Menü

Öt dolog, amit egy pszichológus jobban tud, mint te

A pszichológus szakma sűrűn szembesülhet hasznosságának leminősítésével a laikus társadalom felől. Sokan ugyanis feleslegesnek tartják a munkájukat, hiszen a tevékenységüket sokan csak annyinak látják, hogy ő meghallgatják az embereket, bólogatnak, majd javasolnak valami közhelyes megoldást. No, itt nagyon nagyot tévednek azok, akik így gondolják. Íme, öt lényeges dolog, amiben az ő tudásuk vitathatatlanul nagyobb, mint a hétköznapi embereké.

1. Mikor van szükség terápiára

A pszichológusok akár egy beszélgetés alapján képesek átfogó véleményt alkotni a bennünket érintő külső ingerekről. Sokszor pedig csakis ők képesek eldönteni, hogy azok a kérdések, amelyekkel hozzájuk fordulunk, valóban több alkalmas terápia során kell, hogy megválaszolásra kerüljenek, és melyeket kell otthon, önmagunkban vagy a hozzánk közel állók körében megoldanunk. A saját problémáink felnagyítása vagy elbagatellizálása gyakori, ezért érdemes a választ szakértőre bízni.

2. Mi a szorongás

Ha mentséget keresünk arra, hogy miért vagyunk ingerültek, kevésbé teherbíróak, fáradtak, miért viselkedünk furcsán vagy gorombán másokkal, sűrűn szeretjük a szorongást megnevezni indokként. Nos, olykor igazunk van, olykor nincs. A szorongás egy pszichológusok által használt szakkifejezés, egyféle állapotot ír le. Ezért nagyon fontos, hogy a megfelelő kontextusban használjuk ezt a fogalmat. Azt pedig egy pszichológus tudja igazán, hogy milyen esetekben is helytálló alkalmaznunk. Az pedig főképpen a szakértők feladata, hogy hogyan szabaduljunk meg tőle.

3. Az a bizonyos depresszió

Amilyen nehéz felismerni, hogy valaki depresszióban szenved, vagy csak szimplán rosszkedvű, olyan bőven dobálózunk ezzel a kifejezéssel, sokszor helytelenül. Viszont sok esély van rá, hogy aki valóban depresszióban szenved, az ügyesen leplezi, nem ismeri fel és nem engedi, hogy mások felismerjék. Ezért fontos, hogy ha csak a legapróbb jeleit is tapasztaljuk, azonnal forduljunk szakemberhez, aki megmondja, hogyan tovább, mit érdemes tenni.

4. Mikor van bennünk a hiba

Nehéz beismerni, ha bizonyos helyzetekben nem nekünk volt igazunk, esetleg helytelenül viselkedtünk, de talán az a legnehezebb, hogy elismerjük, bizonyos lelki állapotok eléréséért senki mást nem hibáztathatunk, csakis magunkat. Ilyenkor magunk felé általában elkezdünk szépíteni, kifogásokat keresni, ám a pszichológus könyörtelenül megmondja, ha magunkba kell szállnunk. Érdemes nemcsak meghallgatni, de meg is fogadni a tanácsát.

5. Mikor érdemes hallgatni

Nagy erénye a pszichológus-társadalomnak, hogy tudnak helyesen hallgatni. Jókor, jó időben ajándékoznak meg embereket a csenddel, és jó időben vetnek neki véget. Tudják, milyen esetekben lenne érdemes elcsendesednünk és megadnunk magunknak azt a tiszteletet, hogy hallgatunk. Ugyanezt pedig nemcsak magunkkal szemben érdemes megtennünk, hanem másokat is meg kell tisztelnünk vele. Ha megkéred a pszichológusod, biztosan elárulja, milyen helyzetekben kezdd meg, és milyen helyzetekben törd meg a csendet. Így tényleg megtanulhatsz bánni vele.

A pszichológia tehát nagy tudást és éberséget igénylő szakma, hivatás, szakembereit pedig meg kell becsülni, hiszen a mindennapok hatalmas problémáin, gondjain, nehézségein segítenek át minket. Sosem tudhatjuk, mikor lesz szükségünk a tudásukra.

A túlzott engedékenység nem tesz jót

Mennyi engedékenység fér össze a gyerekneveléssel? A humánus nevelésnek része a „megengedés”, tehát az a szülői magatartás, hogy nem teljes mértékben kontroll nélkül, de viszonylagos rugalmassággal engedjük érvényre jutni a gyerek akaratát. Az engedékenység nem egyenlő a megengedéssel. A „megengedés” önmagában még nem valami nagylelkű dolog, hanem elvárható valakitől, aki nem kívánja rabságban tartani a másikat.

A disszociatív személyiségzavar jellemzői

Az általános eset az a disszociatív személyiségzavar esetén, hogy az egyik személyiség tisztában van a másik jelenlétével, ismeri, és ezzel együtt tud élni. A másik kialakult személyiség a legtöbb esetben teljesen mások a személyiségjegyei is.

Vattacukor szülők – egy családi viselkedésminta

Sokféleképpen módon nevelhetjük gyerekeinket, lehetünk szigorúak, engedékenyek, megalkuvók, igazából bármilyenek. Általában gyereke válogatja, hogy mi a legjobb, de vannak viselkedésminta típusok, amibe általában beleillünk. Nézzük, mit jelent, ha valaki vattacukor szülő típus!

A társasjátékok fejlesztő hatása

A sok pozitív hatása mellett a társasjáték türelemre és együttműködésre is megtanít, ráadásul szórakoztató formában, arról nem is beszélve, hogy sok szülő számára mintegy joker tevékenység a borús, esős napokon, amikor nem lehet szabadtéri programokkal lekötni a gyerekeket.

Az egyéni boldogság kérdése. Tanulható-e a pozitivitás?

A boldogságkeresés napjaink egyik legaktuálisabb témája, jóllehet sokszor nem a legideálisabb helyen és módon keressük ezt az állapotot. A pozitív pszichológia irányzata tudományos módszereket alkalmazva foglalkozik az elégedettség témakörével. Viszont egyéni szempontból mindez jóval kevésbé elméleti dolgokon múlik, mintsem a mindennapi cselekedeteinken, interakciókon.