Menü

Tudnivalók a mediterrán étrendről

A mediterrán diéta a hagyományos, egészséges, görög és olasz ételekre alapoz, melyeknek köszönhetően csökkenti a testsúlyt, sőt, a 2-es típusú diabétesz, egyes szívbetegségek és az agyvérzés kialakulásának kockázatát is.

Tiltólista

A mediterrán étrend tiltólistáján a cukor, a cukros üdítők, a feldolgozott húsok - gépsonka, virsli -, a fehér liszt, az erősen tartósított élelmiszerek - tartós tej, ketchup, májkrém, és a hidrogénezett növényi zsírok szerepelnek.

Mi kell a diétához?

Naponta legalább 5 adagnyi zöldség és gyümölcs, ezen kívül gabonaféleség (lehetőleg teljes kiőrlésű), dió, rizs, főtt tészta durumbúzából, tengeri hal, vörösbor, olívaolaj. Kisebb mennyiségben fogyaszthatók sovány tejtermékek, szárnyasok. Az étrend olyan, mint egy fogyókúra, ám nagyon finom és változatos falatokat kínál.

Bizonyított tények

A kutatások azt mutatják, hogy a Földközi-tenger mentén fekvő országok lakóinak körében jóval alacsonyabb a szív- és érrendszeri valamint a krónikus megbetegedésekben szenvedők aránya, mint a más vidékeken élők körében. Egy washingtoni vizsgálat során 202 olyan személyt vizsgáltak meg, akik a megelőző hat hétben szívinfarktuson estek át. A páciensek 25%-át zsírszegény diétára fogták, 25%-ukat mediterrán diétán tartották, a többiek (50%) pedig a hagyományos, kórházi szokások szerint étkeztek. Az eredmények igen meglepőek voltak: a zsírszegény és a mediterrán diéta követői 83%-a élték túl problémák nélkül az elkövetkezendő négy évet, a hagyományos étrendet követő csoport tagjainak viszont csak 53%-a. Az étrend magas flavonoidtartalmánál fogva a daganatos betegségek kialakulásának kockázatát is csökkenti.

A mediterrán diéta 8 aranyszabálya

1. A diéta alapja gyümölcsök, zöldségek, gabonafélék, főtt tészta, rizs, bab, dió és krumpli bőséges fogyasztása.

2. Az évszaknak megfelelő friss élelmiszereket részesíti előnyben. Törekedjünk arra, hogy mindig az idénynek megfelelő zöldséget és gyümölcsöt fogyasszunk, mert azokban kevesebb vegyszermaradványt, és sokkal több vitamin található.

3. Az ételek elkészítéséhez minden egyéb zsiradékot mellőzni kell, helyette olívaolajat kell használni.

4. A napi étrendbe – mérsékelt mennyiségben – építsük be a zsírszegény joghurtot és sajtot.

5. Vörös húsok helyett hetente kétszer hal és egyszer szárnyas, illetve legfeljebb négy tojás fogyasztása ajánlott. Ám a vörös hús kedvelőinek sem kell teljes mértékben lemondani kedvencükről, csupán havonta néhány alkalommal ajánlatos 340-450 gramm mennyiséget fogyasztani.

6. Az elfogyasztott zsír az összenergia 25-35 százaléka legyen (ebből a telített zsír ne legyen több 7-8 százaléknál).

7. A napi desszert elsősorban friss gyümölcs legyen; egyéb édességek (csoki, sütemény, stb.csak hetente 1-2 alkalommal megengedett.

8. Mérsékelt mennyiségben ajánlott étkezés közben vörösbor fogyasztása: a férfiaknak napi 1-2 pohár, a nőknek 1 pohár javasolt, de ez természetesen nem kötelező.

Kutatások szerint a mediterrán étrend szerint étkezőknek jobbak a kognitív funkciói, kevésbé veszélyezteti őket az Alzheimer-kór és a memóriazavarok, ráadásul a depressziós tünetek is ritkábban érintik őket. Egy másik vizsgálat szerint ez az étrend az ízületi panaszokkal, mozgásszervi betegségekkel élőkre is jó hatással van: kevesebb fájdalomról és az életminőség javulásáról számoltak be.

A mediterrán diéta alatt nemcsak finom és egészséges ételeket fogyaszthatunk, hanem zsírpárna is lassan, de biztosan kezd eltűnni testünkről.

Szerző :Udvari Fanni

Gyógyszerszedés és mellékhatások

„A kockázatok és mellékhatások tekintetében kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét” – halljuk naponta többször is a reklámokban. Vajon valóban tisztában vagyunk azzal, hogy a gyógyszereknek mellékhatásaik is vannak?

A kevesebb több!

Ez bizony az élet sok területére, a sminkre, ruházatra, lakberendezésre, hiszen ha túlzásokba esünk, vissza tetszőleg hat, „túl sok” lesz, vagy már nem esztétikus, nem tesz jót.
Ugyanez elmondható az edzésről is.

Mindent a narkolepsziáról

A narkolepszia a központi idegrendszer ismeretlen eredetű krónikus betegsége. Olyanúgy az alvást, mint az ébrenlétet érintő összetett szabályozási zavar, ami elsősorban az alvás-ébrenlét ritmusát érinti, s amelynek lényege az alvás (álom fázis) ismétlődő betörése az éber állapotba. Hátterében az alvás-ébrenlét ciklust meghatározó kémiai folyamatok zavara áll.

A gyorsételek tönkreteszik a testet

Az öregedésért nemcsak az idő felelős, egyre több tudományos kísérlet is bizonyítja, hogy az ember életvitele és a táplálkozása legalább ugyanekkora, ha nem még nagyobb szerepet játszik benne.

Jobb oldali mellkasi fájdalom okai

A szívproblémák kapcsán szinte mindenkinek a bal oldali szorítás és mellkasi fájdalom jut eszébe, ezért érdemes áttekinteni, mi minden miatt jelentkezhet a jobb oldalon a fájdalom.