Menü

Öt dolog, amit egy pszichológus jobban tud, mint te

A pszichológus szakma sűrűn szembesülhet hasznosságának leminősítésével a laikus társadalom felől. Sokan ugyanis feleslegesnek tartják a munkájukat, hiszen a tevékenységüket sokan csak annyinak látják, hogy ő meghallgatják az embereket, bólogatnak, majd javasolnak valami közhelyes megoldást. No, itt nagyon nagyot tévednek azok, akik így gondolják. Íme, öt lényeges dolog, amiben az ő tudásuk vitathatatlanul nagyobb, mint a hétköznapi embereké.

1. Mikor van szükség terápiára

A pszichológusok akár egy beszélgetés alapján képesek átfogó véleményt alkotni a bennünket érintő külső ingerekről. Sokszor pedig csakis ők képesek eldönteni, hogy azok a kérdések, amelyekkel hozzájuk fordulunk, valóban több alkalmas terápia során kell, hogy megválaszolásra kerüljenek, és melyeket kell otthon, önmagunkban vagy a hozzánk közel állók körében megoldanunk. A saját problémáink felnagyítása vagy elbagatellizálása gyakori, ezért érdemes a választ szakértőre bízni.

2. Mi a szorongás

Ha mentséget keresünk arra, hogy miért vagyunk ingerültek, kevésbé teherbíróak, fáradtak, miért viselkedünk furcsán vagy gorombán másokkal, sűrűn szeretjük a szorongást megnevezni indokként. Nos, olykor igazunk van, olykor nincs. A szorongás egy pszichológusok által használt szakkifejezés, egyféle állapotot ír le. Ezért nagyon fontos, hogy a megfelelő kontextusban használjuk ezt a fogalmat. Azt pedig egy pszichológus tudja igazán, hogy milyen esetekben is helytálló alkalmaznunk. Az pedig főképpen a szakértők feladata, hogy hogyan szabaduljunk meg tőle.

3. Az a bizonyos depresszió

Amilyen nehéz felismerni, hogy valaki depresszióban szenved, vagy csak szimplán rosszkedvű, olyan bőven dobálózunk ezzel a kifejezéssel, sokszor helytelenül. Viszont sok esély van rá, hogy aki valóban depresszióban szenved, az ügyesen leplezi, nem ismeri fel és nem engedi, hogy mások felismerjék. Ezért fontos, hogy ha csak a legapróbb jeleit is tapasztaljuk, azonnal forduljunk szakemberhez, aki megmondja, hogyan tovább, mit érdemes tenni.

4. Mikor van bennünk a hiba

Nehéz beismerni, ha bizonyos helyzetekben nem nekünk volt igazunk, esetleg helytelenül viselkedtünk, de talán az a legnehezebb, hogy elismerjük, bizonyos lelki állapotok eléréséért senki mást nem hibáztathatunk, csakis magunkat. Ilyenkor magunk felé általában elkezdünk szépíteni, kifogásokat keresni, ám a pszichológus könyörtelenül megmondja, ha magunkba kell szállnunk. Érdemes nemcsak meghallgatni, de meg is fogadni a tanácsát.

5. Mikor érdemes hallgatni

Nagy erénye a pszichológus-társadalomnak, hogy tudnak helyesen hallgatni. Jókor, jó időben ajándékoznak meg embereket a csenddel, és jó időben vetnek neki véget. Tudják, milyen esetekben lenne érdemes elcsendesednünk és megadnunk magunknak azt a tiszteletet, hogy hallgatunk. Ugyanezt pedig nemcsak magunkkal szemben érdemes megtennünk, hanem másokat is meg kell tisztelnünk vele. Ha megkéred a pszichológusod, biztosan elárulja, milyen helyzetekben kezdd meg, és milyen helyzetekben törd meg a csendet. Így tényleg megtanulhatsz bánni vele.

A pszichológia tehát nagy tudást és éberséget igénylő szakma, hivatás, szakembereit pedig meg kell becsülni, hiszen a mindennapok hatalmas problémáin, gondjain, nehézségein segítenek át minket. Sosem tudhatjuk, mikor lesz szükségünk a tudásukra.

Az ünnepek utáni mélabú: hogyan éljük túl a visszatérést a valóságba?

Az ünnepek mindig különleges időszakot jelentenek: az otthon melege, a közösen elfogyasztott finomságok, a nevetés és a pihenés pillanatai feltöltik az embert. Még ha nem is hisszük, az ilyen napok alatt az agyunk is „átáll egy másik frekvenciára”: lassabban jár a ritmus, és a fókusz a kapcsolatokon, a kis örömökön, a jelen pillanaton van. Aztán egyszer csak vége. teljesen természetes.

A sportszerűség fontossága

A minap olvastam, hogy az 1980-as Boston Maratonon Rosie Ruiz elsőként ért célba, kiváló időeredménnyel. Hamar kiderült azonban, hogy nem futotta végig a távot: tanúk, fotók és ellentmondások buktatták le. Nyolc napig maradhatott hivatalosan bajnok, majd megfosztották a címétől.

Miért hallgatunk az érzelmeinkről?

Legtöbbször félelmek, tanult minták és a sebezhetőségtől való rettegés áll az emberek közötti távolságtartás mögött. Sokan inkább a megalkuvást választják a problémákkal való szembenézés helyett. Nem azért, mert nincs bennük bátorság, hanem mert nem sajátították el a különböző szituációk megoldásához szükséges készségeket.

Társfüggőség – amikor a kapcsolat fontosabbá válik önmagunknál

A társfüggőség egy gyakran félreértett, mégis széles körben jelen lévő lelki állapot, amelyben az egyén túlzott mértékben egy másik ember szükségleteihez, elvárásaihoz és érzelmeihez igazítja a saját életét.

Út a szabadságba

A 21. század harmadik évtizedének közepére a függőség fogalma és a felépülés módszertana alapvető átalakuláson ment keresztül. Míg korábban a függőséget morális gyengeségnek vagy pusztán biológiai kórképnek tekintették, 2025-ben a szakma egységesen egy összetett, bio-pszicho-szociális állapotként kezeli. A felépülés ma már nem csupán a szerek elhagyását jelenti, hanem egy radikális identitásváltást és a társadalmi kapcsolódás képességének visszaállítását.