Menü

Hogyan hat a munka a személyiségre?

Az ember személyisége nem alakul ki a születésével egy időben, és a felnőttkor sem határozza azt meg. Folyamatos fejlődésben van, állandó átalakulásokon megy keresztül. A külvilág folyamatosan alakítja azt benyomásaival, visszajelzéseivel, a személyekkel, akik a közvetlen környezetünkben megfordulnak. A munkahely is egy eleme, állomása a személyiségünk kialakulásának. És az, ahogyan ott viselkedünk, több dologra van hatással, mint gondolnánk.

Ha alacsony beosztású munkakört töltünk be, az egy idő után önbizalomhiányt eredményezhet. Azt ugyanis nehezebben tudjuk tolerálni, ha alávetettek vagyunk a munkatársaink akaratának. Sokan azt gondolják, hogy alacsonyabb beosztásban lenni egyet jelent azzal, hogy meg kell alázkodnunk azok előtt, akik más munkakört töltenek be, és ki kell tennünk magunkat az ő hangulatingadozásaiknak, igényeiknek és akaratuknak, anélkül, hogy mi megvédhetnénk magunkat velük szemben, vagy úgy éreznénk, hogy emberhez méltó bánásmódot érdemlünk, a mi szavunk is ugyanúgy számít. Ezt a gátat, amelyet nem tudunk megugrani, általában magunknak teremtjük. Persze, előfordul, hogy a főnökeink, vagy más beosztásban lévő kollégáink is rátesznek erre egy lapáttal, de nagyon sokszor az okozza ezt az anomáliát, hogy elhisszük, annyit ér a személyiségünk, amilyen munkakört betöltünk.

Ez a hozzáállás akkor is sűrűn előkerül a fejünkben, ha magasabb pozícióba lépünk. Ekkor hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy saját zsenialitásunk miatt kerültünk feljebb, mint mások. Sokszor valóban van összefüggés a teljesítményünk és a betöltött pozíciónk között, de ez nem jelenti azt, hogy a többiek nem tesznek eleget, vagy kevesebbet érnek. A munkahelyünk egy nagyjából fix óraszámú elfoglaltságot biztosít a napjaink során, és bár időintervallumként ez sok lehet, fontos észben tartanunk, hogy a valódi életünk mégiscsak ezen a pár órán kívül helyezkedik el. Mivel a munkahely sok esetben nincs összefüggésben a képességeinkkel, teljesen hibás önképet kaphatunk, ha a beöltött munkakörünk alapján akarjuk megítélni azt, hogy milyenek is vagyunk, mennyit is érünk.

Hiába próbálunk azonban elvonatkoztatni ezektől a dolgoktól, ha mások nem hagyják. Ha magasabb beosztásban dolgozunk, és a beosztottaink állandóan megalázkodnak előttünk, előbb-utóbb bennünk is felsőbbrendűségi érzés fog generálódni. Ha pedig főnökeink állandóan elnyomnak bennünket, nemcsak alávetettnek és kiszolgáltatottnak érezzük magunkat, hanem úgy is kezdünk viselkedni. Ezért fontos, hogy ebben a helyzetben maradjunk annyira tudatosak, amennyire csak tudunk, és próbáljunk elvonatkoztatni a benyomásoktól. Nem kell figyelmen kívül hagyni őket, elég, ha megfelelő módon gondoljuk végig, mit is gondolunk erről.

Te is a jobb oldaladon alszol el?

Sokan szinte mindig ugyanabban a testhelyzetben alszanak el. Van, aki a bal oldalára fordulva érzi magát a legkényelmesebben, mások a jobb oldalukra feküdve tudnak igazán ellazulni. Bár elsőre jelentéktelen szokásnak tűnhet, az alvási pozíciónk bizonyos esetekben az emésztésünkre, a légzésünkre és a refluxos panaszainkra is hatással lehet. De vajon tényleg egészségtelen a jobb oldalon alvás, és mindenkinek érdemes lenne áttérnie a bal oldalára?

Zuhanyzás vagy fürdés: melyik az egészségesebb?

Egy hosszú, forró fürdő a nap végén igazi feltöltődés lehet, míg egy gyors zuhany reggel vagy sportolás után szinte újjáéleszti az embert. De vajon melyik tesz jobbat a szervezetünknek? A zuhanyzás vagy a kádban fürdés az egészségesebb választás?

Kozmetikumok a fürdőszobából: ezekre az összetevőkre érdemes odafigyelni, mert irritációt és allergiát is okozhatnak

A mindennapi szépségápolás része a különböző krémek, arctisztítók, samponok, tusfürdők és sminktermékek használata. Ezeket a készítményeket elsősorban azért választjuk, hogy bőrünk egészségesebb, hidratáltabb és szebb legyen. Arról azonban kevesebbet beszélünk, hogy bizonyos kozmetikai összetevők éppen ellenkező hatást válthatnak ki.

A házimunka oroszlánrésze még mindig a nőkre hárul

Bár az elmúlt évtizedekben sokat változott a nők és a férfiak társadalmi szerepe, a háztartási feladatok megosztásában még mindig jelentős az egyenlőtlenség. A mosás, a főzés, a takarítás, a bevásárlás és a gyermekek körüli teendők nagyobb része továbbra is a nőkre hárul. Mindez akkor is jellemző, ha mindkét fél teljes munkaidőben dolgozik.

Só a háztartásban, nem csak a tányéron

A só szinte minden konyhában megtalálható, hiszen az ételek ízesítéséhez nélkülözhetetlen alapanyag, de nem csak a konyhában hasznos.