Menü

Stresszevés? Számolj le vele!

A stressz, vagy, ahogy hívják sokan a „csendes gyilkos” sok gondot, egészségügyi problémát okoz mindennapjainkban. Az érzelmi evés az egyik leggyakoribb. Ebben az esetben a szervezetünk úgy szeretne boldogsághoz jutni, hogy extra kalóriákat vesz magához, mintha az érzelmi megnyugvást evéssel érné el. Sokan azonnal ennivaló, nassolni való után nyúlnak, ha bánat éri őket, ha szomorúak, ha dühösek, ha idegesek, vagy ha nem tudják kezelni a stresszt. Ezzel most leszámolunk!

Az érzelmi evés ugyanis nagyon gyorsan plusz kilókhoz, esztétikai és egészségi problémákhoz vezet, ezért tenni kell ellene, le kell küzdeni a kisördögöt. Oldalunkon már számtalanszor ajánlottunk egészséges nassolnivalókat a hizlaló rágcsik helyett, adtunk tanácsokat stresszevés esetén a helyettesítendő reformélelmiszerekre, közzétettünk egészséges recepteket, azonban tehetünk az életmódváltáson kívül mást is, hogy elkerüljük az érzelmi falást.

Elterelhetjük például a figyelmünket az evésről, a problémáról azzal, hogy olvasunk egy kicsit, megnézünk egy filmet, elmegyünk futni, biciklizni, teszünk-veszünk otthon, lehetőleg messzire elkerülve a konyhát. A hűtőben ne ilyenkor rakjunk rendet!

Szerintem házon kívül a legkönnyebb megakadályozni a nassolást, főleg ha sportolni megyünk. Számtalan tanulmány bizonyította, hogy a stresszkezelés tekintetében a sport hatékonynak bizonyul. Vérkeringésünk gyorsabb lesz, így pedig a kortizol – stresszhormon – gyorsan kiürül a szervezetünkből. Fél órája pedig mindenkinek van bármire, ha akarja.

Az érzelmi evés sokszor pótcselekvés, vagyis szinte mindig az és nem a valódi éhségről szól. Próbáljuk csak ki, hogy eszünk egy almát, vagy banánt, ha nem elégít ki, nem voltunk igazán éhesek, a tábla csoki nem valódi éhséget jelent, ahogy az üveges mogyorókrém sem. A boldogsághormonjaink és kedvünk kicsit megugrik ugyan tőle, kisimulnak a ráncaink, na de milyen áron… Hosszútávon nem hálálja meg a szervezetünk.

A stresszevés leküzdését nagyon megnehezítik a szigorú és egyoldalú diéták, nem leszünk velük közelebb a megoldáshoz, sőt! A szigorú diéták valójában koplalások, amelyek csak a stresszhormont növelik bennünk és ez szintén falásrohamokhoz vezet. Végső elkeseredésünkben és éhségünkben dühösen tépjük fel a hűtőajtót, s mivel egy falat „bűnözés” óriási lelkiismeretfurdalást okoz, hamar követi a többi étel is, „ha lúd, legyen kövér” alapon. A falás után pedig ismét valami szigorú egyoldalú és koplalós diétával büntetjük magunkat másnap, amiből ismét a stresszevésbe menekülünk.

Szakemberek szerint a megfelelő vitaminbevitel is sokat segíthet a problémán, ugyanis a stressz kialakulását gyakran okozza vitaminhiány. Egy egyszerű laborvizsgálat megmutatja mely értékeink alacsonyak esetleg, hol van szükség vitaminpótlásra. Lehet, hogy bizonyos ételek után is azért sóvárgunk, mert például magnéziumhiányunk van.

Megfelelő vitaminbevitellel csökkenthetjük a kortizol szintünket (azaz a stresszhormon szintünket), ami hosszútávon véget vethet a stressz alapú érzelmi evésnek.

A stresszkezelés tanulható. Fontos, hogy semmiképp ne kössük össze a stresszes állapotot az evéssel. Alkalmazzunk figyelem elterelő technikákat, s vessük be stresszhelyzetekben.

Ha már ülnünk kell a munkában

Sokan vagyunk úgy azzal, hogy felnőtt életünk mintegy harmadát, negyedét ülőmunkával töltjük, és ez bizony menthetetlenül károkat okoz a testünkben. Hajlott hát, rossz gerinc, reumatológiai fájdalom, és még lehetne sorolni. Másrészt testsúlyunknak sem tesz jót, ha nem megyünk el utána, akár napi, de legalább heti három alkalommal egy jót mozogni utána. Több cikkünkben is szóba került, mivel érdemes töltenünk a munka utáni órákat, amikor persze megtehetjük. De azért arra is érdemes lehet odafigyelni, mit művelünk az irodában, ha már olyan sokáig ott vagyunk

Okostelefon vagy butamobil?

2020-at írunk, a 21. században pedig az okoskütyük fénykorát éljük és folyamatos technikai fejlődésen megyünk keresztül, ami egyrészről persze jó, másrészt kérdések sorát veti fel. Vajon mit gondolunk arról, hogy egy kis elsősnek, másodikasnak, alsós kisdiáknak mennyire van szüksége mobiltelefonra? Okostelefon vagy butamobil?

Leptin hormon növelése

A túlsúlyos vagy elhízott emberek rendszerint mindig éhesek, függetlenül attól, hogy mennyit ettek korábban, agyuk azt az üzenetet küldi, hogy vigyenek be még több kalóriát. Ráadásul külön paradoxonnak számít, hogy a legtöbb túlsúlyos ember alultáplált, mivel a legtöbb hizlaló, egészségtelen műkaja nem tartalmazza azokat a tápanyagokat, amikre a szervezetnek szüksége van.

Az idegösszeomlás előfutárai

Az idegösszeomlás nem pontos szakkifejezés, de meg lehet feleltetni annak: a súlyosság fokától függően lehet úgynevezett alkalmazkodási zavar, illetve krízisállapot. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az érintett olyan helyzetbe kerül, amelyre nincsenek megoldási mintái, nem tud azzal megküzdeni.

"Gyógyító" közhelyek

Ha az a mondat hangzik el, hogy "majd az idő minden sebet begyógyít", vagy, hogy "úgy még sosem volt, hogy valahogy ne lett volna", akkor a legtöbben csak legyintünk, hogy ezek közhelyek. Mégis krízishelyzetekben gyakran nyúlunk klisésnek hangzó mondatokhoz, hogy jobban érezzük magunkat. Van jelentősége ezeknek? Valóban jótékony hatásuk van a sokszor hangoztatott, általános igazságoknak?