Öt dolog, amit egy pszichológus jobban tud, mint te
- Dátum: 2019.12.04., 06:26
- Varga Ágnes Kata
- betegség, csend, depresszió mentség, elme, foglalkozás, gond, hallgatás, hivatás, kapcsolat, kedély, kedv, lélek, lista, munka, nehézség, probléma, pszichológia, pszichológus, szakember, szakértő, szorongás, terápia, vélemény
A pszichológus szakma sűrűn szembesülhet hasznosságának leminősítésével a laikus társadalom felől. Sokan ugyanis feleslegesnek tartják a munkájukat, hiszen a tevékenységüket sokan csak annyinak látják, hogy ő meghallgatják az embereket, bólogatnak, majd javasolnak valami közhelyes megoldást. No, itt nagyon nagyot tévednek azok, akik így gondolják. Íme, öt lényeges dolog, amiben az ő tudásuk vitathatatlanul nagyobb, mint a hétköznapi embereké.
1. Mikor van szükség terápiára
A pszichológusok akár egy beszélgetés alapján képesek átfogó véleményt alkotni a bennünket érintő külső ingerekről. Sokszor pedig csakis ők képesek eldönteni, hogy azok a kérdések, amelyekkel hozzájuk fordulunk, valóban több alkalmas terápia során kell, hogy megválaszolásra kerüljenek, és melyeket kell otthon, önmagunkban vagy a hozzánk közel állók körében megoldanunk. A saját problémáink felnagyítása vagy elbagatellizálása gyakori, ezért érdemes a választ szakértőre bízni.
2. Mi a szorongás
Ha mentséget keresünk arra, hogy miért vagyunk ingerültek, kevésbé teherbíróak, fáradtak, miért viselkedünk furcsán vagy gorombán másokkal, sűrűn szeretjük a szorongást megnevezni indokként. Nos, olykor igazunk van, olykor nincs. A szorongás egy pszichológusok által használt szakkifejezés, egyféle állapotot ír le. Ezért nagyon fontos, hogy a megfelelő kontextusban használjuk ezt a fogalmat. Azt pedig egy pszichológus tudja igazán, hogy milyen esetekben is helytálló alkalmaznunk. Az pedig főképpen a szakértők feladata, hogy hogyan szabaduljunk meg tőle.
3. Az a bizonyos depresszió
Amilyen nehéz felismerni, hogy valaki depresszióban szenved, vagy csak szimplán rosszkedvű, olyan bőven dobálózunk ezzel a kifejezéssel, sokszor helytelenül. Viszont sok esély van rá, hogy aki valóban depresszióban szenved, az ügyesen leplezi, nem ismeri fel és nem engedi, hogy mások felismerjék. Ezért fontos, hogy ha csak a legapróbb jeleit is tapasztaljuk, azonnal forduljunk szakemberhez, aki megmondja, hogyan tovább, mit érdemes tenni.
4. Mikor van bennünk a hiba
Nehéz beismerni, ha bizonyos helyzetekben nem nekünk volt igazunk, esetleg helytelenül viselkedtünk, de talán az a legnehezebb, hogy elismerjük, bizonyos lelki állapotok eléréséért senki mást nem hibáztathatunk, csakis magunkat. Ilyenkor magunk felé általában elkezdünk szépíteni, kifogásokat keresni, ám a pszichológus könyörtelenül megmondja, ha magunkba kell szállnunk. Érdemes nemcsak meghallgatni, de meg is fogadni a tanácsát.
5. Mikor érdemes hallgatni
Nagy erénye a pszichológus-társadalomnak, hogy tudnak helyesen hallgatni. Jókor, jó időben ajándékoznak meg embereket a csenddel, és jó időben vetnek neki véget. Tudják, milyen esetekben lenne érdemes elcsendesednünk és megadnunk magunknak azt a tiszteletet, hogy hallgatunk. Ugyanezt pedig nemcsak magunkkal szemben érdemes megtennünk, hanem másokat is meg kell tisztelnünk vele. Ha megkéred a pszichológusod, biztosan elárulja, milyen helyzetekben kezdd meg, és milyen helyzetekben törd meg a csendet. Így tényleg megtanulhatsz bánni vele.
A pszichológia tehát nagy tudást és éberséget igénylő szakma, hivatás, szakembereit pedig meg kell becsülni, hiszen a mindennapok hatalmas problémáin, gondjain, nehézségein segítenek át minket. Sosem tudhatjuk, mikor lesz szükségünk a tudásukra.
Az önkéntelen emlékezet

Az önkéntelen emlékezet egy hirtelen villanás, amiből a múltunk egy korábbi részére nézünk vissza és ez az érzés olykor nagyon magával ragadó tud lenni. A kérdés, hogy honnét jönnek ezek? Hogyan keletkeznek? Ebben a cikkben az önkéntelen emlékek témáját járjuk körül.
Mentális egészség a mindennapokban

Március minden évben a mentális egészség hónapja. A szakmai szervezetek és közösségek ebből az alkalomból rendszeresen kampányokkal hívják fel a figyelmet a mentális egészség fontosságára és tudatosítására.
Így kezeld a nárcisztikust

Ne tűrjük, hanem kezeljük a nárcisztikust! Ez is lehetne a főcím, A nárcisztikus olyan személyiségtípus, amelyről számtalan könyvet és pszichológiai tanulmányt lehetne írni. Mi jellemzi ezt a személyiségtípust és hogyan lehet kezelni az ilyen embert?
A motiváció elvesztésének okai

A motiváció egy rendkívül összetett és sokrétű jelenség, amely számos biológiai, pszichológiai és környezeti tényezőt magában foglal. Az alábbiakban részletesebben is kifejtem a motiváció működését és a legfontosabb összetevőit.
Telefóbia: tényleg ennyire ijesztő egy hívás?

A telefonhívásoktól és a beszélgetésektől való félelem, azaz a telefóbia nem pusztán bogarasság, hanem a szociális szorongás egyik fajtája. Ezt az iszonyt a társas érintkezés különböző formái váltják ki, mint például enni, előadni vagy szerepelni mások előtt. Jelen esetben a riadtságot a jellegzetes, semmiből előtörő csörgés: a csengőhang, majd az azt követő kommunikáció váltja ki. Az idegesség skálája széles és színes: a finomabb zavartságtól és a bosszúságtól egészen a pánikolásig terjedhet.