A sírás pszichológiája
- Dátum: 2019.10.13., 21:51
- Udvari Fanni
- belső, elnyomás, érzelmek, feszültség, könny, levertség, sírás, stressz, szomorúság, terápia
Ráadásul három fajtája is van. Az első és egyben legalapvetőbb az úgynevezett reflexes sírás, amely egy irritáló fizikai inger (például füst vagy por) által kiváltott, teljesen akaratlan könnyezés. A második az úgynevezett fiziológiai sírás, amely egy főleg kisgyermekeknél jelentkező, valamilyen testi hiányállapot (például éhség) következtében jelentkező sírás. A harmadik pedig az úgynevezett emocionális sírás, amely valamiféle érzelmi okból (például gyász miatt) bekövetkező, többnyire akaratlagos sírás. Ez utóbbi talán a legérdekesebb mind közül, mivel efféle sírás csak és kizárólag az emberekre jellemző!
Az emocionális sírás tudományos magyarázatára vonatkozó elméletek meglehetősen sokszínűek. A középkorban még úgy okoskodtak, hogy a sírás közbeni könnyezés szó szerint megszabadít bennünket a bánatot és fájdalmat okozó testnedvektől. Régen ilyen vegyületnek tekintették a latinul „melan cholénak” nevezett fekete epét. Ebből a régies felfogásból ered a „melankólia” kifejezés. Freud és a mélylélektan képviselői ehhez képest úgy vélték, hogy a pszichében felgyülemlett, ám megoldatlanul maradt feszültségek egy kritikus pont elérése után mind sírás (vagy hisztérikus nevetés) formájában törnek elő belőlünk – akárcsak a gőz egy túlhevült gépezetből.
Kik a sírósabbak?
Ad Vingerhoets professzor megfigyelései szerint a kimondottan empatikus emberek mellett a neurotikus zavarban szenvedők sírnak a legtöbbet. A narcisztikusak, a pszichopaták és a hisztiző gyerekek számára a sírás a manipuláció eszköze, de leginkább a szociopaták hajlamosak krokodilkönnyeket hullatni. Létezik egyébként az embernél egy ritka idegi rendellenesség, amit krokodilkönny-szindrómának neveztek el. A betegség úgy alakul ki, hogy az arcideg sérülése miatt az eredetileg a nyálmirigyeket beidegző rostok a könnymirigy felé nőnek vissza. Ezt követően a korábban nyálelválasztást kiváltó ingerek (táplálék látványa, illata) könnyezést is okoznak az érintett személynél.
A sírás feloldja a stresszt és megerősíti az immunrendszert
Számos kísérletet végeztek – a tudomány szerint a könnyeink az agy limbikus rendszerével vannak összeköttetésben -, és ezek egyértelműen azt jelezték, hogy a sírás segít az immunrendszer erősítésében. Egy japán kutatás szerint pedig azok a reumás, ízületi betegségben szenvedő betegek, akik gyakrabban sírnak, kevésbé érzik a fájdalmakat, mint könnyeiket visszatartó sorstársaik. De ezek az eredmények csak a testi hatást bizonyítják.
Egy pasi nem sírhat…?!
A férfiak esetében valószínűleg a tesztoszteron hormon gátolhatja a sírást, ennek köszönhető, hogy ők ritkábban sírnak, mint a nők (forrás: Mindennapi pszichológia), de én azt gondolom, hogy ehhez hozzájárul az a tény is, hogy társadalmunkban él az a hit, hogy a férfiak könnyei a gyengeség jelei.
Íme néhány tipp, hogy miként reagáljunk arra, ha valaki elsírja magát:
Ha nem teszünk semmit, az illető még rosszabbul fogja magát érezni. Valamivel támogassuk. A helyzettől függ, hogy ilyenkor mi a legjobb és attól, hogy mennyire ismerjük az illetőt. Ha nem ismerjük annyira, nem biztos, hogy az a legjobb, ha megöleljük, hanem hallgassunk együttérzően. Ne tételezzük fel azt, hogy meg tudjuk nyugtatni. Minél távolabbi a kapcsolat, annál jobb, ha azzal kezdjük, hogy megkérdezzük, mivel tudnánk neki segíteni.
Ne feledjük, hogy az, aki több ember előtt sírja el magát általában még rosszabbul érzi magát, mint az, aki egy vagy két ember előtt fakad ki. Nekik is szükségük van együttérzésre és segítségre ilyenkor, függetlenül attól, hogy sok ember veszi körül őket.
Visszatartsuk-e a könnyeket?
Előfordul, hogy nem engedhetjük meg magunknak a sírást. Ilyenkor próbáljuk meg kicsit visszatartani, de csak ideig-óráig, amíg jól ki nem sírhatjuk magunkat. Vagy kérjünk elnézést és menjünk egy olyan helyre, ahol sírhatunk. Ha vissza kell tartanunk, próbáljunk meg pozitív képek segítségével befolyásolni ezt. Nézzünk meg egy vicces DVD-t, vagy ha ezt nem tehetjük, vegyünk a kezünkbe egy magazint.
Miért nem jó elnyomni a könnyeket?
Ha elnyomjuk és nem éljük meg az érzéseket, kifelé depressziósnak tűnhetünk. Jobb elfogadni a szomorúságot, fájdalmat. Az érzéseink nem rosszak, vagy jók, hanem azok, amik.
Az, aki elnyomja az érzéseit és a könnyeit, a testi egészségét teszi kockára, vélik a szakemberek. Henry Maudsley , angol pszichológus idézetével élve: "Az a szomorúság, ami nem tud könnyekben megnyilvánulni, más szerveket fog könnyekre fakasztani."
Szerző:Udvari Fanni
Kire hallgatunk döntéshelyzetben?

