Menü

Okostelefon vagy butamobil?

Tudom jól, 2020-at írunk, a 21. században pedig az okoskütyük fénykorát éljük és folyamatos technikai fejlődésen megyünk keresztül, ami egyrészről persze jó, másrészt kérdések sorát veti fel. Vajon mit gondolunk arról, hogy egy kis elsősnek, másodikasnak, alsós kisdiáknak mennyire van szüksége mobiltelefonra? Okostelefon vagy butamobil?

Nyilván beleszületnek ebbe és már babakorban is a távirányítót és mobiltelefont próbálják megkaparintani, félredobva a divatos és drága babajátékokat, de mennyire fontos egy 8-9-10 éves gyereknek már mobilt adni a kezébe?

Az tény, hogy otthonosan mozognak ebben a világban, a 6 éves fiam profin kezeli a telefonom feloldókódját, kijelzőjét és megtalálja rajta azt a játékot, amiről azt sem tudtam, hogy rajta van.

Felnőttként számtalan módon megkönnyíti az életünket, elég ha csak a netet veszem, a parkolójegy kiváltását, vagy a fizetést, azonban a kicsiknek valójában semmi szükségük sincs efféle okosholmikra, hiszen hozzuk-visszük őket, iskolába, oviba, szakkörre, ide-oda, folyamatosan ott vagyunk mellettük, vagy felnőtt kísérőkkel közlekednek, így a mobiltelefon megléte is kihasználatlan.

Franciaországban a 15 éven aluli gyerekek számára tilos a mobiltelefon - és egyéb okos kütyük, tabletek, okosórák - használata az iskola területén belül, adta hírül az egyik internetes portál. A döntés oka pedig, hogy a fiatalok nagy része kezdett egyre inkább mobilfüggővé, s ezzel együtt antiszociálissá válni, az egészségügyi problémákról nem is beszélve, min például tartás-és gerincproblémák, szemek romlása.

Az okos eszközök közül véleményem szerint a tablet annyiban különbözhet a mobiltelefontól, okosóráktól, hogy míg előbbiekre nem sok szüksége van egy kisiskolásnak, addig a tablet használatot pártolók csoportja említi az eszközre tölthető hasznosnak nevezhető készségfejlesztő játékokat, amelyeket kifejezetten a gyerekek igényei és életkori sajátosságai alapján fejlesztettek ki.

Én úgy gondolom a kicsiknek inkább a szabadban a helye és nem a tv előtt, inkább sárosan és koszosan töltsék el a szünidejüket, mint a tablet fölött görnyedve és sokkal inkább nekik való a játszótér, mint a mobilozás, bár kétségtelen, hogy társaik között is egyre többen élnek az okoseszközök bűvöletében már pici kortól kezdve, s így a többiek sem akarnak „lemaradni”. Én gyakran ezt látom.

A témában mást mond egy szülő, mást egy pszichológus, mást egy pedagógus, így nem könnyű eligazodni a vélemények között.

Az tény, hogy sajnos vagy nem sajnos a gyerekek beleszületnek a technika vívmányai által fejlesztett okoseszközök korszakába, s már egészen kicsi korban meglepően profin kezelik a mobiltelefonokat, tableteket, a túlzott okoskütyü-használat azonban hamar átcsaphat függőségbe. A megengedőbb szülők érvelnek az okos eszközök pozitív hatásaival, az arra telepített készségfejlesztő játékokkal. Az arany középút megtalálása, a megoldáskeresés nem egyszerű.

Te is a jobb oldaladon alszol el?

Sokan szinte mindig ugyanabban a testhelyzetben alszanak el. Van, aki a bal oldalára fordulva érzi magát a legkényelmesebben, mások a jobb oldalukra feküdve tudnak igazán ellazulni. Bár elsőre jelentéktelen szokásnak tűnhet, az alvási pozíciónk bizonyos esetekben az emésztésünkre, a légzésünkre és a refluxos panaszainkra is hatással lehet. De vajon tényleg egészségtelen a jobb oldalon alvás, és mindenkinek érdemes lenne áttérnie a bal oldalára?

Zuhanyzás vagy fürdés: melyik az egészségesebb?

Egy hosszú, forró fürdő a nap végén igazi feltöltődés lehet, míg egy gyors zuhany reggel vagy sportolás után szinte újjáéleszti az embert. De vajon melyik tesz jobbat a szervezetünknek? A zuhanyzás vagy a kádban fürdés az egészségesebb választás?

Kozmetikumok a fürdőszobából: ezekre az összetevőkre érdemes odafigyelni, mert irritációt és allergiát is okozhatnak

A mindennapi szépségápolás része a különböző krémek, arctisztítók, samponok, tusfürdők és sminktermékek használata. Ezeket a készítményeket elsősorban azért választjuk, hogy bőrünk egészségesebb, hidratáltabb és szebb legyen. Arról azonban kevesebbet beszélünk, hogy bizonyos kozmetikai összetevők éppen ellenkező hatást válthatnak ki.

A házimunka oroszlánrésze még mindig a nőkre hárul

Bár az elmúlt évtizedekben sokat változott a nők és a férfiak társadalmi szerepe, a háztartási feladatok megosztásában még mindig jelentős az egyenlőtlenség. A mosás, a főzés, a takarítás, a bevásárlás és a gyermekek körüli teendők nagyobb része továbbra is a nőkre hárul. Mindez akkor is jellemző, ha mindkét fél teljes munkaidőben dolgozik.

Só a háztartásban, nem csak a tányéron

A só szinte minden konyhában megtalálható, hiszen az ételek ízesítéséhez nélkülözhetetlen alapanyag, de nem csak a konyhában hasznos.