Miért olyan nehéz felnőni?
- Dátum: 2020.05.07., 01:40
- Varga Ágnes Kata
- döntés, elme, emocionális, érettség, értelem, érzelem, fejlődés, fejlődéslélektan, felelősség, felnőtt, felnőttkor, intellektuális, kapcsolat, következmény, lélek, lélektan, nagykorúság, psziché, pszichológia, támogatás, test
Vannak élesen elhatárolható korszakok az emberi élet során, amelyek során más és más képességeket használva másképpen viselkedünk. A biológiai fejlettséghez kötve meghúztak egy korhatárt, ami 18-21 év között húzódik, amelyen túl nagykorúnak tekinthetjük az adott személyeket. Ez azonban nem azt jelenti, hogy ez teljes szellemi érettséggel jár. Bizonyos ismeretek, tapasztalatok megszerzése már megtörténik a nagykorúság idejére, de sok mindenben még érnie kell mind az emberi gondolkodásnak, mind az érzelmeknek. Igazán felnőni a húszas éveink közepére tudunk, bár ebben azért bőven vannak egyéni eltérések.
Vannak olyanok, akik viszonylag korán érnek, és könnyen jutnak el arra a pontra, amikor mind intellektuálisan, mind emocionálisan felelőssé válnak. Tiszta fejjel tudnak gondolkodni, felelősségteljesen mérlegelnek, érett döntéseket hoznak. Ez nagy ajándék mind önmaguk, mind a környezetük számára, sokszor mégsem tudnak igazán profitálni belőle. Ha valaki túl érett a korosztályához képest, akkor sokszor érhetik hátrányok emiatt. Ugyanez igaz arra is, aki társainál sokkal éretlenebb. Az eltérés normális, de a túl nagy eltérés sokszor vezet összetűzésekhez, nézetkülönbségekhez és vitákhoz. Éppen ezért állítunk olyan sok határvonalat magunk elé az életünk során, és tűzünk mellé elvárásokat, amelyek mentén a saját fejlődésünket nyomon követhetjük. 18 éves korunkra már tudnunk kell, mit szeretnénk kezdeni az életünkkel, mit tanulunk, hol dolgozunk, folytatjuk-e önmagunk képeztetését vagy elkezdjük kamatoztatni a megszerzett tudást. Huszonéves korunk végére a társadalom elvárja a megfelelő párválasztást, és a családi életünk kiépítését, bár manapság ez akár későbbre is tolódhat. Mindezek kellő érzelmi és értelmi érettséget igényelnek.
A pályaválasztás és a párválasztás is kemény dió, főleg olyankor, ha az ember még nem érte el azt a szintet, amelyen tisztán tud ezekről a kérdésekről gondolkodni. A környezet is hatással van erre. Ugyanis az ember környezetében zajló történések, és a közelében lévő személyek nagyon meghatározóak a benyomások szempontjából. Ha sok felelősségteljes, határozott személlyel találkozunk, könnyebb felnőttként tekinteni magunkra, mintha a legtöbbször bizonytalanságot látunk. A következmények terhe nagyban nehezíti a felnőtt lét elviselését, és sok hárítást is eredményez. Meg kell tanulnunk kezelni azt a helyzetet, hogy a döntéseink következményekkel járnak, és bármi is lesz, azokat főleg nekünk kell elviselnünk. Ha ezt el tudjuk fogadni, eggyel közelebb kerülünk az igazi felnőtté váláshoz.
Ha pedig úgy érezzük, hogy lassításra van szükség, nem baj, ha kicsit leállítjuk a világot és az idő múlását. Ha mindehhez találunk támogató embereket, akik segítenek a mértéktartásban, akkor olykor jót is teszünk azzal, ha nem siettetünk semmit. Felnőni sosem volt és nem is lesz könnyű. Nem dönthetjük el feltétlenül, de azért az akaratunkkal segíthetünk rajta. Viszont ha nem tartunk még a megfelelő szakaszban, inkább ne erőltessük! Minden kialakul előbb-utóbb, és nagyon fontos, hogy valami jó hatására alakuljon ki, ne negatív érzések miatt.
Varga Ágnes Kata
A negatív gondolkodás hatásai és a mindfulness
Sokszor egyből a legrosszabbra gondolunk, pedig a negatív hozzáállás, gondolkodás károsan hat. Miért és hogyan rombol a negatív gondolkodás, és mit tehetünk ellene?
Hogyan kezeljük a testvérkonfliktusokat
Amikor megszületett a kistestvér és a nagyfiam kezébe adtuk, boldogan gondoltam arra, hogy milyen jó testvérek lesznek majd, mennyire szeretik és segítik majd egymást. Akkor nem jelent meg lelki szemeim előtt a sok vita, veszekedés köztük, állandó féltékenység, sok konfliktus, amelyeket most napi szinten próbálok hárítani, megoldani. Vajon mi áll a testvérkonfliktusok hátterében és hogyan segíthetünk rajtuk?
Mi állhat az irigység hátterében?
Hogy jól körül írjam a témát, megközelítettem az irigység fogalmát „tudományos” szempontból. „Az irigység másnak örömén érzett fájdalmunk, amivel rokon érzés, ha másnak fájdalmán örömet érzünk” - írja a wikipedia.
Melyek a verbális bántalmazás jelei?
Rengetegen válnak életük során szóbeli bántalmazás áldozatává, sokakban azonban nem is tudatosul, pedig a verbális bántalmazást fontos időben felismerni. Milyen jelei vannak?
Hogyan vészeljük át az életközépi válságot?
A 35-50 éves életkor kiváló időszak a visszatekintésre, de még nem túl késő az előre tekintésre sem, az esetleges újratervezésre. A nők esetében előtérbe kerül a gyermekvállalás kérdése, ha még nem szültek. A férfiak pedig megdöbbennek, milyen régóta vannak házasságban. Sokan kapuzárási pánikot is megélnek ebben az időintervallumban.