Menü

Amikor a karanténban ismered meg a gyermeked

Sok szülő pusztán a karanténban ismeri meg a gyermekét. Hiszen amikor nincs járványhelyzet, annyira sokat dolgozik, hogy szinte csak este esik haza, figyelmeztetnek szakemberek. Ez kétségtelen negatívum, de tehetnek-e ellene bármit az érintettek?

Magyarországon még mindig egyfajta klasszikus családmodell működik többségében. Az egyik fél, ez nagy többségében az apa valamiféle munkaviszonyban dolgozik, ő az elsődleges pénzkereső. Lehet, hogy nem az egyetlen kereső a családban, de ő az, aki nem képes a munka miatt jelentősen foglalkozni a gyermekekkel, és kimondható, többet is keres. Természetesen megjegyezve azt, hogy a másik fél, többségében az anya otthoni munkája ugyanúgy nehéz és rendkívül becsülendő munka, akár munkahelyén, akár otthon.

Ez a bizonyos családmodell a kényszerű többlet-otthonlétben szükségszerűen megbomlik. Hogy mit is jelent ez a megbomlás? Azt, hogy most mindkét szülő sokkal többet van otthon, sokkal többet lát, érzékel, és mondjuk ki, idegeskedik is. Az a szülő, aki eleddig sokat dolgozott, és alig volt otthon, alig ismerte a gyermekét. Mi történik most? Felfedezheti azt, hogy milyen is a gyermeke, jelentsen ez akár pozitív tulajdonságokat, akár a negatívakat. Sokan a veszélyekre hívják fel a figyelmet: Mert akár a gyermek pozitív tulajdonsága, akár a negatív domborodik ki, a szülő észreveszi, hogy eddig kívülálló volt, és jelentős feszültségforrás lehet.

S hogy mi lehet erre a helyzetre a megoldás? Szakemberek szerint Itt is fontos, hogy minél több időt töltsön együtt a család, hogy ez a másik szülő, ugye többségében az apa is minél jobban megismerhesse a gyereket, hogy elmúljon ez a bizonyos kívülállóság érzés. Persze az is igaz, hogy hasonló szituációval ugyebár nem találkozott az utóbbi 100 évben az emberiség, és pláne nem globálisan, mindenkit érintően. Arról nem is beszélve, ha az egyik szülő beteg, esetleg szenvedélybeteg. Ráadásul a nehézségekbe még az otthoni munkát, házimunkát és a kötelező tanulást, valamint az ezekkel járó nehézségeket még bele sem számítottuk.

Se szakembernek, se laikusnak nem szokott erre jobb és kicsit kényszerű tanácsa lenni: Töltsünk együtt minél több minőségi időt.

B.T.

Mindent a diszprexiáról

A programozott mozgásokban, melyek a csecsemő idegrendszeri érésétől függnek (pl.: kúszás, mászás), általában még nincsenek feltűnő eltérések. Később a kisdedkorban fejlődik a szenzoros érzékelés és integráció (szenzomotorika: az észlelés és a cselekvés egysége). A fejlődési diszpraxia a szenzoros integráció zavarainak egyfajta megnyilvánulása.

Ártalmatlannak tűnő, ám veszélyes dolgok a kiságyban

Lehet, hogy veszélytelennek, ártalmatlannak tűnő játékok és kiegészítők, ám valójában veszélyes dolgok, amiket feltétlen tartsunk távol a kiságytól, mikor a babánkat letesszük aludni.

Tényleg létezik a középső gyerek szindróma?

Okos elsőszülött vagy elhanyagolt középső esetleg traumatizált legkisebb gyerek? Mit mutatnak a statisztikák a születési sorrendről és a gyermek tulajdonságairól, habitusáról.

10 illemszabály, amit a gyereknek is tudnia kell

Mire tanítsuk a gyermekünket kiskorától kezdve, mely illemszabályokat illik tudnia? Természetesen a legjobb tanítás, ha a gyerek látja tőlünk a helyes viselkedést, hiszen öntudatlanul leutánoz minket.

5 kreatív szülő-gyerek program, ami a gyerekek fejlődését is segíti

Az együtt töltött minőségi idő semmivel sem pótolható a gyerekek szellemi és mentális fejlődése szempontjából, ráadásul a közös programok a szülőknek is segítenek a töltekezésben. Legyen szó például közös sütés-főzésről, meseolvasásról vagy mesehallgatásról, ezek a tevékenységek mind segítenek elmélyíteni a szülő és a gyerek közötti kötődést, támogatják a kicsik fejlődését, és nem utolsó sorban rengeteg boldog közös emléket is begyűjthetnek velük.