Menü

Most akkor szép legyek vagy okos?

Nehéz dolga van annak, aki manapság bárkiről messzemenő megállapításokat szeretne tenni. Bár kezdünk rájönni, hogy a személy és a személyiség igen összetett, és akárhány tényezőt veszünk számításba, az nem elég, mégis vannak erősen és kevésbé erősen befolyásoló hatások, melyeket nagyon nehéz kiiktatni. A szépség, amellett, hogy szubjektív, szinte kizárhatatlan. Ha kimegyünk az utcára, a szemünk a szépet, az esztétikust, a harmonikust keresi. Ami pedig nem tartozik ebbe a kategóriába, az vagy elkerüli a figyelmünket, vagy negatív benyomást kelt bennünk. Így van ez az emberekkel is. Hiába az ész és a gondolkodás, az első ítéletet mindig az érzékszerveink hozzák.

Ez az ítélet nemtől függetlenül jön létre, de általában a nők reagálnak rosszabbul rá. A másféle szociális érzékenység másképpen hat a két nemre. A nők ezeket a látás alapján alkotott véleményeket előbb társítják előítéletességgel, felületességgel, érzéketlenséggel, noha külső alapján ítélni nemcsak a férfiak szoktak. Sőt, a nők sokkal messzebb menő következtetéseket vonnak le az alapján, amit látnak. Az viszont személyfüggő, hogy kit mennyire határoz meg a külső.

Ha egy társaságba szeretnénk beilleszkedni, azt biztosan állíthatjuk, hogy nem fog menni csupán külső alapján. A szépség nem első számú tényező, ha csoportdinamikáról van szó. De az is biztos, hogy valamilyen, nem elhanyagolható mértékben hozzájárul a szimpátia kialakulásához. Egy szép, vonzó ismeretlenhez hamarabb odamegyünk ismerkedési célzattal. Több erőt fektetünk abba, hogy megismerjük, információkat csikarjunk ki belőle, és közelebb kerüljünk hozzá. Ezáltal könnyebbé tesszük számukra azt, hogy valódi kötődést váltsanak ki belőlünk. Magyarán szólva, aki szép, annak könnyebb barátságokat kötni. Sajnos ez jobban meghatározza az emberi kapcsolatokat, mint az intellektus vagy az érdeklődés. Hiszen a külső elsődleges benyomást kelt, míg a műveltség megtapasztalásához több időre van szükség. Ugyanakkor a lenyűgöző mértékű tudás sokkal hosszabb távú megállapításokra bírhat rá minket.

A válasz a kérdésre, hogy szépnek vagy okosnak érdemes lennünk (nemtől függetlenül), az, hogy mindkettőre érdemes törekednünk, de arra fektessük a hangsúlyt, ami közelebb áll hozzánk. Szépség helyett igyekezzünk ápoltak lenni, adjunk a megjelenésünkre, ez olykor magában is elég vonzó. Legyünk tájékozottak a mindennapokban, legyünk olvasottak, legalább olyan témákban, amelyek érdekelnek. Az, hogy ez kire milyen hatással van, már nem rajtunk múlik.

Varga Ágnes Kata

A túlzott engedékenység nem tesz jót

Mennyi engedékenység fér össze a gyerekneveléssel? A humánus nevelésnek része a „megengedés”, tehát az a szülői magatartás, hogy nem teljes mértékben kontroll nélkül, de viszonylagos rugalmassággal engedjük érvényre jutni a gyerek akaratát. Az engedékenység nem egyenlő a megengedéssel. A „megengedés” önmagában még nem valami nagylelkű dolog, hanem elvárható valakitől, aki nem kívánja rabságban tartani a másikat.

A disszociatív személyiségzavar jellemzői

Az általános eset az a disszociatív személyiségzavar esetén, hogy az egyik személyiség tisztában van a másik jelenlétével, ismeri, és ezzel együtt tud élni. A másik kialakult személyiség a legtöbb esetben teljesen mások a személyiségjegyei is.

Vattacukor szülők – egy családi viselkedésminta

Sokféleképpen módon nevelhetjük gyerekeinket, lehetünk szigorúak, engedékenyek, megalkuvók, igazából bármilyenek. Általában gyereke válogatja, hogy mi a legjobb, de vannak viselkedésminta típusok, amibe általában beleillünk. Nézzük, mit jelent, ha valaki vattacukor szülő típus!

A társasjátékok fejlesztő hatása

A sok pozitív hatása mellett a társasjáték türelemre és együttműködésre is megtanít, ráadásul szórakoztató formában, arról nem is beszélve, hogy sok szülő számára mintegy joker tevékenység a borús, esős napokon, amikor nem lehet szabadtéri programokkal lekötni a gyerekeket.

Az egyéni boldogság kérdése. Tanulható-e a pozitivitás?

A boldogságkeresés napjaink egyik legaktuálisabb témája, jóllehet sokszor nem a legideálisabb helyen és módon keressük ezt az állapotot. A pozitív pszichológia irányzata tudományos módszereket alkalmazva foglalkozik az elégedettség témakörével. Viszont egyéni szempontból mindez jóval kevésbé elméleti dolgokon múlik, mintsem a mindennapi cselekedeteinken, interakciókon.