Menü

Kényszeres gyűjtögetés?

„Ez még jó lesz valamire”- ismerős mondat? Bárkivel előfordulhat, hogy bizonyos dolgokat sajnál kidobni, mert „felveszi majd egyszer”, vagy „jó lesz az még egyszer”, azonban van egy pont, ami után már kényszeres gyűjtögetésről beszélünk.

Sokan tudunk ragaszkodni tárgyakhoz, melyeket felhalmozunk, mindenféle szemetet, lomot, kacatot. Gyakran feleslegesen. Kifakult fényképek, könyvek, amiket nem olvasunk el, ruhák, amiket már ezeréve nem hordtunk és valószínűleg soha nem is fogunk, törött gyerekjátékok, rajzok, régi levelek, képeslapok, melyektől nem szeretnénk megválni, szép emlékeket őriznek. Egy idő után azonban már nem férnek el a fiókban, a szekrényben, a szobákban, s egyre csak halmozódnak, ilyenkor már kényszeres gyűjtögetésről beszélhetünk. A jelenség 2013 óta hivatalosan is betegségnek számít, s leginkább egyedül élő emberek betegsége.

A kényszeres gyűjtögetésben szenvedő nem engedi a használhatatlan, vagy szükségtelen tárgyakat kidobni, ezáltal szinte lakhatatlanná válik otthona. Kényszeres gyűjtögető az illető, ha halmoz mindenféle csecsebecsét, lomot, zacskót, ruhát, tárgyakat. Ha nem lehet otthonába belépni, vagy leülni, mert minden négyzetcentiméternyi hely túlzsúfolt a fent említett kacatoktól.

Képtelen rendet tartani és a lomoktól megválni, vagy szelektálni. Náluk minden fontos és mindent megőriznek, minden reklámanyagot, reklámlevelet, régi újságot, élelmiszert, akkor is, ha már romlott, ruhát.

Otthona gyakorlatilag egy lomtár, megközelíthetetlen az ágya, dugig van zsákokkal a konyha és nappali, használhatatlan a fürdőszoba és piszkos minden, s mivel a zuhanyzó alkalmatlan a tisztálkodásra, így a gyűjtögetők valószínűleg nem fürdenek. Gyakran állatokkal együtt élnek a lom tetején.

Ezek a kényszeres gyűjtögetők veszélyes életet élnek, ahol könnyen bekövetkezhet tűz, hiszen hamar lángra kaphat a sok kacat, vagy fertőzés üti fel a fejét, esetleg mentálisan készülnek ki, depressziósak lesznek, hiszen társaságot nem engednek a birodalmukba, s ők sem mozdulnak ki onnan túl gyakran.

Vannak természetesen kivételek, akik értékes dolgokat gyűjtenek, szép szalvétát, bélyeget, bizonyos újságokat, fotókat, vagy tulajdonképp bármit, amit rendben tartanak, rendezetten, szelektáltan, becsben tartva, ám a kényszeres gyűjtők olyan tárgyakat halmoznak fel az évek során, ami csupa értéktelen lom és kacat, gyakorlatilag szemét.

A kényszeres gyűjtögetést onnantól tekinthetjük betegségnek, amikor már hatással van az életünkre, családi- és baráti kapcsolatainkra, környezetünkre, egészségünkre, biztonságunkra. A kényszeres gyűjtögetés egy pszichés zavar, mely önmagában ritkán fordul elő, gyakran együtt jár más mentális betegségekkel, például depresszióval, szorongással.

A humor gyógyító ereje

A humor az emberi élet egyik legkülönlegesebb ajándéka. Egy őszinte nevetés képes feloldani a feszültséget, javítani a hangulatot, közelebb hozni egymáshoz az embereket, és még az egészségünkre is kedvező hatással lehet. Bár a humor nem helyettesíti az orvosi kezelést, egyre több kutatás igazolja, hogy fontos szerepet játszik a testi és lelki jóllét megőrzésében. Nem véletlen, hogy a nevetést gyakran a „legjobb gyógyszerként” emlegetik.

Diszfunkcionális család árnyékában

A család az első és legfontosabb közeg, amelyben az ember megtanulja a szeretet, a bizalom, a kommunikáció és az együttműködés alapjait. Ideális esetben a család biztonságot, elfogadást és érzelmi támaszt nyújt tagjai számára. Előfordul azonban, hogy a családi működés tartósan egészségtelenné válik, és nem képes megfelelően betölteni ezeket a feladatait. Ezt nevezzük diszfunkcionális családnak.

Tapasztalat, ami értéket jelent – álláskeresés 50 év felett

Az álláskeresés 50 éves kor felett új kihívásokat jelenthet, ám az évek során felépített szakmai tudás és megbízhatóság olyan értékek, amelyek komoly előnyt biztosíthatnak. Bár a munkaerőpiac folyamatosan változik, megfelelő felkészüléssel és nyitottsággal idősebb korban is találhatunk új lehetőségeket.

Mielőtt elindulsz nyaralni, ezeket ellenőrizd a lakásban

Nyaralás előtt ne csak a bőröndöt pakoljuk be, hanem készítsük fel otthonunkat is a távollétre.

Az edzőpark nem játszótér – hogyan használjuk biztonságosan a közösségi sporttereket?

Az elmúlt években egyre több szabadtéri edzőpark épült országszerte. Ezek a modern sportterek remek lehetőséget kínálnak mindazoknak, akik szeretnének egészségesebben élni, rendszeresen mozogni, vagy egyszerűen csak kiszakadni a mindennapok rohanásából.