Tudnivalók a mediterrán étrendről
- Dátum: 2019.09.15., 08:00
- Udvari Fanni
- diéta, egészség, életforma, mediterrán étrend, megvonás, tápanyag, táplálkozás, test, tudatosság
A mediterrán diéta a hagyományos, egészséges, görög és olasz ételekre alapoz, melyeknek köszönhetően csökkenti a testsúlyt, sőt, a 2-es típusú diabétesz, egyes szívbetegségek és az agyvérzés kialakulásának kockázatát is.
Tiltólista
A mediterrán étrend tiltólistáján a cukor, a cukros üdítők, a feldolgozott húsok - gépsonka, virsli -, a fehér liszt, az erősen tartósított élelmiszerek - tartós tej, ketchup, májkrém, és a hidrogénezett növényi zsírok szerepelnek.
Mi kell a diétához?
Naponta legalább 5 adagnyi zöldség és gyümölcs, ezen kívül gabonaféleség (lehetőleg teljes kiőrlésű), dió, rizs, főtt tészta durumbúzából, tengeri hal, vörösbor, olívaolaj. Kisebb mennyiségben fogyaszthatók sovány tejtermékek, szárnyasok. Az étrend olyan, mint egy fogyókúra, ám nagyon finom és változatos falatokat kínál.

Bizonyított tények
A kutatások azt mutatják, hogy a Földközi-tenger mentén fekvő országok lakóinak körében jóval alacsonyabb a szív- és érrendszeri valamint a krónikus megbetegedésekben szenvedők aránya, mint a más vidékeken élők körében. Egy washingtoni vizsgálat során 202 olyan személyt vizsgáltak meg, akik a megelőző hat hétben szívinfarktuson estek át. A páciensek 25%-át zsírszegény diétára fogták, 25%-ukat mediterrán diétán tartották, a többiek (50%) pedig a hagyományos, kórházi szokások szerint étkeztek. Az eredmények igen meglepőek voltak: a zsírszegény és a mediterrán diéta követői 83%-a élték túl problémák nélkül az elkövetkezendő négy évet, a hagyományos étrendet követő csoport tagjainak viszont csak 53%-a. Az étrend magas flavonoidtartalmánál fogva a daganatos betegségek kialakulásának kockázatát is csökkenti.
A mediterrán diéta 8 aranyszabálya
1. A diéta alapja gyümölcsök, zöldségek, gabonafélék, főtt tészta, rizs, bab, dió és krumpli bőséges fogyasztása.
2. Az évszaknak megfelelő friss élelmiszereket részesíti előnyben. Törekedjünk arra, hogy mindig az idénynek megfelelő zöldséget és gyümölcsöt fogyasszunk, mert azokban kevesebb vegyszermaradványt, és sokkal több vitamin található.

3. Az ételek elkészítéséhez minden egyéb zsiradékot mellőzni kell, helyette olívaolajat kell használni.
4. A napi étrendbe – mérsékelt mennyiségben – építsük be a zsírszegény joghurtot és sajtot.
5. Vörös húsok helyett hetente kétszer hal és egyszer szárnyas, illetve legfeljebb négy tojás fogyasztása ajánlott. Ám a vörös hús kedvelőinek sem kell teljes mértékben lemondani kedvencükről, csupán havonta néhány alkalommal ajánlatos 340-450 gramm mennyiséget fogyasztani.
6. Az elfogyasztott zsír az összenergia 25-35 százaléka legyen (ebből a telített zsír ne legyen több 7-8 százaléknál).
7. A napi desszert elsősorban friss gyümölcs legyen; egyéb édességek (csoki, sütemény, stb.csak hetente 1-2 alkalommal megengedett.

8. Mérsékelt mennyiségben ajánlott étkezés közben vörösbor fogyasztása: a férfiaknak napi 1-2 pohár, a nőknek 1 pohár javasolt, de ez természetesen nem kötelező.
Kutatások szerint a mediterrán étrend szerint étkezőknek jobbak a kognitív funkciói, kevésbé veszélyezteti őket az Alzheimer-kór és a memóriazavarok, ráadásul a depressziós tünetek is ritkábban érintik őket. Egy másik vizsgálat szerint ez az étrend az ízületi panaszokkal, mozgásszervi betegségekkel élőkre is jó hatással van: kevesebb fájdalomról és az életminőség javulásáról számoltak be.
A mediterrán diéta alatt nemcsak finom és egészséges ételeket fogyaszthatunk, hanem zsírpárna is lassan, de biztosan kezd eltűnni testünkről.
Szerző :Udvari Fanni
Ébredés utáni ügyetlenség: miért vagyunk reggel még kábák és bizonytalanok?
Sokan ismerik azt az érzést, amikor megszólal az ébresztőóra, kinyitjuk a szemünket, de valójában még messze nem érezzük magunkat ébernek. Nehezebben találjuk meg a telefonunkat, leverünk valamit az éjjeliszekrényről, bizonytalanabb a mozgásunk, lassabban gondolkodunk, és akár egy egyszerű reggeli feladat is szokatlanul bonyolultnak tűnhet.
A hajlékonyság fokozása
A hajlékonyság a test azon képessége, amely lehetővé teszi, hogy az ízületek megfelelő mozgástartományban mozogjanak, az izmok pedig kellően rugalmasak legyenek. A jó hajlékonyság fontos szerepet játszik a mindennapi mozgásban, a sportteljesítményben, a helyes testtartásban és a sérülések megelőzésében. Bár az egyéni hajlékonyság részben genetikai adottságoktól függ, rendszeres és megfelelően felépített gyakorlással jelentősen fejleszthető.
Fekete köröm futóknál: amikor a sok kilométer nyoma a lábujjadon marad
A rendszeresen futók számára ismerős látvány lehet, amikor egy-egy hosszabb verseny, keményebb edzésidőszak vagy sok kilométer után a köröm elsötétedik, lilás-feketés színűvé válik. Bár első pillantásra ijesztőnek tűnhet, a futók fekete körme legtöbbször nem gombás fertőzés vagy más körömbetegség, hanem az ismétlődő mechanikai trauma következménye.
Impulzusvásárlás: miért veszünk meg olyasmit is, amire valójában nincs szükségünk?
Bemész a boltba egyetlen dologért, aztán néhány perccel később már egy új bögrével, egy akciós édességgel és egy olyan ruhadarabbal állsz a pénztárnál, amelyről indulás előtt még azt sem tudtad, hogy létezik? Ha ismerős a helyzet, valószínűleg te is megtapasztaltad már az impulzusvásárlás erejét.
Miért különleges a nyári fesztiválélmény?
A fesztiválok sokak számára a gondtalan kikapcsolódás, a zene és a társas pillanatok időszakát jelentik. Ezek a rendezvények kiszakíthatnak a megszokott hétköznapokból és olyan emlékeket adhatnak, amelyekre még hónapokkal később is jó érzéssel gondolunk.