Menü

Egy önvallomás arról, miért tettem ki a mobiltelefont a szobámból éjszaka

Kettős helyzetben voltam az elalvás tekintetében az elmúlt pár hónapban. Egyrészt szerencsés helyzetben vagyok, mert mint szabadúszó nem vagyok időhöz kötve, tehát nem reggel 8-ra kell bejárnom egy munkahelyre dolgozni. Ez nagyon kényelmesen hangzik, hiszen az ébredésem sincs időhöz kötve. Éppen ezért látszatra többet megengedhet magának az ember. A mobiltelefonom ott hevert mellettem, lefekvés előtt elolvastam a legfrissebb híreket, készültem a következő napra, esetleg videókat nézegettem a megosztó oldalakon, nem feltétlenül munka, sokkal inkább szórakozás gyanánt. És egyszer csak azt vettem észre, hogy nem tudok időben elaludni. Sosem voltam egy korán lefekvő, Tehát ha azt mondom, hogy este 11 vagy éjfél körül alszok el, akkor nálam ez jelenti azt hogy időben.

De ez az idő is jócskán kitolódott, így mindennaposan éjjel 2, 3, de akár 4 óra is lehetett, amikor végre átadtam magam az álomnak. Ez két problémát okozhat: az egyik, hogy másnap kialvatlanul ébredek. Talán nagyobb szerencse volt az, hogy velem nem ez történt, hanem normál mennyiséget aludva jóval később ébredtem, akár 10-11 órakor. Így viszont könnyen kitalálható, hogy elment egy fél napom, hasznos munkavégzés nélkül. És éreztem, hogy ez legalább ugyanakkora probléma, mintha kialvatlanul ébrednék. Bizony jó pár hónapig beleragadtam ebbe az ördögi körbe, és azt éreztem, hogy nem tudok belőle kimászni, például olyan hagyományos módszerekkel sem, mint az olvasás. Egyszerűen vagy nem fáradtam el, vagy igen, de elaludni nem tudtam.

És itt jön az akarati tényező. Mert nem kell orvosnak lenni ahhoz, hanem csak egyszerű, tudatos olvasónak, hogy ismerjük annak káros hatásait, ha lefekvés előtt a telefonnal babrálunk. Hogy miért akarati tényező? Természetesen azért, mert kizárni őket a szobából, mármint a mobiltelefonokat, bizony komoly akarati kérdés.

Egyre több kutatás bizonyította már, hogy a telefonokon a LED-kijelző fénye erősen befolyásolja az elalvásért felelős melatonin nevű hormon mennyiségét. Ráadásul az ágyban a magunk mellett felejtett telefon elektromágneses hullámai is befolyásolhatják a szervezetünket, és időt vesz el az alvástól, sőt befolyásolja annak minőségét is. Szakértők is azt javasolják, hogy hagyományos módszerekkel aludjunk el, ha máshogy nem megy, és nem vagyunk az adott pillanatban eléggé fáradtak, akkor olvasunk könyvet. Kutatások azt is kimutatták, hogy a leginkább veszélyeztetett korosztály a tinédzserek, de hatással van a mobiltelefon egészen a nyugdíjas korosztályig.

Valóban nehéz harc, hogy távol tartsuk magunktól a mobiltelefont lefekvés előtt. Tettem egy próbát, szerencsére úgy tűnik sikerült. És noha az, hogy én magam este 11 előtt nehezen alszom el, régebbre és más okra nyúlik vissza, azért az elmondható, amióta ezt az este 11 órai sikerült fixálni, nemcsak a közérzetem, hanem a munkához való viszonyom is pozitív irányba változott. Nem mellesleg találtam egy jó könyvet, amit örömmel olvasok.

Ha már ülnünk kell a munkában

Sokan vagyunk úgy azzal, hogy felnőtt életünk mintegy harmadát, negyedét ülőmunkával töltjük, és ez bizony menthetetlenül károkat okoz a testünkben. Hajlott hát, rossz gerinc, reumatológiai fájdalom, és még lehetne sorolni. Másrészt testsúlyunknak sem tesz jót, ha nem megyünk el utána, akár napi, de legalább heti három alkalommal egy jót mozogni utána. Több cikkünkben is szóba került, mivel érdemes töltenünk a munka utáni órákat, amikor persze megtehetjük. De azért arra is érdemes lehet odafigyelni, mit művelünk az irodában, ha már olyan sokáig ott vagyunk

Okostelefon vagy butamobil?

2020-at írunk, a 21. században pedig az okoskütyük fénykorát éljük és folyamatos technikai fejlődésen megyünk keresztül, ami egyrészről persze jó, másrészt kérdések sorát veti fel. Vajon mit gondolunk arról, hogy egy kis elsősnek, másodikasnak, alsós kisdiáknak mennyire van szüksége mobiltelefonra? Okostelefon vagy butamobil?

Leptin hormon növelése

A túlsúlyos vagy elhízott emberek rendszerint mindig éhesek, függetlenül attól, hogy mennyit ettek korábban, agyuk azt az üzenetet küldi, hogy vigyenek be még több kalóriát. Ráadásul külön paradoxonnak számít, hogy a legtöbb túlsúlyos ember alultáplált, mivel a legtöbb hizlaló, egészségtelen műkaja nem tartalmazza azokat a tápanyagokat, amikre a szervezetnek szüksége van.

Az idegösszeomlás előfutárai

Az idegösszeomlás nem pontos szakkifejezés, de meg lehet feleltetni annak: a súlyosság fokától függően lehet úgynevezett alkalmazkodási zavar, illetve krízisállapot. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az érintett olyan helyzetbe kerül, amelyre nincsenek megoldási mintái, nem tud azzal megküzdeni.

"Gyógyító" közhelyek

Ha az a mondat hangzik el, hogy "majd az idő minden sebet begyógyít", vagy, hogy "úgy még sosem volt, hogy valahogy ne lett volna", akkor a legtöbben csak legyintünk, hogy ezek közhelyek. Mégis krízishelyzetekben gyakran nyúlunk klisésnek hangzó mondatokhoz, hogy jobban érezzük magunkat. Van jelentősége ezeknek? Valóban jótékony hatásuk van a sokszor hangoztatott, általános igazságoknak?