Menü

Három generáció, egy közös újrakezdés

Három nő, egy család, három teljesen különböző világ. Mégis ugyanazzal a dilemmával néznek szembe: hogyan lehet tiszta lapot nyitni ott, ahol már minden fejezet lezártnak tűnik? A Szenvedélyes nők a közönség igényeire épít, miközben ügyesen érzékeli, hogy milyen konfliktusok és érzelmi helyzetek érdeklik a nézőket.

Herendi Gábor és alkotótársa, Divinyi Réka az elmúlt években a hazai közönségfilm biztos pontjává váltak. A Futni mentem több mint 730 ezer nézőt vonzott a mozikba, majd streamingre kerülve tovább növelte a táborát. A siker után adódott a kérdés, hogy lehet-e ezt fokozni? A válasz pedig egy újabb, karakterközpontú történet lett. A Szenvedélyes nők a cseh A nők megkísértése (Ženy v pokušení) című alkotás adaptációja. A készítők azonban nem egyszerűen átemelték a cselekményt, hanem kifejezetten hazaira hangolták. A generációs különbségek, a női újrakezdés és az elengedés témái univerzálisak, de a poénok, a kikacsintások és a közéleti utalások nagyon is hazainak érződnek.

Miről szól?

A középpontban Lilla (Balsai Móni) áll. A negyvenes éveiben járó párterapeuta hisz abban, hogy a kapcsolat titka a férfi igényeinek kiszolgálása, hiszen így elérhető a harmonikus együttélés. Az elmélet egészen addig jól működik, amíg ötvenes éveiben járó férjét (Scherer Péter) rajta nem kapja egy huszonéves műkörmössel. Lilla összeomlik, de nem marad magára. Anyja, a korábbi ünnepelt színésznő és örök díva, Vilma (Básti Juli), valamint lánya, Zsófi (Varga-Járó Sára) kirángatják az önsajnálatból.

A családi terápia elsődleges helyszíne Vilma vidéki nyaralója lesz. Itt bukkan fel a színésznőről könyvet író Dávid (Bányai Kelemen Barna), valamint egy kiégett rocksztár (Lengyel Tamás), akit Lilla elcsábításával bíztak meg. A helyzet akkor bonyolódik igazán, amikor Zsófi barátja, Jakab (Lengyel Benjámin) érzelmileg a főszereplő felé sodródik. A generációs határok elmosódnak, a komfortzóna eltűnik és mindenki kénytelen szembenézni saját elvárásaival.

A karakterekben rejlő humor

A Szenvedélyes nők erőssége egyértelműen a karakterábrázolás. Balsai Móni játéka elegáns, mégis fokozatosan felszabaduló. Básti Juli számára a díva szerepe igazi jutalomjáték, Lengyel Tamás pedig szemmel láthatóan élvezi a lecsúszott rocksztár figuráját, még ha ez a karakter távolabb is áll a tőle megszokottól. A humor ötletes helyzetkomikumokra épül, és ritkán csúszik át kínos erőlködésbe. A cselekmény szól a női újrakezdésről, a középkori magányról, a húszas évekkel járó bizonytalanságról és az elmúlásról. Azonban amikor a dráma komolyabb irányt vesz, az alkotók mindent megoldanak valamilyen poénnal. Szinte szabályszerűen működik a képlet – egy komolyabb mondat után három vicc következik. Ez oldja a feszültséget, de közben gyengíti a drámai hatást.

A forgatókönyv tele van apró kikacsintásokkal, az Erasmus-megjegyzéstől kezdve egészen a különböző popkulturális utalásokig. A legötletesebb pillanat talán az, amikor Balsai Móni egy magazint lapozgat, amelynek címlapján saját férje, Ujj Mészáros Károly szerepel. Különösen megható a tisztelgés a 2024-ben elhunyt Tompos Kátya előtt, aki több alkotóhoz is közel állt. Ez a fajta önreflexió nem tolakodó, hiszen aki érti, mosolyog rajta, aki pedig nem, annak sem zavaró. Emellett a film tudatosan állami támogatás nélkül készült, ám a látványvilág végig hiteles és igényes marad. Viszont a termékelhelyezések időnként túl hangsúlyosak – egyes kozmetikumok szinte önálló reklámként kapnak szerepet. Van köztük ötletesen integrált megoldás, amikor a márka illeszkedik a jelenetbe, de akad olyan pillanat, amely megbillenti a ritmust.

