Menü

Hogyan hat a munka a személyiségre?

Az ember személyisége nem alakul ki a születésével egy időben, és a felnőttkor sem határozza azt meg. Folyamatos fejlődésben van, állandó átalakulásokon megy keresztül. A külvilág folyamatosan alakítja azt benyomásaival, visszajelzéseivel, a személyekkel, akik a közvetlen környezetünkben megfordulnak. A munkahely is egy eleme, állomása a személyiségünk kialakulásának. És az, ahogyan ott viselkedünk, több dologra van hatással, mint gondolnánk.

Ha alacsony beosztású munkakört töltünk be, az egy idő után önbizalomhiányt eredményezhet. Azt ugyanis nehezebben tudjuk tolerálni, ha alávetettek vagyunk a munkatársaink akaratának. Sokan azt gondolják, hogy alacsonyabb beosztásban lenni egyet jelent azzal, hogy meg kell alázkodnunk azok előtt, akik más munkakört töltenek be, és ki kell tennünk magunkat az ő hangulatingadozásaiknak, igényeiknek és akaratuknak, anélkül, hogy mi megvédhetnénk magunkat velük szemben, vagy úgy éreznénk, hogy emberhez méltó bánásmódot érdemlünk, a mi szavunk is ugyanúgy számít. Ezt a gátat, amelyet nem tudunk megugrani, általában magunknak teremtjük. Persze, előfordul, hogy a főnökeink, vagy más beosztásban lévő kollégáink is rátesznek erre egy lapáttal, de nagyon sokszor az okozza ezt az anomáliát, hogy elhisszük, annyit ér a személyiségünk, amilyen munkakört betöltünk.

Ez a hozzáállás akkor is sűrűn előkerül a fejünkben, ha magasabb pozícióba lépünk. Ekkor hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy saját zsenialitásunk miatt kerültünk feljebb, mint mások. Sokszor valóban van összefüggés a teljesítményünk és a betöltött pozíciónk között, de ez nem jelenti azt, hogy a többiek nem tesznek eleget, vagy kevesebbet érnek. A munkahelyünk egy nagyjából fix óraszámú elfoglaltságot biztosít a napjaink során, és bár időintervallumként ez sok lehet, fontos észben tartanunk, hogy a valódi életünk mégiscsak ezen a pár órán kívül helyezkedik el. Mivel a munkahely sok esetben nincs összefüggésben a képességeinkkel, teljesen hibás önképet kaphatunk, ha a beöltött munkakörünk alapján akarjuk megítélni azt, hogy milyenek is vagyunk, mennyit is érünk.

Hiába próbálunk azonban elvonatkoztatni ezektől a dolgoktól, ha mások nem hagyják. Ha magasabb beosztásban dolgozunk, és a beosztottaink állandóan megalázkodnak előttünk, előbb-utóbb bennünk is felsőbbrendűségi érzés fog generálódni. Ha pedig főnökeink állandóan elnyomnak bennünket, nemcsak alávetettnek és kiszolgáltatottnak érezzük magunkat, hanem úgy is kezdünk viselkedni. Ezért fontos, hogy ebben a helyzetben maradjunk annyira tudatosak, amennyire csak tudunk, és próbáljunk elvonatkoztatni a benyomásoktól. Nem kell figyelmen kívül hagyni őket, elég, ha megfelelő módon gondoljuk végig, mit is gondolunk erről.

Tényleg a hibáinkból tanulunk?

Az emberi élet természetes része a tévedés. Már gyermekként megtapasztaljuk, hogy az első lépések bizonytalanok, elesésekkel járnak, mégis ezek vezetnek el ahhoz, hogy magabiztosan tudjunk járni. Ugyanez igaz életünk minden területére: a tanulásban, a munkában, a kapcsolatokban és a személyes fejlődésben is.

Az iskolai erőszak megelőzése közös ügy: miért kulcsfontosságúak a prevenciós előadások az iskolákban?

Az iskolai erőszak évek óta az oktatás egyik legsúlyosabb kihívása Magyarországon és világszerte. Bár a közvélemény leginkább a fizikai bántalmazás eseteire figyel fel, a probléma ennél jóval összetettebb. A csúfolódás, a kiközösítés, a megalázás, a fenyegetés, valamint az interneten zajló zaklatás ugyanúgy komoly lelki sérüléseket okozhat a gyermekeknek, mint a tettlegesség.

A sashiko: több mint japán ruhajavítási vagy hímzési technika

A Textilművészet világában kevés olyan eljárás létezik, amely egyszerre hordoz gyakorlati, esztétikai és filozófiai jelentést. A Sashiko pontosan ilyen. Első pillantásra csupán apró, ismétlődő öltésekből álló japán hímzésnek tűnhet, valójában azonban jóval több ennél: a takarékosság, a kitartás, a fenntarthatóság és az emberi gondoskodás szimbóluma.

A DINKWAD-jelenség a fiatalok körében – amikor a karrier, a szabadság és a kutya kerül előtérbe

Az elmúlt években egyre gyakrabban bukkan fel a közösségi médiában és a társadalomtudományi diskurzusban a „DINKWAD” kifejezés, amely az angol Double Income, No Kids, With A Dog rövidítése. Magyarul nagyjából úgy fordítható: „két jövedelem, gyerek nélkül, de kutyával”.

Két keréken az egészségért és a bolygóért

A kerékpározás egyre több ember számára válik a mindennapi közlekedés praktikus és fenntartható formájává. A bicikli nemcsak a fizikai és mentális egészséget támogatja, hanem a városi légszennyezés és a forgalmi terhelés csökkentésében is fontos szerepet játszik.