Menü

Úristen, terhes a feleségem!

Szögezzük le, bizony az apa is babát vár. Nemcsak az anyuka. Ugyan az apuka pocakját nem simogatja és nem dicsérgeti senki (sem egyéb más testrészét, ami szintén közrejátszott a történetben) ám lassan benne is tudatosul, hogy apuka lesz. Nem véletlen az a 9 hónap, bizony fel kell készülni alaposan erre a szerepre.

Az biztos, hogy idő és türelem kell ahhoz, hogy az apukák is megértsék, babájuk lesz. A férjem bevallotta férfiasan, benne a domborodó pocak látványa nem keltett egyből apai érzéseket a babavárás alatt, nem tudott vele mit kezdeni, nála az váltotta ki ezeket az érzéseket, amikor megláthatta, a kezében tarthatta a fiait. Ha az apuka megérzi a babaillatot, onnantól minden megy magától.

Mi mindenre kell felkészülnie egy leendő apukának, s miben segítheti a várandós feleségét? Nos, rengeteg mindenben.

A támogatás és a figyelmesség alap, még akkor is, ha párunk a kezdeti időkben a hormonok miatt esetleg feszültebb, nyugtalanabb, idegesebb, érzékenyebb, a rosszullétek miatt levertebb. Érzelmi hullámvasúton ülünk, ezt tolerálni illik.

Segíthet többet a házimunkában, a nagyobb gyerekek körül. A feleség az első trimeszterben a hormonok miatt fáradtabb, a várandósság végén pedig a baba súlya miatt mozog nehezebben, fárad el hamarabb, lehet kimerültebb. Oké, az apa is, de ez most nem számít…

Dicsérni az anyukát, amennyit csak lehet. Akkor sem vagyunk mi anyukák magabiztosak, ha már esetleg egy vagy két porontyot nevelünk, pláne, ha mellette még dolgozunk is, háztartást vezetünk, könnyen válhatunk bizonytalanná, a külsőnkkel kapcsolatban pedig nagyon elégedetlenné. A szokásosnál is fontosabb az önbizalmunk növelése, erősítése.

Fészekrakás. Babaágy, pelenkázó asztal, gyerekülés, babakocsi, kisruhák, cumisüvegek és egyebek. Sok mindent kell beszerezni, erre bőven elég a 9 hónap, de azért el kell kezdeni és ebben bizony a nagy feladat az apukára hárul. Legalábbis ami a babakocsit, bútorokat, gyerekszoba kifestését illeti, hogy mire megszületik a pici, a mama és a baba a kórházból egy elkészült, rendezett otthonba térhessen haza.

Ha szabad a kismamának sportolni, az nagyon jó, érdemes az apukának is részt venni ebben, no nem a terhestornára gondolok, de egy nagyobb sétára, túrára elkísérheti párját, mielőtt apukának nagyobb pocakja lesz a babavárás végére, mint az anyukának.

Terhesgondozás. Az apukák mindenképp kísérjék el a vizsgálatokra párjukat. A terhes nők számára rendkívül fontos, hogy a párjuk jelen legyen az ultrahangokon, orvosi vizsgálatokon.

A babavárás időszaka számos meglepetést tartogat a nő számára, akkor is, ha nem az első terhessége, s bizony ezekből az izgalmakból a férfiak sem maradnak ki. De így kerek és ettől szép és izgalmas ez a 9 hónap.

Imposztor-szindróma, hallottál már róla?

Vizsgáztál már és volt úgy, hogy nem volt felhőtlen az örömöd, mert úgy érezted, hogy nem biztos, hogy megérdemled? Lehet, hogy találkoztál az imposztor-szindróma jelenségével.

Az ünnepek utáni mélabú: hogyan éljük túl a visszatérést a valóságba?

Az ünnepek mindig különleges időszakot jelentenek: az otthon melege, a közösen elfogyasztott finomságok, a nevetés és a pihenés pillanatai feltöltik az embert. Még ha nem is hisszük, az ilyen napok alatt az agyunk is „átáll egy másik frekvenciára”: lassabban jár a ritmus, és a fókusz a kapcsolatokon, a kis örömökön, a jelen pillanaton van. Aztán egyszer csak vége. teljesen természetes.

A sportszerűség fontossága

A minap olvastam, hogy az 1980-as Boston Maratonon Rosie Ruiz elsőként ért célba, kiváló időeredménnyel. Hamar kiderült azonban, hogy nem futotta végig a távot: tanúk, fotók és ellentmondások buktatták le. Nyolc napig maradhatott hivatalosan bajnok, majd megfosztották a címétől.

Miért hallgatunk az érzelmeinkről?

Legtöbbször félelmek, tanult minták és a sebezhetőségtől való rettegés áll az emberek közötti távolságtartás mögött. Sokan inkább a megalkuvást választják a problémákkal való szembenézés helyett. Nem azért, mert nincs bennük bátorság, hanem mert nem sajátították el a különböző szituációk megoldásához szükséges készségeket.

Társfüggőség – amikor a kapcsolat fontosabbá válik önmagunknál

A társfüggőség egy gyakran félreértett, mégis széles körben jelen lévő lelki állapot, amelyben az egyén túlzott mértékben egy másik ember szükségleteihez, elvárásaihoz és érzelmeihez igazítja a saját életét.