Menü

Három generáció, egy közös újrakezdés

Három nő, egy család, három teljesen különböző világ. Mégis ugyanazzal a dilemmával néznek szembe: hogyan lehet tiszta lapot nyitni ott, ahol már minden fejezet lezártnak tűnik? A Szenvedélyes nők a közönség igényeire épít, miközben ügyesen érzékeli, hogy milyen konfliktusok és érzelmi helyzetek érdeklik a nézőket.

Herendi Gábor és alkotótársa, Divinyi Réka az elmúlt években a hazai közönségfilm biztos pontjává váltak. A Futni mentem több mint 730 ezer nézőt vonzott a mozikba, majd streamingre kerülve tovább növelte a táborát. A siker után adódott a kérdés, hogy lehet-e ezt fokozni? A válasz pedig egy újabb, karakterközpontú történet lett. A Szenvedélyes nők a cseh A nők megkísértése (Ženy v pokušení) című alkotás adaptációja. A készítők azonban nem egyszerűen átemelték a cselekményt, hanem kifejezetten hazaira hangolták. A generációs különbségek, a női újrakezdés és az elengedés témái univerzálisak, de a poénok, a kikacsintások és a közéleti utalások nagyon is hazainak érződnek.

Miről szól?

A középpontban Lilla (Balsai Móni) áll. A negyvenes éveiben járó párterapeuta hisz abban, hogy a kapcsolat titka a férfi igényeinek kiszolgálása, hiszen így elérhető a harmonikus együttélés. Az elmélet egészen addig jól működik, amíg ötvenes éveiben járó férjét (Scherer Péter) rajta nem kapja egy huszonéves műkörmössel. Lilla összeomlik, de nem marad magára. Anyja, a korábbi ünnepelt színésznő és örök díva, Vilma (Básti Juli), valamint lánya, Zsófi (Varga-Járó Sára) kirángatják az önsajnálatból.

A családi terápia elsődleges helyszíne Vilma vidéki nyaralója lesz. Itt bukkan fel a színésznőről könyvet író Dávid (Bányai Kelemen Barna), valamint egy kiégett rocksztár (Lengyel Tamás), akit Lilla elcsábításával bíztak meg. A helyzet akkor bonyolódik igazán, amikor Zsófi barátja, Jakab (Lengyel Benjámin) érzelmileg a főszereplő felé sodródik. A generációs határok elmosódnak, a komfortzóna eltűnik és mindenki kénytelen szembenézni saját elvárásaival.

A karakterekben rejlő humor

A Szenvedélyes nők erőssége egyértelműen a karakterábrázolás. Balsai Móni játéka elegáns, mégis fokozatosan felszabaduló. Básti Juli számára a díva szerepe igazi jutalomjáték, Lengyel Tamás pedig szemmel láthatóan élvezi a lecsúszott rocksztár figuráját, még ha ez a karakter távolabb is áll a tőle megszokottól. A humor ötletes helyzetkomikumokra épül, és ritkán csúszik át kínos erőlködésbe. A cselekmény szól a női újrakezdésről, a középkori magányról, a húszas évekkel járó bizonytalanságról és az elmúlásról. Azonban amikor a dráma komolyabb irányt vesz, az alkotók mindent megoldanak valamilyen poénnal. Szinte szabályszerűen működik a képlet – egy komolyabb mondat után három vicc következik. Ez oldja a feszültséget, de közben gyengíti a drámai hatást.

A forgatókönyv tele van apró kikacsintásokkal, az Erasmus-megjegyzéstől kezdve egészen a különböző popkulturális utalásokig. A legötletesebb pillanat talán az, amikor Balsai Móni egy magazint lapozgat, amelynek címlapján saját férje, Ujj Mészáros Károly szerepel. Különösen megható a tisztelgés a 2024-ben elhunyt Tompos Kátya előtt, aki több alkotóhoz is közel állt. Ez a fajta önreflexió nem tolakodó, hiszen aki érti, mosolyog rajta, aki pedig nem, annak sem zavaró. Emellett a film tudatosan állami támogatás nélkül készült, ám a látványvilág végig hiteles és igényes marad. Viszont a termékelhelyezések időnként túl hangsúlyosak – egyes kozmetikumok szinte önálló reklámként kapnak szerepet. Van köztük ötletesen integrált megoldás, amikor a márka illeszkedik a jelenetbe, de akad olyan pillanat, amely megbillenti a ritmust.

