Menü

A XXI. század népbetegsége: a gluténérzékenység

A gluténmentes diéta napjainkban nagyon divatosnak számít, annak ellenére, hogy sokan nem divatból, hanem ténylegesen küzdenek a cöliákia tüneteivel. Gyomorpanaszoktól elkezdve kiütésig, sokféle jelet küld a testünk, amelyek arra utalnak, hogy mellőzni kell a gluténalapú ételek fogyasztását.

A glutén egy növényi fehérje, amely a búza, árpa, rozs és zab gabonákban található és amely felszívódása a vékonybélben történik. A gluténérzékenység tulajdonképpen a vékonybél krónikus megbetegedése, ami a glutén felszívódását akadályozza meg. A köztudatban többféle hasonló tünetű, de különböző hátterű betegség él, amit gluténérzékenységnek neveznek. Ilyen a cöliákia, ami az örökölt gluténérzékenység, a búzaallergia, vagy a nem-cöliákiás glutén szenzitás, ami a cöliákia enyhébb tüneteivel jelentkezik és az előbbivel ellentétben nem számít autoimmun betegségnek.

A cöliákia legáltalánosabb tünetei hasmenés, haspuffadás, étvágytalanság és fogyás, fogproblémák és afták rendszeres és tartós jelenléte, valamint a laktózintolerancia. Természetesen széles a skála, mivel a nagyon egyedi tünetek is jelenthetnek lisztérzékenységet. Vannak olyan jelzések is, amik nem tartoznak a gluténérzékenység klasszikus tünetei közé, ezek például a hajhullás, a körömtöredezés, izomgyengeség, pikkelysömör és egyéb bőrproblémák, valamint erős menstruációs problémák.

A gyermekeknél is a leggyakrabban előforduló tünet hasmenés, puffadás, de mindezek mellett megjelenik a fejlődésben való elmaradás is, ami legtöbbször súlyban és magasságban mutatkozik meg. Fontos, hogyha ezek a tünetek fennállnak mindenképp konzultálni kell háziorvossal és gasztroenterológus szakorvossal. A betegség orvosi kivizsgálása általában vérvétellel, gyomor, illetve béltükrözéssel történik.

Pozitív eredmény esetén a gluténmentes étrend tartása erősen ajánlott, mivel diéta mellőzése komoly szövődmények fellépését eredményezhetik.

A diéta betartása természetesen nem egyszerű, sőt nagyon nehéz és rengeteg küzdelemmel és lemondással jár, de napjainkra már meglehetősen szélessé vált a gluténmentes lehetőségek tárháza. Az interneten sorra születnek a témával foglalkozó blogok, chat-beszélgetések és bejegyzések, amik recepteket, jól bevált üzleteket, éttermeket és hoteleket osztanak meg ország-, Európa-, sőt világszerte. Míg tíz évvel ezelőtt meglehetősen körülményes volt a garantáltan gluténmentes alapélelmiszerek beszerzése, ez szerencsére nagyon megváltozott, ma már a legtöbb nagy áruházban kapható gluténmentes termék, sőt a nagyobb városokban kifejezett ilyen árukat készítő pékségek és cukrászdák is találhatóak.

Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia

A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.

Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?

Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?