Most akkor szép legyek vagy okos?
- Dátum: 2019.10.08., 20:26
- Varga Ágnes Kata
- barátság, belső, benyomás, egyén, érzelem, ész, esztétika, harmónia, ideál, információ, intellektus, intelligencia, ismerkedés, kapcsolat, külső, látás, pozitív, preferencia, szem, személyiség, szép, szépérzék, szépség, szimpátia, választás, vélemény, véleményalkotás
Nehéz dolga van annak, aki manapság bárkiről messzemenő megállapításokat szeretne tenni. Bár kezdünk rájönni, hogy a személy és a személyiség igen összetett, és akárhány tényezőt veszünk számításba, az nem elég, mégis vannak erősen és kevésbé erősen befolyásoló hatások, melyeket nagyon nehéz kiiktatni. A szépség, amellett, hogy szubjektív, szinte kizárhatatlan. Ha kimegyünk az utcára, a szemünk a szépet, az esztétikust, a harmonikust keresi. Ami pedig nem tartozik ebbe a kategóriába, az vagy elkerüli a figyelmünket, vagy negatív benyomást kelt bennünk. Így van ez az emberekkel is. Hiába az ész és a gondolkodás, az első ítéletet mindig az érzékszerveink hozzák.
Ez az ítélet nemtől függetlenül jön létre, de általában a nők reagálnak rosszabbul rá. A másféle szociális érzékenység másképpen hat a két nemre. A nők ezeket a látás alapján alkotott véleményeket előbb társítják előítéletességgel, felületességgel, érzéketlenséggel, noha külső alapján ítélni nemcsak a férfiak szoktak. Sőt, a nők sokkal messzebb menő következtetéseket vonnak le az alapján, amit látnak. Az viszont személyfüggő, hogy kit mennyire határoz meg a külső.
Ha egy társaságba szeretnénk beilleszkedni, azt biztosan állíthatjuk, hogy nem fog menni csupán külső alapján. A szépség nem első számú tényező, ha csoportdinamikáról van szó. De az is biztos, hogy valamilyen, nem elhanyagolható mértékben hozzájárul a szimpátia kialakulásához. Egy szép, vonzó ismeretlenhez hamarabb odamegyünk ismerkedési célzattal. Több erőt fektetünk abba, hogy megismerjük, információkat csikarjunk ki belőle, és közelebb kerüljünk hozzá. Ezáltal könnyebbé tesszük számukra azt, hogy valódi kötődést váltsanak ki belőlünk. Magyarán szólva, aki szép, annak könnyebb barátságokat kötni. Sajnos ez jobban meghatározza az emberi kapcsolatokat, mint az intellektus vagy az érdeklődés. Hiszen a külső elsődleges benyomást kelt, míg a műveltség megtapasztalásához több időre van szükség. Ugyanakkor a lenyűgöző mértékű tudás sokkal hosszabb távú megállapításokra bírhat rá minket.
A válasz a kérdésre, hogy szépnek vagy okosnak érdemes lennünk (nemtől függetlenül), az, hogy mindkettőre érdemes törekednünk, de arra fektessük a hangsúlyt, ami közelebb áll hozzánk. Szépség helyett igyekezzünk ápoltak lenni, adjunk a megjelenésünkre, ez olykor magában is elég vonzó. Legyünk tájékozottak a mindennapokban, legyünk olvasottak, legalább olyan témákban, amelyek érdekelnek. Az, hogy ez kire milyen hatással van, már nem rajtunk múlik.
Varga Ágnes Kata
Kivándorlási gyász - avagy miért félünk a külföldre költözéstől?
Sokan álmodoznak arról, hogy családi okból, kalandvágyból, esetleg egy stabilabb gazdasági, vagy politikai helyzet reményében kivándorolnak külföldre. Vannak, akik ezt a lépést meg is teszik, és elindulnak egy olyan ismeretlen úton, ami tele van kihívással, lehetőséggel, újfajta tapasztalatokkal, örömökkel, alkalmazkodással – és veszteséggel –. A cikkben azt tudhatjuk meg, hogy miért jár vegyes érzésekkel az áttelepülés, milyen veszteségekkel küzdünk meg a kiköltözés kapcsán, és hogyan érdemes erre felkészülni.
Hallottál már az AQ-ról?
Ismerjük az IQ és az EQ kifejezéseket, melyek az intelligenciát és az érzelmi intelligenciát írják le, de ki ismeri az AQ-t?
A családi szocializáció hiánya
A családban-lét nem csupán a felnövő generációk érdeke. Számtalan vizsgálat támasztja alá, hogy a házasságban és családban élő személyek egészségkilátásai jobbak, mint a családon kívül élőkéi (az infarktus-kockázat például nagyobb az egyedül élő, mint a házas férfiaknál). Sőt, a már kialakult betegségek gyógyulási és rehabilitációs esélyei is jobbak azoknál, akik családban élnek. A magányos életmód bizonyos mentális betegségek - a depresszió, az öngyilkosság, az alkoholizmus - szempontjából kifejezetten kockázati tényezőnek minősül.
Sport és pszichológia. Kéz a kézben járnak, vagy mítosz az egész?
Sportolóként hogyan viseli el valaki a szélsőséges nyomást? Mennyire törékeny az önbizalom, és hogy lehet hasznosítani a szorongást? A sportpszichológia egyre nagyobb teret kap, és egyre inkább divatba jön, rengeteg professzionális, és amatőr sportoló is pszichológushoz fordul, egy-egy nagyobb megmérettetés előtt. Azonban van-e haszna ennek, mindenkinek kell-e szakember, hogyan lehet egy versenyzőt jól felkészíteni?
Miért szorongunk?
A szorongás az egyik leggyakoribb mentális betegség, így nagyon sokan szembesülnek ezzel nap, mint nap. Kezelésében a pszichoterápia nagyon hatékony gyógyítási forma. Mi a szorongás és hogyan nyilvánul meg?