Menü

Életmentő véradás

Adj vért, ments meg három életet! Ismerős lehet a szlogen, ami évek óta a véradást népszerűsíti. Ki adhat vért? És mi történik, hova kerül miután leveszik?

Június 14-e a véradás világnapja. Vért adni tényleg életmentő lehet, de hogy minden résztvevő egészséges legyen, sok szabályt kell betartania a váradóknak.

Miért fontos a véradás?

Hazánkban az Országos Vérellátó Szolgálat végzi a véradással járó feladatokat, az ő számításaik szerint a magyar kórházak megfelelő ellátására évente 390 000 véradás szükséges, ez munkanaponként 1600-1900 véradót jelent. Életmentő lehet a rászoruló betegeknek a mások által felajánlott vér, ezért is fontos részt venni a véradásokon.

Nem jó mindenkinek

A véradás azonban nem ajánlott mindenkinek, vannak bizonyos megkötések és feltételek, amelyek „teljesíteni” kell. A legfontosabb, hogy csak egészséges ember adhat vért, hogy a vért kapó személy egészsége se legyen veszélyben. Emellett korhatári szabály is vonatkozik a véradókra, csak 18 és 65 év közöttiek adhatnak vért, akik testtömege meghaladja az 50 kilogrammot. A véradás előtt egy orvosi vizsgálattal ellenőrzik a véradót és ha mindent rendben találnak, akkor engedik tovább. Nőknek évente 4, férfiaknak 5 alkalommal ajánlott vért adni. A véradás helyszíne és időpontja is szabadon választható, a sorban állás és várakozás elkerülése miatt érdemes időpontot foglalni. Vannak nagyobb rendezvények és véradó-napok, amiken a véradást a közösségi élmények és programok teszik színesebbé.

Véradás után

A véradás után leadott (körülbelül 450 ml) vért ezután laboratóriumba szállítják, ahol vizsgálatok után vérkészítményeket állítanak elő. A vérkészítmények tárolását hűtőberendezések segítik, ahova megfelelő rendszer alapján osztják be a készítményeket. Fontos szempont a vércsoport mellett a lejárat is. A kórházak vérigénylését a beteg kivizsgálása előzi meg és csak orvosok igényelhetik.

Koronavírus idején

A világjárvány alatt a véradásra is szigorú szabályok érvényesek. Kifejezetten csak olyan személyek adhatnak vért, akik teljesen egészségesek, a váradást megelőző egy hónapban nem észlelték magukon, vagy nem mutatták ki rajtuk a koronavírus fertőzést. Olyan személyek, akik betegek voltak vagy a közvetlen környezetükben valaki megfertőződött, nem adhatnak vért.

Hagyományos kínai orvoslás alapjai – mit tanít az ősi gyógyító szemlélet?

A hagyományos kínai orvoslás (HKO) több ezeréves múltra tekint vissza, és a világ egyik legismertebb természetes gyógyászati rendszere. Bár gyökerei Kínába nyúlnak vissza, ma már világszerte alkalmazzák kiegészítő terápiaként különféle panaszok enyhítésére és az egészség megőrzésének támogatására.

Fenntartható vízgazdálkodás a kertben

A klímaváltozás hatásai Magyarországon is egyre inkább érezhetők: hosszabb aszályos időszakok, hirtelen lezúduló csapadék és egyre forróbb nyarak nehezítik a kertészkedést. A víz értékes erőforrás, ezért ma már nemcsak a pénztárcánk, hanem a környezet védelme érdekében is fontos, hogy tudatosan gazdálkodjunk vele.

Természetes védekezés a parlagfű-allergia ellen

Augusztus beköszöntével Magyarországon emberek százezreinek keseríti meg a mindennapjait a parlagfű virágzása. A pollenszezon ilyenkor éri el csúcspontját, és az allergiások számára szinte elkerülhetetlenné válnak a kellemetlen tünetek.

Nyári kertészkedés – mit ültessünk augusztusban, hogy ősszel és tavasszal is bőven teremjen?

Sokan úgy gondolják, hogy augusztusra véget ér a kerti szezon, pedig éppen ellenkezőleg: ez az egyik legfontosabb hónap a veteményesben és a díszkertben is. Bár a nyári hőség még kitart, a nappalok lassan rövidülnek, a talaj azonban továbbra is meleg, ami kiváló feltételeket biztosít számos növény csírázásához és fejlődéséhez.

Mi az a Niann-terápia?

A bőrünk feszessége korunk előrehaladtával egyre romlik, ennek is lehet a következménye a narancsbőr. A Niann-terápia egy remek megoldás lehet erre.