Menü

Van-e olyan, hogy túl sokat sportol a gyerek?

Minden gyermek szeret mozogni, erről a szokásáról egy egészséges kisgyermeket nem lehet leszoktatni. Így, ha szervezett keretek közé visszük sportolni, kezdetben valószínű inkább szeretni fogja, örömmel veti bele magát. Azonban a gyermek sportolásra nemcsak az jelent veszélyt, ha túl sokat tévézik, vagy éppen túl sokat ül a számítógép előtt (mert akármennyire is sztereotípnek hangzik, ezek létező veszélyek), hanem az is, hogyha „túlsportoltatjuk” gyermekünket, így ő már egyáltalán nem is élvezi azt. És noha sok szülő még a versenysportnak is az előnyeit látja, azért érdemes néha a jelekre felfigyelni, ami azt mutatja, hogy vegyünk kicsit vissza.

Sokan azon a véleményen vannak, hogy a szülő is túlreagál két dolgot, ha a gyermek rendszeresen sportol: Az egyik, hogy akkor nem tud annyira koncentrálni a tanulásra. Ezt a negatív összefüggést semmilyen felmérés nem támasztja alá, a jó sportoló sokszor jó tanuló, a tanulási módszereken is sokat segíthet a sportolás, pláne még az azonos korú gyerekek ezt csapatban teszik. Több szülő meséli ugyanis, hogy a délutáni edzések előtti időszakban is sokszor tanulószobává alakul egy büfé vagy egy öltöző. Ilyen is előfordul tehát. A 21. század második-harmadik évtizedében pedig már, és ez szintén több szülő véleménye, nem lehet arról a fajta hasznos foglalatosságokkal (szabadtéri játékok, bandázás, biciklizés) teli gyermekkorról beszélni, mint néhány évtizeddel ezelőtt. Hiszen a gyermekek többsége inkább otthon marad a négy fal között marad, és a már említett kütyükkel játszik. Általánosítani nem lehet a negatívumokat, de a gyermekekre leselkedő veszélyt igen.

Azonban azt is észre kell venni a szülőnek, ha a gyermek nem szívesen vesz részt valamilyen sportban, nem szereti, kényelmetlen neki, és ennek hangot is ad. Nehéz megtalálni azt a pontot, ahol jól el lehet azt dönteni, amikor egy sport már hátrány a gyermeknek, és azt, amikor egyszerűen csak további bíztatásra van szükség mondjuk egy első, sikertelen verseny vagy bármilyen más negatív élmény után. Mert azt is látni kell, hogy szinte mindenki bukással kezd. De a sport éppen a kitartásra nevel, és arra, hogyan lehet az első sikertelenség után újra felállni.

A szülőnek erre az egyensúlyra kell odafigyelni, akár versenysportra adja a gyermek a fejét, akár csak szabadidősportra. A sport mindenképpen létfontosságú a gyermeknek, mert onnan tanulhat kitartást, alázatot, céltudatosságot, csapatszellemet, kiválóan szocializálódhat, és a tanulmányok is általában nem hogy rosszabbak, de nagy százalékban jobbak lesznek. De ha hosszú ideje látszik a gyereken a nyűg, a rosszkedv, akkor érdemes megvizsgálni ennek okát, és vagy teljesen kiállni mellette, legyen szó akár bíztatásról, akár sport váltásról, akár egyéb, főleg iskolán kívüli kötelezettségének megnyírbálásáról.

Mindent a diszprexiáról

A programozott mozgásokban, melyek a csecsemő idegrendszeri érésétől függnek (pl.: kúszás, mászás), általában még nincsenek feltűnő eltérések. Később a kisdedkorban fejlődik a szenzoros érzékelés és integráció (szenzomotorika: az észlelés és a cselekvés egysége). A fejlődési diszpraxia a szenzoros integráció zavarainak egyfajta megnyilvánulása.

Ártalmatlannak tűnő, ám veszélyes dolgok a kiságyban

Lehet, hogy veszélytelennek, ártalmatlannak tűnő játékok és kiegészítők, ám valójában veszélyes dolgok, amiket feltétlen tartsunk távol a kiságytól, mikor a babánkat letesszük aludni.

Az olvasás jótékony hatásai, mentalizáció

Kutatások egész sora támasztja alá, hogy fizikailag és lelkileg is egészségesebbek leszünk az olvasástól. Köztudottan bölcsebbé válhatunk, okosabbá, empatikusabbá, de fontos megjegyezni, hogy ezek a pozitív hatások akkor figyelhetők meg, ha klasszikusan könyvet tartunk a kezünkben és úgy olvasunk, nem pedig a neten görgetünk, chatet olvasunk, közösségi oldalakat csekkolunk.

Tényleg létezik a középső gyerek szindróma?

Okos elsőszülött vagy elhanyagolt középső esetleg traumatizált legkisebb gyerek? Mit mutatnak a statisztikák a születési sorrendről és a gyermek tulajdonságairól, habitusáról.

Tavaszi feltöltődés fontossága

Tavasz közeledtével ébredeznünk kellene pont úgy , mint a természetnek, de előfordul, hogy a tavaszi „kikelet” helyett, sokan bágyadtak, aluszékonyak, sőt sokan fejfájásról, szédülésről panaszkodnak.
Mára, már a tudomány is elismeri, „tavaszi fáradtság” létezik.