Üldöz a szerencsétlenség?
- Dátum: 2019.08.22., 06:25
- Varga Ágnes Kata
- állapot, balszerencse, egészség, elme, főnök, hiba, izgalom, jel, jelzés, kapcsolat, képesség, készség, környezet, lélek, munka, munkahely, munkatárs, psziché, pszichológia, szemlélet, szerencse, szerencsétlenség, tanács, test, tipp, viselkedés
A kétbalkezesség nem állandó, szerencsére ez csak egy állapot. Akármi is történik, előbb-utóbb meg kell szakadnia a vesztes szériának. De mi van akkor, ha állandóan azt érzed, mindent elrontasz, minden nehezen megy, és hiába igyekszel, nem tudsz jól teljesíteni? Van mód arra, hogy felgyorsítsuk ezt a folyamatot, és helyreállítsuk a szerencsénket?
Közhelyes megoldás az, hogy jobban oda kell figyelni, ahogyan a babonákban való elszánt bizalom sem nyújt megoldást. A környezetünk sokszor nem segít abban, hogy el tudjuk fogadni azt, ami velünk történik. Mindenhol száz százalékos teljesítményt követelnek tőlünk, amelybe az apró botlások nem férnek bele. Pedig nem kellene más, mint egy kiadós nevetés, és egy még kiadósabb pihenés. Olykor az ember már azért rontja el a dolgokat, mert az sem tudja, hol áll a feje.

Ha a munkahelyünkön történik meg, hogy hosszú időn keresztül követünk el hibákat, annak sok oka lehet. Munkahelyi kiégés, zavar az emberi kapcsolatainkban, félelem. Ez a szervezetünket is megterheli. Ilyenkor a kétbalkezességünkhöz társul remegés, gyomorgörcs, esetleg izzadás. A szerencsétlenségünket ezek a tényezők csak tovább fokozzák, így egy idő után öngerjesztővé válik a folyamat. Hogy ezt megakadályozzuk, érdemes különböző megnyugtató légzéstechnikákat elsajátítani. Tudom, ez nem segít azon, ha valamihez csak szimplán ügyetlenek vagyunk, de legalább tudni fogjuk, mi az, ami valóban nehezen megy, és mi az, amit csak a fokozott izgalmi állapot nem enged rendesen megcsinálni. Abban, ami valóban nehézséget okoz számunkra, kérhetünk segítséget. Az egyáltalán nem szégyen, ha valami nem megy könnyen. Viszont az, hogy igyekszünk, és az, hogy merünk segítséget kérni, máris jobbra fordíthatja a szerencsénket.
Ha az emberi kapcsolatainkat „bénázzuk el”, az mindig azt jelzi számunkra, hogy rossz módon próbálunk másokhoz közeledni. Sokkal nyugodtabban, nyitottabban kell az emberek felé fordulnunk, és magunkból is a teljes valóságot kell megmutatni, nemcsak azt, ami szerintünk illik egy adott közegbe. A szerveztünk mindig elárul minket, ha ellene cselekszünk, és az agyunk mindig a valóság szerint cselekszik, nem az alapján, amit megpróbálunk láttatni. Ezért jobb, ha új hozzáállással igyekszünk megalapozni a szerencsénket.

A szerencse nem olyan dolog, amelyet befolyásolhatunk. Olykor mellettünk áll, máskor ellenünk dolgozik. Lehet, hogy mindez a véletlen műve, és lehet, hogy nem. Akármelyik verzió is az igaz, mindenképpen el kell fogadnunk, hogy ami történik, azegy pillanatnyi állapot, és nekünk csak az a dolgunk, hogy azon próbáljunk meg változtatni, amin valóban tudunk. A többi dolgon pedig esetleg nevessünk egy jót, és higgyük el, a környezetünk is a lehető leggyorsabban akar ezen túllépni. Tegyük mi is ezt.
Hogyan lesz egy gyereknek egészséges az önbizalma?
Anyukaként nap mint nap szembesülök azzal, mennyire törékeny, mégis formálható dolog a gyerekek önbizalma. Nem születnek kész önértékeléssel – mi, szülők és a környezetük alakítjuk azt apró, sokszor észrevétlen pillanatokon keresztül.
Mi az a hatodik érzék? Létezik egyáltalán a megérzés?
Ki ne érezte volna már azt, vagy használta a kifejezést, hogy „van egy megérzésem”. Mi is az a hatodik érzék?
Április 2. Az autizmus világnapja
Április 2-a világszerte az autizmus világnapja, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet az autizmus spektrumzavarral élő emberek helyzetére, elfogadására és támogatására. Ez a nap nemcsak az érintettekről szól, hanem a családtagokról, pedagógusokról és szakemberekről is, akik nap mint nap azon dolgoznak, hogy az autista emberek teljesebb életet élhessenek.
A nonverbális jelek pszichológiája a randevúkon
A párkeresés és az ismerkedés folyamatában gyakran hangoztatjuk, hogy az első benyomás döntő jelentőségű, ám azt kevesebben tudatosítják, hogy ez a benyomás ritkán a kimondott szavakon alapul. Bizonyos kontextusokban akár 90 százaléka is – nem verbális csatornákon zajlik. Egy randevún a testbeszéd, a tekintet iránya, a hangszín és a gesztusok egy olyan „néma nyelvet” beszélnek, amely gyakran sokkal őszintébb és árulkodóbb, mint bármilyen gondosan megfogalmazott, tudatosan kontrollált mondat.
Mit tehet a család, ha túlságosan érzékeny a gyerek?
Sok szülő tapasztalja, hogy gyermeke az átlagnál érzékenyebben reagál a világ történéseire. Egy hangos szó, egy kritika vagy akár egy apró kudarc is mély nyomot hagy benne. Fontos megérteni, hogy az érzékenység önmagában nem probléma, hanem egy veleszületett temperamentumjegy, amely megfelelő támogatással erősséggé is válhat.