Antioxidánsok – mik ezek?
- Dátum: 2020.03.19., 19:27
- Martinka Dia
- alkotóelem, állati eredetű, antioxidáns, ásványi anyag, betegségmegelőző, C-vitamin, E vitamin, étel, fedez, forrás, gyümölcs, karotinoid, kenőcs, kozmetika, kutatók, létfontosságú, megelőzés, növényi, növényi étrend, öregedéselmélet, polifenol, semlegesít, szabadgyök, szelén, szőlőcukor, szükséglet, táplálkozás., vegyület, vitamin, zöldség
Rövid választ adva: az antioxidánsok szervezetünk létfontosságú alkotóelemei. Bizonyos részükhöz csak növényi táplálékon keresztül lehet hozzájutni, más részüket pedig csak állati eredetű ételek tartalmazzák.
Az antioxidánsok többféle vegyületcsoportot foglalnak magukba: többek között vitaminokat, ásványi anyagokat, karotinoidokat, polifenolokat, enzimeket. Számos antioxidáns a zöldségek, gyümölcsök jellegzetes színének kialakításáért is felel.

Fő szerepük a szabadgyökök elbontása, semlegesítése.
Az antioxidánsok betegségmegelőző szerepét nem győzik hangsúlyozni bizonyos kutatók. Ennek valóságalapja vitatott, azonban az antioxidánsokban gazdag táplálékok fogyasztása fontos és szem előtt tartandó, főleg, hogy ezek az antioxidánsokat tartalmazó élelmiszerek a nemzetközileg elfogadott táplálkozási piramis alsó lépcsőjén helyezkednek el.
Milyen forrásokból fedezhetjük az antioxidánsainkat? Az antioxidánsok egy része csak növényi táplálékkal kerülhet be szervezetbe (vitaminok, flavonoidok), mások az emberi szervezetben is képződnek, pl.: az antioxidáns hatású enzimek a szőlőcukor, vagy a húgysav. Közismert antioxidánsok az A-, a C-, és az E-vitamin, a béta-karotin, a flavonoidok, a szelén, a Q10 molekula.

A C-vitamin a növekedéshez fontos, sebgyógyuláshoz, kötőszövetek kialakulásához és egy sor létfontosságú dologhoz. Az E-vitamin a sejthártya épségének fenntartásáért felel, csökkenti a szívinfarktus és egyes daganatos betegségek kialakulásának kockázatát, szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében játszik szerepet.
A flavonoidok hatalmas, több mint 6000 vegyületet magában foglaló vegyületcsoport. Azok, akik sok flavonoidtartalmú táplálékot (zöldséget, gyümölcsöt) fogyasztanak, kisebb eséllyel szenvednek rákban vagy szív-érrendszeri betegségben.
A kiegyensúlyozott, növényi eredetű táplálékban gazdag étrend fedezni képes az antioxidáns-szükségletünket.
Az antioxidánsok "sikersztorija" a múlt század közepén indult, amikor egy amerikai kutató a szabadgyökök és az öregedés kapcsolatát feltételező teóriáját tette közzé. Az összefüggés vitathatatlan, hiszen ez az „öregedéselmélet” azt jelenti, hogy az antioxidánsoknak fontos szerepük van az öregedés lassításában. A szervezet képes védekezni a szabad gyökök ellen, melyeket az antioxidánsok által képes semlegesíteni.

A piacon többféle antioxidáns-tartalmú kenőcs is kapható az öregedés megelőzésére, az UV-sugárzás elleni védekezésre, ám véleményem szerint a kozmetikai cégek által reklámozott termékei gyakran túlzónak tűnnek, hiszen legjobb hatást belsőleg érhetjük el antioxidánsban gazdag táplálkozással.
5 szósz, amit minden szakácsnak ismernie kell
A jó szósz sokszor többet jelent egyszerű kiegészítőnél: összeköti az étel ízeit, szaftosságot ad, kiemeli az alapanyagokat, és akár egy egyszerű fogást is különlegessé tehet. A klasszikus francia konyha öt úgynevezett anyaszószt tart számon, amelyekből rengeteg más mártás készíthető. Ezek alapjainak ismerete nemcsak profi szakácsok számára hasznos, hanem azoknak is, akik szeretnének magabiztosabban mozogni a konyhában.
Tippek olajos ételek fogyasztása után
Az olajos, zsíros ételek sokak számára ízletesek, ugyanakkor nagyobb mennyiségben fogyasztva megterhelhetik az emésztőrendszert. Egy rántott hús, sült krumpli, hamburger vagy más bő olajban készült fogás után jelentkezhet teltségérzet, puffadás, gyomorégés, hányinger vagy egyszerűen kellemetlen nehézségérzet. Néhány egyszerű szokással azonban könnyebbé tehetjük az emésztést és javíthatjuk a közérzetünket.
Feszültség, fáradtság és csokoládé – hogyan alakul ki a stresszevés ördögi köre?
Az étkezés és az érzelmeink között szorosabb kapcsolat van, mint gondolnánk. Egy nehéz nap után könnyebben nyúlunk édességekhez és nassolnivalókhoz, az evés pedig rövid időre megnyugvást hozhat. Azonban hogyan különböztethetjük meg a valódi éhséget a stresszevéstől?
Hidratálás okosan: mit igyunk, mennyit és mire figyeljünk a nyári hőségben?
A nyári hőség nemcsak kellemetlen, hanem komoly megterhelést is jelent a szervezet számára. Amikor a hőmérő tartósan 30 Celsius-fok fölé emelkedik, testünk fokozott izzadással próbálja fenntartani a megfelelő testhőmérsékletet.
D-vitamin nyáron is? Igen, és ennek több oka van, mint gondolnánk
Sokan úgy gondolják, hogy a D-vitamin pótlására kizárólag ősszel és télen van szükség, hiszen a nyári napsütés bőségesen fedezi szervezetünk igényeit. Bár valóban a napfény a D-vitamin legfontosabb természetes forrása, a valóság ennél jóval összetettebb. A szakemberek szerint még a legmelegebb hónapokban sem biztos, hogy mindenki elegendő D-vitaminhoz jut.