Hogyan érjük el, hogy a gyermek zöldséget és gyümölcsöt egyen?
A munkahelyen megkérdezte az egyik kolléganő, kérek-e sült tököt. Beugrottak gyerekkori emlékeim, amikor semmi mást nem utaltam jobban, mint éppen a sült tököt. De aztán nem csak a kalandvágy ébredt fel bennem, hanem arra is gondoltam, érdemes talán megkóstolni, mert sok mindennel voltam így kisgyerekként, hogy egyszerűen rá se tudtam nézni, már az illatától is rosszul voltam, később mégis egészen megkedveltem. Ilyen volt például a karfiol vagy a karalábé. Végül nagyon ízlett a sült tök is. Ezek után azon kezdtem el gondolkodni, vajon mennyire volt nehéz rávenni akár óvodás koromban a zöldségre és a gyümölcsre. A gyerek pedig gyerek marad, akármikor is születik, így örök a kérdés: hogyan szoktathatjuk rá csemetéinket az egészséges táplálkozásra?
Abban minden szakértő egyetért, hogy nem lehet a gyereket noszogatni, fenyegetni. Ezzel a szülő semmit nem fog elérni. Kétféle általános megoldás létezik, amit mindenki javasolni szokott:
Az egyik a szülő példája. Az a jó, ha a szülő és a gyermek együtt tud étkezni, az előbbi jó példával jár az utóbbi előtt. Ha a gyermek azt látja, hogy a felnőtt is eszik zöldséget és gyümölcsöt, sőt ízlik neki az amit eszik, akkor könnyebben lehet, hogy követi, utánozza az idősebb példáját. Mindenképpen tehát jó példával kell a gyermek előtti járni.
A másikhoz egy kis cselre, vagy barátságosabb kifejezéssel mondjuk úgy, fondorlatra van szükség. Az ételt úgy kell elkészíteni, tálalni, hogy az érdekes legyen a gyermeknek, szívesen fogyassza el. Ilyenkor, állítják szakértők, nem elsősorban azt kell nézni, hogy a legvitamindúsabb ételt tegyük a gyerek elé, mert azt lehet, hogy nem fogja szeretni. De egy roston sütött, vagy sajtmártás mellé elkészített zöldségnek vagy gyümölcsnek örülni fog. Szinte minden ezzel foglalkozó tanulmány megírta, hogy például a dinnyét érdemes úgy az asztalra tenni, hogy a szeletek végére jégkrém pálcikákat teszünk. És melyik gyerek nem szereti a jégkrémet? Nyáron a jéghideg dinnyét is meg fogják ezáltal szeretni, legalábbis sokkal nagyobb rá az esély.
De a legtöbb ilyen ételt el lehet játékosan készíteni. Ebben talán csak a felnőttek képzelete szab határt. Lehet szőlőből kisállatokat készíteni, de egy banán akár autóváznak is jó lehet. Számos ilyen példát lehetne mondani, a lehetőségek tárháza, ha nem is végtelen, de számos. A szülőknek vagy a felnőtteknek pedig érdemes kreatív energiát fektetni ebbe. Mert hogyha a gyermek rákap a zöldségekre és a gyümölcsre, akkor ez a felnőtt energia sokszorosan megtérül.
Szabad-e a gyerekeknek a halálról beszélni?
A halálról beszélni soha nem könnyű, különösen akkor, ha gyerekeknek kell elmagyaráznunk, mit jelent elveszíteni valakit, akit szeretünk. Sok szülő ösztönösen óvni szeretné a gyermekét a fájdalmas témáktól, ezért inkább kerüli a beszélgetést, vagy megpróbálja szebb szavakkal körülírni a történteket. Pedig a gyerekeknek is szükségük van arra, hogy megértsék az élet természetes részét, a veszteséget és a gyászt.
Különórák és pihenés – Így marad meg a harmónia
Egyre több gyerek délutánját tölti ki a szervezett foglalkozások sora, a zsúfolt napirend azonban könnyen a pihenés rovására mehet. Cikkünk bemutatja, milyen jelek utalhatnak a túlterhelésre, és hogyan segíthetnek a szülők egyensúlyt teremteni a különórák, a szabadidő és a pihenés között.
Ne csinálj meg mindent a gyerek helyett! – Az önállóságra nevelés apró lépései
Helikopterszülőnek nevezzük azokat a szülőket, akik szinte folyamatosan a gyermekük körül köröznek, mindenre figyelnek, minden problémát megoldanak helyettük, és igyekeznek elhárítani előlük még a legkisebb akadályt is. Vekerdy Tamás is gyakran beszélt arról, mennyire fontos, hogy a gyerekeknek legyen lehetőségük a saját tapasztalataikból tanulni.
Korai kelés, hosszabb délutánok – Miért éri meg hamarabb kezdeni a munkát?
A hajnali ébredés sokak számára kihívás, mások viszont szeretik, hogy már a reggeli órákban lendületbe kerülnek. A korábbi munkakezdés a teljesítményre, a szabadidőre és az egészségre is hatással lehet, előnyei azonban csak megfelelő pihenés mellett érvényesülnek.
Az illatok terápiás ereje – így csempészhetünk nyugalmat a mindennapokba
Ahogy közeledik a tél, egyre jobban vágyom az otthon melegére, a nyugalomra és azokra az apró dolgokra, amelyek kellemesebbé teszik a mindennapokat. Számomra ezek közé tartoznak az illóolajok is. Az őszi-téli időszakban előszeretettel használom őket párásításhoz, de krémekbe és a fürdővízbe is szívesen csempészek néhányat. Egy-egy kellemes illat számomra nem csupán hangulatot teremt, hanem segít abban is, hogy egy fárasztó nap után egy kicsit lelassuljak, és jobban odafigyeljek magamra.