-habogni tudunk

No igen, hiszen ez mind a testünk műve. Az a test, amely számunkra mindig a lehető legjobb körülményeket próbálja megteremteni az életre, és minden helyzetben értünk dolgozik, ezekben a jellegzetes pillanatokban mintha éppen ellenünk lenne. Mi minden bátorságunkat összeszedve próbálunk összpontosítani a különleges személy jelenlétében, de valahogy mintha minden porcikánk – és leginkább az agyunk – cserben hagyna. Elfelejtjük a szavakat, mondatokat, nem tudjuk uralni a reakcióinkat, és mindez roppant kínos szituációval végződik. Valahányszor visszagondolunk ara a személyre, akivé ebben a pillanatban váltunk, csak megrázzuk a fejünket, és elborzadva konstatáljuk, hogy csodálatos énünk kínosan zavarban lévő része kissé kevésbé csodálatos. Sőt, meglehetősen kínos társaság, és legszívesebben letagadnánk. De akkor miért létezik? Hogyan kerül elő ez a zavart személyiség az egyébként fontosnak tartott helyzetekben?

A „lények”, amelyek ezt a személyt létrehozzák, a hormonok. A roppant kínos reakciónk pedig a szervezetünk válasza a „veszélyhelyzetre”. Az első erőteljesebb szívdobbanás, melyet a csodált személy vált ki, már a testünk felkészülése a menekülésre. Pontosan ugyanazt a reakciót váltja ki belőlünk, ha egy számunkra vonzónak talált személy beszélni akar velünk, mint ha valaki megfenyeget bennünket, vagy egy léggömb pont mellettünk durran ki. A hirtelen meglepődés és a belülről jövő kényszer, hogy most jól reagáljunk, ugyanúgy hatnak az agyunkra és a hormonjainkra, mint egy veszélyhelyzet, vagy egy verseny. Mikor kínosan ügyelünk arra, hogy minden jó legyen, akkor olyan izgalmi állapotba kerülünk, amelyen nagyon nehéz uralkodni. Hiszen az ember első sorban mégis a teste által vezérelt lény, akit meghatároznak a hormonok, az ingerek, az agyi folyamatok. Ezek pedig olykor teljesen ellentétesen reagálnak a mi elképzelésünkkel.

Amikor megszólít a csodált személy, feltesz egy kérdést, a szívünk gyorsabban kezd dobogni, a mellékvesekéregben termelődő adrenalin felszabadul, a szimpatikus hatás aktiválódik. A vér és a vércukor az agy helyett az izmokba kerül, ezáltal segít, ha futásra kerülne a sor. A hátulütője ennek az, hogy nehezebb lesz bonyolult összefüggésekben gondolkodni, és még nehezebb beszélni, mert ilyenkor előfordulhat, hogy a szavak nem jutnak eszünkbe. Ez okozza a habogást, az önkéntelen felnevetést, a felgyorsult légzés okozta zihálást, és minden nagyon furcsa, és általunk elkerülni kívánt reakciót. Hogy mit tehetünk? Vehetünk egy mély levegőt, nevethetünk egyet őszintén, hagyhatjuk, hogy az izgalmi állapot lecsengjen. Ha küzdünk ellene, csak rosszabb lesz.

A család, mint biztos háttér

A család az első közösség, ahová tartozunk. Itt tanuljuk meg az alapvető értékeket, a szeretetet, a támogatást, és azt, hogy mit jelent felelősséget vállalni. Egy támogató családi háttér rengeteget számít az élet más területein is, például a tanulásban vagy a sportban.

Az állásinterjú mint próbatétel

Az állásinterjú, sőt már a munkakeresés is sokakban feszültséget, szorongást generáló élethelyzet. Miért olyan stresszes szituáció ez a legtöbbünk számára? Miért befolyásolhatja – ha akár csak rövid ideig is – önértékelésünket egy sikertelen felvételi beszélgetés élménye? Ebben az írásban az állásinterjúkkal kapcsolatos negatív és stresszes gondolatokról tudhatunk meg többet.

Burnout szindróma: a kiégés tünetei, megelőzése és kezelése

A burnout szindróma, azaz kiégés a modern társadalom egyik leggyakoribb és legveszélyesebb problémája. A tünetegyüttes, amely mind a fizikai, mind mentális és érzelmi egészségünket fenyegeti.

ADHD vagy csak túl sok inger? Hol húzódik a határ?

Ha az ADHD, vagyis a figyelemhiányos-hiperaktivitási zavar kerül szóba, a legtöbb embernek rögtön egy rendkívül aktív, fókuszálni képtelen, örökmozgó, viselkedési zavaros kisfiú jut az eszébe – nagyon sokáig ilyen kép élt ugyanis a fejekben. Azonban a probléma lányokat és nőket is érinthet, csak a gyerekek nem mindig ugyanazokat a tüneteket mutatják és a jellemzők sok személyre ráhúzhatóak.

A demencia első figyelmeztető jelei

Demenciáról – vagyis értelmi hanyatlásról – akkor beszélünk, ha az intellektuális képességek csökkennek. A panaszok a kiváltó októl függően egyénenként eltérőek lehetnek. Mint sok más betegség esetében, itt is kulcsfontosságú a korai diagnózis. Az időben elkezdett kezelés ugyanis képes lassítani a kognitív hanyatlás előrehaladását.