Menü

Mi történik, ha éhezünk?

Egy átlagos felnőtt szervezet – kortól és aktivitástól, nemtől függően - naponta 2000-2500-3000 kalóriát igényel, fehérjék, vitaminok, nyomelemek, szénhidrátok, zsírok megfelelő kombinációjában. Ha túl kevés a kalóriabevitel, drasztikus a fogyókúra, koplalunk, VAGY folyton üres kalóriákat eszünk, tápértékek, vitaminok bevitele nélkül táplálkozunk, akkor éhezik a szervezet. Az éhezés lehet mennyiségi és minőségi is.

Ha valaki éhezteti magát, akkor legyengíti az immunrendszerét, leépíti az izmait, de a súlyos koplalás, akár halálhoz is vezethet.

A minőségi és mennyiségi éhezés között annyiban van különbség, hogy a minőségi éhezéssel a bevitt táplálék elegendő kalóriát tartalmaz, azonban a táplálék összetétele miatt számtalan tápanyag hiányzik, gondoljunk például bizonyos aminosavakra és zsírsavakra, amit a szervezet nem tud önmaga előállítani, sőt a vitaminok és nyomelemek jelentős része is ebbe a csoportba tartozik.

Kalóriaszegény, mennyiségi éhezős étrend mellett szervezetünk az energiát hasznosító izmokat is lebontja, majd a koplalás abbahagyását követően csak a zsírt építi vissza, majd jól el is raktározza, felkészülve a következő koplalásra, azaz arra, hogy mikor vonják meg tőle legközelebb a táplálékot.

A szervezet egyik alapvető feladata a vércukorszint fenntartása, mivel a központi idegrendszer működéséhez elengedhetetlen a glükóz. Éhezéssel a glikogénraktárak kimerülnek, ezt követően pedig a szervezet a fehérjék lebontásából származó aminosavakból állítja elő a szervezet működéséhez szükséges glükózt.

Az éhezés során a test zsírszövetei lebontódnak, az izomzat sorvadni kezd, a csontok „kiugranak” szinte a helyükről, az immunrendszer teljesen legyengül. A minimális sóbevitel miatt csökken a vérnyomás, amely hirtelen ájuláshoz vezethet.

A minőségi éhezés (huzamosabb ideig a létfontosságú tápanyagok megvonása) kevésbé feltűnő elváltozásokkal jár, de súlyos vitamin-és nyomelemhiány alakul ki.

A mennyiségi éhezéssel ellentétben – amely a szegény országokra jellemző, ahol nincs elég élelem – a minőségi éhezést folytatók általában sokat esznek és kalóriadúsan, azonban ezek többsége üres kalória, nasi, csokoládé, cukorka, chipsz, rágcsálnivalók, sütemények, gyorséttermi ételek, melyek nem elégítik ki a szervezet vitaminigényét.

A minőségi éhezés (túl sok kalóriában kevés tápanyag) következményeit gyakran csak akkor veszik észre az érintettek, amikor a vitamin- és ásványianyag hiány már állandó fáradékonysághoz, töredező körmökhöz, hajhulláshoz, idegrendszeri problémákhoz vezet, mint stressz, idegesség, állandó feszültség. Jellemzőek a fizikai tüneteknél a romló fogak, és természetesen az elhízás is, hiszen csupa egyszerű szénhidrátokat fogyaszt az illető. A minőségi éhezés és az egyoldalú táplálkozás közé nyugodtan tegyünk egy egyenlőségjelet.

Míg a szegény országokra az éhínség a jellemző, addig a modern országok népbetegsége a minőségi éhezés, az egyoldalú táplálkozás. A megoldás most is a jó öreg módszer: változatos és egészséges táplálkozás, rendszeres mozgás, elegendő alvás, megfelelő étrendkiegészítők és vitaminok, friss levegő.

A D-vitamin túladagolása

A D-vitamin nélkülözhetetlen szerepet játszik az emberi szervezet működésében. Hozzájárul a kalcium és a foszfor felszívódásához, elengedhetetlen a csontok és a fogak egészségéhez, valamint fontos szerepe van az immunrendszer szabályozásában is.

A csoportos fitneszórák legfontosabb szabályai

A csoportos fitneszórák népszerűsége évről évre növekszik, hiszen motiváló közösségi élményt, szakértői irányítást és változatos edzésformákat kínálnak. Ahhoz azonban, hogy ezek az órák biztonságosak, hatékonyak és minden résztvevő számára élvezetesek legyenek, elengedhetetlen bizonyos alapvető szabályok betartása.

Téli fáradtság ellen: a japán árpa tea

A téli kimerültség mögött sokszor nem az alváshiány, hanem a dehidratáció, a fényhiány és a tápanyaghiány áll, mégis gyakran koffeinnel próbáljuk túlélni a napokat. Pedig létezik egy sokkal szelídebb megoldás: a japánok több százéves itala, a mugicha, amely koffein nélkül segít visszatalálni az egyensúlyhoz.

A mangostán különleges gyümölcs

A mangostán (Garcinia mangostana) a trópusi gyümölcsök egyik legkülönlegesebb képviselője, amelyet világszerte gyakran a „gyümölcsök királynőjeként” emlegetnek. Ez az elnevezés nem csupán nemes hangzású jelző, hanem utal a mangostán kifinomult ízére, ritkaságára és magas tápértékére is. Származási területe Délkelet-Ázsia, elsősorban Thaiföld, Indonézia és Malajzia, ahol a gyümölcs évszázadok óta szerves része a helyi kultúrának, gasztronómiának és hagyományos gyógyászatnak.

Az ellentmondások királya: a durián

Délkelet-Ázsia piacain barangolva egy nyugati utazó hamar szembetalálkozik egy olyan illattal, amely leginkább a romlott hagyma, a csatornaszag és az érett camembert sajt bizarr elegyére emlékeztet. Ez a durián, amelyet hívei a „gyümölcsök királyának” neveznek, ellenségei viszont legszívesebben biológiai fegyvernek minősítenének.