A szókimondó dialógusok és a szexjelenetek miatt a Szenvedélyes nők egyértelműen felnőtteknek szól, ugyanakkor az intimitás ábrázolása nézőbarát – az „ágyjelenetek” illeszkednek a történetbe, és nem puszta hatásvadászatból kerültek a produkcióba. A történet generációkon átívelő vígjátékként működik, férfiakhoz és nőkhöz egyaránt szól arról az érzésről, amikor az ember élete hirtelen kicsúszik a kezéből, és mindent újra kell építenie. Herendi Gábor ezúttal is közönségbarát, érzelmileg könnyen befogadható alkotást készített, amely a kisebb tempóingadozások ellenére is megtartja a néző figyelmét a közel kétórás játékidő alatt. A film pedig már a Netflix kínálatában is elérhető.

Chopin zenéje megküzd a halállal is

A híres zeneszerzők, zenészek életéről készült tradicionálisabb felfogású, európaibb szemléletű film témájának keresve se lehetett volna jobbat találni Chopin, párizsi, XIX. század közepi, utolsó éveinél. A küzdelme a tüdőbajjal és a felületes kapcsolatokkal egyszerre megindítónak és felemelőnek ígérkezett, mikor a lengyelek végre vászonra álmodták az élettörténetének ezt a szeletét. A Chopin-film kissé felkavaró haláltusát ígért korhű díszletekkel, Közép-Európában kiemelkedő büdzsével és profizmussal. Lássuk, hát, hogy a most mozijainkban elstartoló Chopin - Párizsi szonáta kiemelkedik-e a biográfiai eredetű tévéfilmek erdejéből, vagy csak egy túltolt marketing piruett?

Harcra született: Mortal Kombatra fel!

Az egyik kedvelt 90-es évekbeli videójátékunk adaptációja újra visszatért a vászonra. A Mortal Kombat fénykorában egy generáció egyik meghatározó élménye volt. A készítők ugyanazok, mint a 2021-es remake esetében, itt azonban nagyobb a tét és a költségvetés. Szkeptikusan vártuk a második részt, de remek trükköket, fényképezést és véres küzdelmet joggal reméltünk az új kalandtól. Lássuk megfelelnek-e a látottak az elvárásainknak!

Michael Jackson legendájának nyomában

Michael Jackson nagyon megosztó életutat hagyott maga után. Minden idők egyik legkiemelkedőbb táncosának és énekesének története rengeteg megfilmesíthető motívumot tartalmazott. Az örökséget felügyelők pedig elérkezettnek látták az időt egy egész estét filmmel elvinni minket egy nosztalgiavasútra, megnyerték rendezőnek a biztoskezű Antoine Fuqua-t (Kiképzés, A nap könnyei). A főszerepben Jaafar Jackson (a legenda unokaöccse) mindenkit meglepett, a zene kolosszális, mega reklám promóció, a hangulat adott. A zajos kezdeti sikerek mellett itt volt az ideje, hogy utána nézzünk a film valós értékének.

Az emberi teremtés tragédiája

Az elvakult kutató orvos által holtból élő ember teremtésének legendája, Mary Shelley angol romantikus regénye, a Frankenstein, rengeteg feldolgozást megélt már vásznon és a világot jelentő deszkákon egyaránt. Azonban a Vígszínházban két hónapja sikerrel futó adaptáció, a Frankenstein – A modern Prométheusz mégis különleges élményt ígért. Hatalmas díszletek, alapmű íránti tisztelettel teli átiratot, ami követi a regényt de újabb vetületekkel gazdagítja is azt. A Garai Judit és Hegymegi Máté (egyben rendező) által írt darab különleges, kiemelt esemény, efelől nem volt kétség. Lássuk a részleteket.

A bömballban minden lehetséges

A kosárlabdáról eddig is igyekeztek rajzfilmszerű keretek között vicces meséket elmesélni (legismertebb a Space Jam I-II). Ezek nem mellékelték a humort, de valahogy nem nagyon sikerült összekötni a labdás sportot az amerikai filmek egyik legfelkapottabb momentumával, jelesül a lesajnált, jólelkű „amatőr” felemelkedés történetével. Itt volt az ideje a Goat - Will, a bajnok befutásának a műfaj kánonjában. Egy kis kecske, Will üstökösszerű sportsikereinek kellemes perceit ígérte a mozi a legkisebbeknek és a nagyobb, gyereklelkű NBA-rajongóknak egyaránt.