Menü

Életmentő véradás

Adj vért, ments meg három életet! Ismerős lehet a szlogen, ami évek óta a véradást népszerűsíti. Ki adhat vért? És mi történik, hova kerül miután leveszik?

Június 14-e a véradás világnapja. Vért adni tényleg életmentő lehet, de hogy minden résztvevő egészséges legyen, sok szabályt kell betartania a váradóknak.

Miért fontos a véradás?

Hazánkban az Országos Vérellátó Szolgálat végzi a véradással járó feladatokat, az ő számításaik szerint a magyar kórházak megfelelő ellátására évente 390 000 véradás szükséges, ez munkanaponként 1600-1900 véradót jelent. Életmentő lehet a rászoruló betegeknek a mások által felajánlott vér, ezért is fontos részt venni a véradásokon.

Nem jó mindenkinek

A véradás azonban nem ajánlott mindenkinek, vannak bizonyos megkötések és feltételek, amelyek „teljesíteni” kell. A legfontosabb, hogy csak egészséges ember adhat vért, hogy a vért kapó személy egészsége se legyen veszélyben. Emellett korhatári szabály is vonatkozik a véradókra, csak 18 és 65 év közöttiek adhatnak vért, akik testtömege meghaladja az 50 kilogrammot. A véradás előtt egy orvosi vizsgálattal ellenőrzik a véradót és ha mindent rendben találnak, akkor engedik tovább. Nőknek évente 4, férfiaknak 5 alkalommal ajánlott vért adni. A véradás helyszíne és időpontja is szabadon választható, a sorban állás és várakozás elkerülése miatt érdemes időpontot foglalni. Vannak nagyobb rendezvények és véradó-napok, amiken a véradást a közösségi élmények és programok teszik színesebbé.

Véradás után

A véradás után leadott (körülbelül 450 ml) vért ezután laboratóriumba szállítják, ahol vizsgálatok után vérkészítményeket állítanak elő. A vérkészítmények tárolását hűtőberendezések segítik, ahova megfelelő rendszer alapján osztják be a készítményeket. Fontos szempont a vércsoport mellett a lejárat is. A kórházak vérigénylését a beteg kivizsgálása előzi meg és csak orvosok igényelhetik.

Koronavírus idején

A világjárvány alatt a véradásra is szigorú szabályok érvényesek. Kifejezetten csak olyan személyek adhatnak vért, akik teljesen egészségesek, a váradást megelőző egy hónapban nem észlelték magukon, vagy nem mutatták ki rajtuk a koronavírus fertőzést. Olyan személyek, akik betegek voltak vagy a közvetlen környezetükben valaki megfertőződött, nem adhatnak vért.

Illetlenségek világnapja

Szeptember 18-án van az illetlenség világnapja, amely 2008-ban Magyarországon is elfogadásra került.

Éttermi etikett

Aki gyakran jár étterembe, illik tisztában lennie az illemmel, éttermi etikett szabályaival, viselkedési normákkal, írott vagy íratlan illemszabályokkal. Nagyon sokat elárul a személyiségünkről az, ahogyan társaságban viselkedünk.

Környezettudatosság a konyhában

A környezettudatossággal már számtalan cikkben foglalkoztunk, a téma egyre aktuálisabb és fontosabb. Úgy gondolom apró napi rutinszerű tevékenységeink megváltoztatásával, gondos odafigyeléssel különösen a háztartásban tehetünk sokat a földünk, környezetünk védelméért, megóvásáért.

Megoldásra vár a városi parkolási helyzet globálisan és országosan is

A világon, de Magyarország is egyre nagyobb probléma a városi parkolás. A világon egyre több az autó, ráadásul azok mérete is növekszik. Így tehát nem pusztán a gépkocsik száma, hanem azok mérete, ezáltal a kis parkolóhelyek mérete is egyre nagyobb gond, ráadásul a magyar lakosság még csak kis számban veszi igénybe az alternatív parkolási lehetőségeket. Ezek ellen több megoldással lehet próbálkozni.

Környezettudatosan táplálkozol? Erre érdemes figyelned

Egészségünk megőrzése mellett az utóbbi időben a környezettudatosság is egyre nagyobb hangsúlyt kap mindennapjainkban. Mind többen választanak olyan élelmiszert, melyek előállítása kisebb terhelést jelent a környezetre, például kevesebb állati és több növényi eredetű terméket fogyasztanak, vagy vegetáriánus, esetleg vegán életmódra térnek át. Sokan azonban nincsenek tisztában azzal, hogy a tisztán növényi táplálkozás veszélyekkel is jár, hiszen számos fontos vitaminból – például a B-vitamin – sokszor nem tudjuk a megfelelő mennyiséget biztosítani szervezetünknek