Menü

Öt dolog, amit egy pszichológus jobban tud, mint te

A pszichológus szakma sűrűn szembesülhet hasznosságának leminősítésével a laikus társadalom felől. Sokan ugyanis feleslegesnek tartják a munkájukat, hiszen a tevékenységüket sokan csak annyinak látják, hogy ő meghallgatják az embereket, bólogatnak, majd javasolnak valami közhelyes megoldást. No, itt nagyon nagyot tévednek azok, akik így gondolják. Íme, öt lényeges dolog, amiben az ő tudásuk vitathatatlanul nagyobb, mint a hétköznapi embereké.

1. Mikor van szükség terápiára

A pszichológusok akár egy beszélgetés alapján képesek átfogó véleményt alkotni a bennünket érintő külső ingerekről. Sokszor pedig csakis ők képesek eldönteni, hogy azok a kérdések, amelyekkel hozzájuk fordulunk, valóban több alkalmas terápia során kell, hogy megválaszolásra kerüljenek, és melyeket kell otthon, önmagunkban vagy a hozzánk közel állók körében megoldanunk. A saját problémáink felnagyítása vagy elbagatellizálása gyakori, ezért érdemes a választ szakértőre bízni.

2. Mi a szorongás

Ha mentséget keresünk arra, hogy miért vagyunk ingerültek, kevésbé teherbíróak, fáradtak, miért viselkedünk furcsán vagy gorombán másokkal, sűrűn szeretjük a szorongást megnevezni indokként. Nos, olykor igazunk van, olykor nincs. A szorongás egy pszichológusok által használt szakkifejezés, egyféle állapotot ír le. Ezért nagyon fontos, hogy a megfelelő kontextusban használjuk ezt a fogalmat. Azt pedig egy pszichológus tudja igazán, hogy milyen esetekben is helytálló alkalmaznunk. Az pedig főképpen a szakértők feladata, hogy hogyan szabaduljunk meg tőle.

3. Az a bizonyos depresszió

Amilyen nehéz felismerni, hogy valaki depresszióban szenved, vagy csak szimplán rosszkedvű, olyan bőven dobálózunk ezzel a kifejezéssel, sokszor helytelenül. Viszont sok esély van rá, hogy aki valóban depresszióban szenved, az ügyesen leplezi, nem ismeri fel és nem engedi, hogy mások felismerjék. Ezért fontos, hogy ha csak a legapróbb jeleit is tapasztaljuk, azonnal forduljunk szakemberhez, aki megmondja, hogyan tovább, mit érdemes tenni.

4. Mikor van bennünk a hiba

Nehéz beismerni, ha bizonyos helyzetekben nem nekünk volt igazunk, esetleg helytelenül viselkedtünk, de talán az a legnehezebb, hogy elismerjük, bizonyos lelki állapotok eléréséért senki mást nem hibáztathatunk, csakis magunkat. Ilyenkor magunk felé általában elkezdünk szépíteni, kifogásokat keresni, ám a pszichológus könyörtelenül megmondja, ha magunkba kell szállnunk. Érdemes nemcsak meghallgatni, de meg is fogadni a tanácsát.

5. Mikor érdemes hallgatni

Nagy erénye a pszichológus-társadalomnak, hogy tudnak helyesen hallgatni. Jókor, jó időben ajándékoznak meg embereket a csenddel, és jó időben vetnek neki véget. Tudják, milyen esetekben lenne érdemes elcsendesednünk és megadnunk magunknak azt a tiszteletet, hogy hallgatunk. Ugyanezt pedig nemcsak magunkkal szemben érdemes megtennünk, hanem másokat is meg kell tisztelnünk vele. Ha megkéred a pszichológusod, biztosan elárulja, milyen helyzetekben kezdd meg, és milyen helyzetekben törd meg a csendet. Így tényleg megtanulhatsz bánni vele.

A pszichológia tehát nagy tudást és éberséget igénylő szakma, hivatás, szakembereit pedig meg kell becsülni, hiszen a mindennapok hatalmas problémáin, gondjain, nehézségein segítenek át minket. Sosem tudhatjuk, mikor lesz szükségünk a tudásukra.

A harag – amit érdemes elmondani a gyerekeknek erről

A harag egy természetes reakció már kisgyermekkorban is, érdemes a gyerekeket ezzel kapcsolatban terelgetni, hogy jól tudják kezelni a dühüket.

Miért jó, ha nevetünk? – avagy a nevetés élettani és pszichés jelentősége

Egy teljesen hétköznapi jelenség, ha nevetünk, pedig nagy a jelentősége mind az egészségünkre, mind a pszichés állapotunkra nézve.

Hogyan kezeljük a tehetetlenséget krízishelyzetekben?

Egy közeli hozzátartozónk szenvedése gyakran erősebb érzelmi reakciókat vált ki, mint amire előzetesen számítunk. Betegség, gyász vagy elhúzódó élethelyzeti válság idején a támogató személy is komoly lelki terheléssel találkozik. Ilyenkor mindkét oldalon megjelenik a tehetetlenség érzése. Hogyan lehet ezt az állapotot kezelni, és miként maradhatunk együttérzőek úgy, hogy közben saját egyensúlyunkat is megőrizzük?

Miért érezhetjük magunkat kimerültnek tavasszal? – A szervezet alkalmazkodása az évszakváltáshoz

A tavasz sokak számára a megújulás időszaka: hosszabbak a nappalok, több a napfény, és a természet is újjáéled. Mégis gyakori tapasztalat, hogy március elején sokan inkább fáradtnak, nyugtalanabbnak vagy kimerültnek érzik magukat.

Hogyan segíthet az optimista gondolkodás a hosszabb és egészségesebb élethez

Sokan úgy vélik, hogy az optimizmus velünk született tulajdonság: van, aki mindig pozitívan látja a dolgokat, míg mások hajlamosak a pesszimizmusra. A pszichológiai kutatások azonban azt mutatják, hogy az optimista hozzáállás nem csupán genetikai adottság kérdése.