Tudnivalók a mediterrán étrendről
- Dátum: 2019.09.15., 08:00
- Udvari Fanni
- diéta, egészség, életforma, mediterrán étrend, megvonás, tápanyag, táplálkozás, test, tudatosság
A mediterrán diéta a hagyományos, egészséges, görög és olasz ételekre alapoz, melyeknek köszönhetően csökkenti a testsúlyt, sőt, a 2-es típusú diabétesz, egyes szívbetegségek és az agyvérzés kialakulásának kockázatát is.
Tiltólista
A mediterrán étrend tiltólistáján a cukor, a cukros üdítők, a feldolgozott húsok - gépsonka, virsli -, a fehér liszt, az erősen tartósított élelmiszerek - tartós tej, ketchup, májkrém, és a hidrogénezett növényi zsírok szerepelnek.
Mi kell a diétához?
Naponta legalább 5 adagnyi zöldség és gyümölcs, ezen kívül gabonaféleség (lehetőleg teljes kiőrlésű), dió, rizs, főtt tészta durumbúzából, tengeri hal, vörösbor, olívaolaj. Kisebb mennyiségben fogyaszthatók sovány tejtermékek, szárnyasok. Az étrend olyan, mint egy fogyókúra, ám nagyon finom és változatos falatokat kínál.

Bizonyított tények
A kutatások azt mutatják, hogy a Földközi-tenger mentén fekvő országok lakóinak körében jóval alacsonyabb a szív- és érrendszeri valamint a krónikus megbetegedésekben szenvedők aránya, mint a más vidékeken élők körében. Egy washingtoni vizsgálat során 202 olyan személyt vizsgáltak meg, akik a megelőző hat hétben szívinfarktuson estek át. A páciensek 25%-át zsírszegény diétára fogták, 25%-ukat mediterrán diétán tartották, a többiek (50%) pedig a hagyományos, kórházi szokások szerint étkeztek. Az eredmények igen meglepőek voltak: a zsírszegény és a mediterrán diéta követői 83%-a élték túl problémák nélkül az elkövetkezendő négy évet, a hagyományos étrendet követő csoport tagjainak viszont csak 53%-a. Az étrend magas flavonoidtartalmánál fogva a daganatos betegségek kialakulásának kockázatát is csökkenti.
A mediterrán diéta 8 aranyszabálya
1. A diéta alapja gyümölcsök, zöldségek, gabonafélék, főtt tészta, rizs, bab, dió és krumpli bőséges fogyasztása.
2. Az évszaknak megfelelő friss élelmiszereket részesíti előnyben. Törekedjünk arra, hogy mindig az idénynek megfelelő zöldséget és gyümölcsöt fogyasszunk, mert azokban kevesebb vegyszermaradványt, és sokkal több vitamin található.

3. Az ételek elkészítéséhez minden egyéb zsiradékot mellőzni kell, helyette olívaolajat kell használni.
4. A napi étrendbe – mérsékelt mennyiségben – építsük be a zsírszegény joghurtot és sajtot.
5. Vörös húsok helyett hetente kétszer hal és egyszer szárnyas, illetve legfeljebb négy tojás fogyasztása ajánlott. Ám a vörös hús kedvelőinek sem kell teljes mértékben lemondani kedvencükről, csupán havonta néhány alkalommal ajánlatos 340-450 gramm mennyiséget fogyasztani.
6. Az elfogyasztott zsír az összenergia 25-35 százaléka legyen (ebből a telített zsír ne legyen több 7-8 százaléknál).
7. A napi desszert elsősorban friss gyümölcs legyen; egyéb édességek (csoki, sütemény, stb.csak hetente 1-2 alkalommal megengedett.

8. Mérsékelt mennyiségben ajánlott étkezés közben vörösbor fogyasztása: a férfiaknak napi 1-2 pohár, a nőknek 1 pohár javasolt, de ez természetesen nem kötelező.
Kutatások szerint a mediterrán étrend szerint étkezőknek jobbak a kognitív funkciói, kevésbé veszélyezteti őket az Alzheimer-kór és a memóriazavarok, ráadásul a depressziós tünetek is ritkábban érintik őket. Egy másik vizsgálat szerint ez az étrend az ízületi panaszokkal, mozgásszervi betegségekkel élőkre is jó hatással van: kevesebb fájdalomról és az életminőség javulásáról számoltak be.
A mediterrán diéta alatt nemcsak finom és egészséges ételeket fogyaszthatunk, hanem zsírpárna is lassan, de biztosan kezd eltűnni testünkről.
Szerző :Udvari Fanni
Több mint 20 kg fogyás egészségesen – hogyan érdemes hosszú távon belevágni?
A több mint 20 kilogrammos fogyás komoly életmódváltást jelent, ezért érdemes nem gyors fogyókúraként, hanem hosszabb távú folyamatként tekinteni rá. Minél nagyobb a tervezett testsúlycsökkenés, annál fontosabb, hogy a módszer fenntartható, fokozatos és a szervezet számára biztonságos legyen. A túl gyors fogyás fokozott éhséggel, fáradtsággal, izomvesztéssel és későbbi visszahízással is járhat
Miért érzünk bűntudatot, amikor pihenünk?
Van, aki egy hosszú, fárasztó nap után sem tud egyszerűen leülni. Ha végre lenne egy kis szabadideje, rögtön eszébe jut, hogy még el lehetne mosogatni, válaszolni kellene egy üzenetre, rendet lehetne rakni, dolgozni vagy elintézni valamit. A pihenés pedig nem megnyugvást, hanem furcsa bűntudatot hoz.
Nem a több takarítás a megoldás – 8 szokás, amitől tovább marad tiszta az otthon
A takarítás sokak számára végtelen körforgásnak tűnik: mire végzünk a porszívózással, máris morzsa kerül a padlóra, a konyhapulton újra megjelennek a foltok, a fürdőszobában pedig mintha egyik napról a másikra nyoma sem lenne a korábbi rendnek. Pedig nem feltétlenül kell egyre többet takarítani ahhoz, hogy rendezett és tiszta legyen a lakás.
Miért nem pihentet az alvás, ha megvan a 8 óra?
Sokan úgy gondolják, hogy ha éjszakánként megvan a hét-nyolc óra alvás, akkor reggel kipihenten kellene ébredniük. Mégis gyakori panasz, hogy valaki időben lefekszik, eleget alszik, reggel pedig úgy kel fel, mintha alig pihent volna. Az alvás mennyisége ugyanis önmagában nem minden: az alvás minősége, folyamatossága és az életmódunk is sokat számít.
Miért okozhat évről évre súlyosabb tüneteket a parlagfű-allergia?
Sokan tapasztalják, hogy a parlagfűszezon minden évben egy kicsit nehezebben viselhető. Ami korábban csak néhány tüsszentést és enyhe orrfolyást jelentett, később akár tartós orrdugulással, szemviszketéssel, köhögéssel vagy komolyabb légúti panaszokkal is járhat. De valóban egyre erősebbé válik az allergia, vagy más áll a háttérben?