A szókimondó dialógusok és a szexjelenetek miatt a Szenvedélyes nők egyértelműen felnőtteknek szól, ugyanakkor az intimitás ábrázolása nézőbarát – az „ágyjelenetek” illeszkednek a történetbe, és nem puszta hatásvadászatból kerültek a produkcióba. A történet generációkon átívelő vígjátékként működik, férfiakhoz és nőkhöz egyaránt szól arról az érzésről, amikor az ember élete hirtelen kicsúszik a kezéből, és mindent újra kell építenie. Herendi Gábor ezúttal is közönségbarát, érzelmileg könnyen befogadható alkotást készített, amely a kisebb tempóingadozások ellenére is megtartja a néző figyelmét a közel kétórás játékidő alatt. A film pedig már a Netflix kínálatában is elérhető.

A Hét Királyság lovagja

Van az a pillanat, amikor egy filmes univerzum rájön, hogy nem kell mindig világégés ahhoz, hogy érdekes legyen. A Hét Királyság lovagja pontosan ezt csinálja – visszavesz a sárkányokból, a grandiózus hadjáratokból és inkább két vándor alakjára fókuszál. Kisebb lépték, alacsonyabb tét, de ettől még ugyanúgy Westeros.

A New York-i utca királya is képes felnőni!

Adott volt Martin Reisman, a New York-i utcák egykori feltörekvő, de fogadható utcasportjának, a pingpongnak koronázatlan királya, akinek 50-60-as évekbeli mozgalmas élete, és persze annak emlékirata ordított a megfilmesítésért. Ennek részben fikciós feldolgozása lett a Marty Supreme, ami berobbant a köztudatba. Remek kameramozgás, hihetetlenül hiteles díszletek, dübörgő 80-as évekbeli zene, a vásznon tomboló Timothée Chalamet (Dűne filmek, Wonka) jellemzi. Remek fekete komédia, vagy csak egy fanyar humorú, naturalista tesztoszteronbomba? Purgatóriumtörténet vagy az amerikai kapitalista álom asztalitenisz sportfilm fátyolban való metaforikus felnövés meséje? A trailer mindent is ígért.

Haverok,buli,like! De hogyan tovább?

Amikor híre ment, hogy a Vígszínházban Ifj.Vidnyánszky Attila rendez saját és Németh Nikolett szövegkönyvével, részben társulati improvizációkkal felturbózott átiratot Büchner Leonce és Léna című műve nyomán, a mai érettségi előtti túlpörgött generáció helykereséséről, sokan felhördültek. A címe stílszerűen @LL3t4rgIA, azaz Letargia lett. Annak jártam utána pár napja, hogy a szeptember vége óta teltházakkal futó darab, valóban annyira polgárpukkasztó, mint a cikkek róla és nyíltan provokál, vagy csak groteszkül vicces?

Amikor a nézői elvárások felfalják a történetet

A Stranger Things az év kezdetével véget ért. Hangosan és túlbiztosítva zárult le a sorozat, egy grandiózus, illetve komplex utolsó epizóddal. Pár hét eltelte után kijelenthető, hogy a finálé megosztotta a nézőket, annak ellenére, hogy szinte minden szereplő pozitív kimenetelű és következetes lezárást kapott.

A gonosz bennünk él?

A Budapesten forgatott új Russell Crowe film a nürnbergi perről sok premiercsúszás után végre beért a honi mozikba is. A színészek elitek: Michael Shannon (A víz érintése) a főügyész, Rami Malek (Bohém rapszódia) a pszichológus, aki a jócskán meghízott kedvelt új-zélandi -ausztrál fenegyerekünk által alakított Göringet, illetve sorstársait analizálja a híres per alatt. Erős és roppant érzékeny témát érint, amely reméltük, hogy oktatófilmnek csakúgy, mint történelmi filmnek is megállja majd a helyét. Lássuk összejön-e a várva várt Oscar-eső.