Öt dolog, amit egy pszichológus jobban tud, mint te
- Dátum: 2019.12.04., 06:26
- Varga Ágnes Kata
- betegség, csend, depresszió mentség, elme, foglalkozás, gond, hallgatás, hivatás, kapcsolat, kedély, kedv, lélek, lista, munka, nehézség, probléma, pszichológia, pszichológus, szakember, szakértő, szorongás, terápia, vélemény
A pszichológus szakma sűrűn szembesülhet hasznosságának leminősítésével a laikus társadalom felől. Sokan ugyanis feleslegesnek tartják a munkájukat, hiszen a tevékenységüket sokan csak annyinak látják, hogy ő meghallgatják az embereket, bólogatnak, majd javasolnak valami közhelyes megoldást. No, itt nagyon nagyot tévednek azok, akik így gondolják. Íme, öt lényeges dolog, amiben az ő tudásuk vitathatatlanul nagyobb, mint a hétköznapi embereké.
1. Mikor van szükség terápiára
A pszichológusok akár egy beszélgetés alapján képesek átfogó véleményt alkotni a bennünket érintő külső ingerekről. Sokszor pedig csakis ők képesek eldönteni, hogy azok a kérdések, amelyekkel hozzájuk fordulunk, valóban több alkalmas terápia során kell, hogy megválaszolásra kerüljenek, és melyeket kell otthon, önmagunkban vagy a hozzánk közel állók körében megoldanunk. A saját problémáink felnagyítása vagy elbagatellizálása gyakori, ezért érdemes a választ szakértőre bízni.
2. Mi a szorongás
Ha mentséget keresünk arra, hogy miért vagyunk ingerültek, kevésbé teherbíróak, fáradtak, miért viselkedünk furcsán vagy gorombán másokkal, sűrűn szeretjük a szorongást megnevezni indokként. Nos, olykor igazunk van, olykor nincs. A szorongás egy pszichológusok által használt szakkifejezés, egyféle állapotot ír le. Ezért nagyon fontos, hogy a megfelelő kontextusban használjuk ezt a fogalmat. Azt pedig egy pszichológus tudja igazán, hogy milyen esetekben is helytálló alkalmaznunk. Az pedig főképpen a szakértők feladata, hogy hogyan szabaduljunk meg tőle.
3. Az a bizonyos depresszió
Amilyen nehéz felismerni, hogy valaki depresszióban szenved, vagy csak szimplán rosszkedvű, olyan bőven dobálózunk ezzel a kifejezéssel, sokszor helytelenül. Viszont sok esély van rá, hogy aki valóban depresszióban szenved, az ügyesen leplezi, nem ismeri fel és nem engedi, hogy mások felismerjék. Ezért fontos, hogy ha csak a legapróbb jeleit is tapasztaljuk, azonnal forduljunk szakemberhez, aki megmondja, hogyan tovább, mit érdemes tenni.
4. Mikor van bennünk a hiba
Nehéz beismerni, ha bizonyos helyzetekben nem nekünk volt igazunk, esetleg helytelenül viselkedtünk, de talán az a legnehezebb, hogy elismerjük, bizonyos lelki állapotok eléréséért senki mást nem hibáztathatunk, csakis magunkat. Ilyenkor magunk felé általában elkezdünk szépíteni, kifogásokat keresni, ám a pszichológus könyörtelenül megmondja, ha magunkba kell szállnunk. Érdemes nemcsak meghallgatni, de meg is fogadni a tanácsát.
5. Mikor érdemes hallgatni
Nagy erénye a pszichológus-társadalomnak, hogy tudnak helyesen hallgatni. Jókor, jó időben ajándékoznak meg embereket a csenddel, és jó időben vetnek neki véget. Tudják, milyen esetekben lenne érdemes elcsendesednünk és megadnunk magunknak azt a tiszteletet, hogy hallgatunk. Ugyanezt pedig nemcsak magunkkal szemben érdemes megtennünk, hanem másokat is meg kell tisztelnünk vele. Ha megkéred a pszichológusod, biztosan elárulja, milyen helyzetekben kezdd meg, és milyen helyzetekben törd meg a csendet. Így tényleg megtanulhatsz bánni vele.
A pszichológia tehát nagy tudást és éberséget igénylő szakma, hivatás, szakembereit pedig meg kell becsülni, hiszen a mindennapok hatalmas problémáin, gondjain, nehézségein segítenek át minket. Sosem tudhatjuk, mikor lesz szükségünk a tudásukra.
Miről szól a düh valójában? Az elrejtett sebezhetőség kérdése

A düh érzését gyakran félelmetes, sőt ijesztő emócióként tartjuk számon, ami összemosódik a haraggal és a feszültséggel. Azonban mit jelent ez a belső jelenség? Hogyan kapcsolódik a sebezhetőséghez vagy éppen az önvédelemhez, és hol húzódik a határ felindultság és az agresszió között?
Miért ragaszkodunk a megszokotthoz, ha nem is éri meg? A mentális horgonyzás jelensége

Bizonyára találkoztunk már hamisnak érződő kedvezményekkel vagy félrevezető akciókkal a mindennapjaink során, csak nem tudtuk, hogy ennek az effektusnak neve is van: a mentális horgonyzás, azaz az anchoring effect. A jelenség a viselkedési torzítások egyike, mellyel a közgazdaságtan és a pszichológia területe is folyamatosan foglalkozik.
Ne tiltsd, tanítsd

Sokan úgy gondolják, hogy a gyerekek egészséges fejlődésének kulcsa az édességek teljes tiltása. Azonban a szakemberek egyre inkább arra figyelmeztetnek, hogy a tiltás nem feltétlenül vezet jobb eredményhez – sőt, sokszor éppen az ellenkező hatást váltja ki.
Kötődési típusok bemutatása

A kötődés kérdése évszázadok óta foglalkoztatja az embereket, hiszen alapvető szerepet játszik személyes jólétünkben, kapcsolati mintázatainkban és társas életünkben. A pszichológiában a kötődési stílusok befolyásolják, hogyan érezzük, viselkedésünket és reagálunk másokkal való kapcsolatainkban. A különböző kötődési típusok egymással való kölcsönhatása jelentős hatással lehet párkapcsolataink sikerességére és dinamikájára.
Hipermnézia – amikor nincs olyan, hogy elfelejted

Talán már mindenki járt úgy, hogy elfelejtett valamit, mert esetleg sok más dolga volt. A hipermnéziások nem tudnak felejteni még akkor sem, ha szeretnének.