Menü

Okostelefon vagy butamobil?

Tudom jól, 2020-at írunk, a 21. században pedig az okoskütyük fénykorát éljük és folyamatos technikai fejlődésen megyünk keresztül, ami egyrészről persze jó, másrészt kérdések sorát veti fel. Vajon mit gondolunk arról, hogy egy kis elsősnek, másodikasnak, alsós kisdiáknak mennyire van szüksége mobiltelefonra? Okostelefon vagy butamobil?

Nyilván beleszületnek ebbe és már babakorban is a távirányítót és mobiltelefont próbálják megkaparintani, félredobva a divatos és drága babajátékokat, de mennyire fontos egy 8-9-10 éves gyereknek már mobilt adni a kezébe?

Az tény, hogy otthonosan mozognak ebben a világban, a 6 éves fiam profin kezeli a telefonom feloldókódját, kijelzőjét és megtalálja rajta azt a játékot, amiről azt sem tudtam, hogy rajta van.

Felnőttként számtalan módon megkönnyíti az életünket, elég ha csak a netet veszem, a parkolójegy kiváltását, vagy a fizetést, azonban a kicsiknek valójában semmi szükségük sincs efféle okosholmikra, hiszen hozzuk-visszük őket, iskolába, oviba, szakkörre, ide-oda, folyamatosan ott vagyunk mellettük, vagy felnőtt kísérőkkel közlekednek, így a mobiltelefon megléte is kihasználatlan.

Franciaországban a 15 éven aluli gyerekek számára tilos a mobiltelefon - és egyéb okos kütyük, tabletek, okosórák - használata az iskola területén belül, adta hírül az egyik internetes portál. A döntés oka pedig, hogy a fiatalok nagy része kezdett egyre inkább mobilfüggővé, s ezzel együtt antiszociálissá válni, az egészségügyi problémákról nem is beszélve, min például tartás-és gerincproblémák, szemek romlása.

Az okos eszközök közül véleményem szerint a tablet annyiban különbözhet a mobiltelefontól, okosóráktól, hogy míg előbbiekre nem sok szüksége van egy kisiskolásnak, addig a tablet használatot pártolók csoportja említi az eszközre tölthető hasznosnak nevezhető készségfejlesztő játékokat, amelyeket kifejezetten a gyerekek igényei és életkori sajátosságai alapján fejlesztettek ki.

Én úgy gondolom a kicsiknek inkább a szabadban a helye és nem a tv előtt, inkább sárosan és koszosan töltsék el a szünidejüket, mint a tablet fölött görnyedve és sokkal inkább nekik való a játszótér, mint a mobilozás, bár kétségtelen, hogy társaik között is egyre többen élnek az okoseszközök bűvöletében már pici kortól kezdve, s így a többiek sem akarnak „lemaradni”. Én gyakran ezt látom.

A témában mást mond egy szülő, mást egy pszichológus, mást egy pedagógus, így nem könnyű eligazodni a vélemények között.

Az tény, hogy sajnos vagy nem sajnos a gyerekek beleszületnek a technika vívmányai által fejlesztett okoseszközök korszakába, s már egészen kicsi korban meglepően profin kezelik a mobiltelefonokat, tableteket, a túlzott okoskütyü-használat azonban hamar átcsaphat függőségbe. A megengedőbb szülők érvelnek az okos eszközök pozitív hatásaival, az arra telepített készségfejlesztő játékokkal. Az arany középút megtalálása, a megoldáskeresés nem egyszerű.

Mihez kezdhetünk a porfogó karácsony ajándékokkal?

Van az úgy, hogy már a csomagolásból tudjuk, hogy nem fogunk használni egy karácsonyi meglepetést. Az ünnepi ajándékok többnyire elérik a céljukat, ám az első lelkesedés után gyorsan a feledés homályába vesznek. Felmerül a kérdés, hogy az egész folyamat inkább csak egy korábbi varázsát vesztett megszokás, vagy valóban van még értelme azoknak a tárgyaknak, amelyeket az év végén kapunk.

ChatGPT mint „új terapeuta”?

Az elmúlt években a mentális egészség témája soha nem látott figyelmet kapott. Egyre többen beszélnek nyíltan szorongásról, depresszióról, önismeretről és terápiáról, ami alapvetően pozitív társadalmi változás, ám megjelent egy új jelenség is: sokan pszichológus vagy pszichiáter helyett mesterséges intelligenciához, például a ChatGPT-hez fordulnak lelki problémáikkal.

Dolgozni az ünnepek alatt

Karácsonykor én dolgozom egy rádióban, szilveszterkor a férjem szolgál a tűzoltóságon. Az ünnepi időszakot legtöbben a pihenéssel, a családi együttlétekkel és a feltöltődéssel azonosítjuk. Ugyanakkor sokak számára a karácsony vagy a szilveszter nem a szabadságról, hanem a munkáról szól.

Egy alma, nálunk idén tizenhárom szelet – egy régi magyar szokás üzenete

A karácsony előtti napokban sok családban kerül elő újra egy-egy régi magyar szokás, amely talán egyszerűnek tűnik, mégis mély jelentéstartalommal bír. Ilyen a szenteste felszeletelt alma hagyománya is, amely generációkon átívelve őrizte meg helyét az ünnepi asztalon.

Karácsonyi dalok történetei – magyar és világsikerek a fenyőfa alatt

A karácsonyi zenék minden évben ugyanazokat az érzelmeket hozzák felszínre: meghittséget, nosztalgiát, közösségi élményt. Kevesen gondolunk bele, hogy ezek a dalok nemcsak hangulatot teremtenek, hanem évszázadokon átívelő történeteket is hordoznak – Magyarországon és a világ más részein egyaránt.