Döntéshelyzetben többféle személyre vagy tényezőre is hallgathatunk, attól függően, hogy milyen típusú döntésről van szó, milyen a személyiségünk, és milyen környezetben vagyunk. Vajon kire vagy mire szoktunk hallgatni döntéshelyzetben?
Soha nem látott magasságokban a virtuális valóság

A virtuális valóság (VR), mint szórakoztatási forma alig pár éves múltra tekint vissza, mégis rengeteget fejlődött. A fejlesztések jelenleg a harmadik generációnál tartanak, amely már képes az emberi test szinte minden mozgását egy közös térben érzékelni. Írásomat többek között az inspirálta, hogy nemrégiben lehetőségem volt kipróbálni a VR technológiát és több játékkal is játszhattam. Az alábbi cikkben egyfajta áttekintést kaphatunk arról, hogy jelenleg hol tart az említett „tudomány” és hogyan jutott idáig.
Miért félünk a pletykáktól? – A digitális szóbeszéd árnyéka

A különböző híresztelések mindig is részei voltak az emberi társadalomnak. Már az ősidőkben is suttogtak egymás fülébe történeteket az emberek, hogy kibeszéljék, megítéljék vagy épp figyelmeztessék egymást. Ám míg korábban a pletyka személyes, szűk körben terjedt, ma már pillanatok alatt elérheti az egész világot. Az online térben új arcot öltött: azonnalivá, nyilvánossá és gyakran kontrollálhatatlanná vált. Éppen ezért félünk tőle jobban, mint valaha.
Az intimitás új világa. Mi van akkor, ha valaki csak online kötődik?

A társadalom folyamatos változásával együtt a párkapcsolatok, a szexualitás és az intimitás formái is átalakulnak. Az utóbbi években egy új, eddig alig megnevezett jelenség kezdett kirajzolódni: azon emberek csoportja, akik bár heteroszexuális vonzalmat éreznek, nem vágynak személyes, fizikai találkozásra. Kapcsolataikat túlnyomó többségben az online térben keresik és ápolják.
Tudnivalók az önbeteljesítő jóslatról

Önbeteljesítő jóslat az az előrejelzés, vagy hiedelem, amely akkor is valóra válik, ha eredetileg nem volt alapja vagy indoka, mert az, hogy valaki hisz benne vagy cselekszik ennek megfelelően, hozzájárul ahhoz, hogy a jóslat valósággá váljon. Gyakran előfordul például a pénzügyi vagy társadalmi helyzetekben, ahol a várakozások befolyásolják a viselkedést, és ezáltal alakítják a tényleges eredményt.