Menü

Életmentő véradás

Adj vért, ments meg három életet! Ismerős lehet a szlogen, ami évek óta a véradást népszerűsíti. Ki adhat vért? És mi történik, hova kerül miután leveszik?

Június 14-e a véradás világnapja. Vért adni tényleg életmentő lehet, de hogy minden résztvevő egészséges legyen, sok szabályt kell betartania a váradóknak.

Miért fontos a véradás?

Hazánkban az Országos Vérellátó Szolgálat végzi a véradással járó feladatokat, az ő számításaik szerint a magyar kórházak megfelelő ellátására évente 390 000 véradás szükséges, ez munkanaponként 1600-1900 véradót jelent. Életmentő lehet a rászoruló betegeknek a mások által felajánlott vér, ezért is fontos részt venni a véradásokon.

Nem jó mindenkinek

A véradás azonban nem ajánlott mindenkinek, vannak bizonyos megkötések és feltételek, amelyek „teljesíteni” kell. A legfontosabb, hogy csak egészséges ember adhat vért, hogy a vért kapó személy egészsége se legyen veszélyben. Emellett korhatári szabály is vonatkozik a véradókra, csak 18 és 65 év közöttiek adhatnak vért, akik testtömege meghaladja az 50 kilogrammot. A véradás előtt egy orvosi vizsgálattal ellenőrzik a véradót és ha mindent rendben találnak, akkor engedik tovább. Nőknek évente 4, férfiaknak 5 alkalommal ajánlott vért adni. A véradás helyszíne és időpontja is szabadon választható, a sorban állás és várakozás elkerülése miatt érdemes időpontot foglalni. Vannak nagyobb rendezvények és véradó-napok, amiken a véradást a közösségi élmények és programok teszik színesebbé.

Véradás után

A véradás után leadott (körülbelül 450 ml) vért ezután laboratóriumba szállítják, ahol vizsgálatok után vérkészítményeket állítanak elő. A vérkészítmények tárolását hűtőberendezések segítik, ahova megfelelő rendszer alapján osztják be a készítményeket. Fontos szempont a vércsoport mellett a lejárat is. A kórházak vérigénylését a beteg kivizsgálása előzi meg és csak orvosok igényelhetik.

Koronavírus idején

A világjárvány alatt a véradásra is szigorú szabályok érvényesek. Kifejezetten csak olyan személyek adhatnak vért, akik teljesen egészségesek, a váradást megelőző egy hónapban nem észlelték magukon, vagy nem mutatták ki rajtuk a koronavírus fertőzést. Olyan személyek, akik betegek voltak vagy a közvetlen környezetükben valaki megfertőződött, nem adhatnak vért.

Hogyan alakítsunk ki klímatűrő, méhbarát kertet Magyarországon?

Magyarország éghajlata az elmúlt években jelentősen változott, amihez nekünk is alkalmazkodni kell, amikor kertet tervezünk. Íme, néhány tipp, hogy a nyári meleg időszakban is szép kertünk legyen.

Az ózonréteg, a láthatatlan pajzs, amely védi az életet a Földön

Mindenki tudja, hogy nagyon kell vigyázni az ózonrétegre, mivel nagyon káros dolgoktól vég meg minket. Na, de mi az az ózonréteg és mi a feladata?

Biztonságos nyár: mire figyeljünk strandolás és kirándulás közben?

A nyári szünet a felhőtlen kikapcsolódás, a családi programok és a szabadtéri kalandok időszaka. A strandolás, a kirándulások és a közös élmények azonban csak akkor maradnak igazán emlékezetesek, ha a biztonságra is kellő figyelmet fordítunk. A nagy meleg, az erős napsugárzás vagy egy kisebb figyelmetlenség könnyen kellemetlenséget okozhat.

Zöldségek a magasban – hogyan kertészkedhetünk panellakásban?

Sokan úgy gondolják, hogy a zöldségtermelés azok kiváltsága, akik saját udvarral vagy veteményessel rendelkeznek. Holott az elmúlt években egyre népszerűbbé vált a lakáskertészkedés, amelynek köszönhetően ma már számos panel körül alakult ki valóságos zöld oázis.

Nyári kellemetlenségek nyomában – mit tehetünk a lábszag ellen?

A kánikulában sokan tapasztalják, hogy a lábuk fokozottan izzad, ami zavaró szagok kialakulásához vezethet. A tünetek gyakran kényelmetlen helyzeteket teremtenek, ugyanakkor tudatos odafigyeléssel és néhány egyszerű napi szokással teljesen kézben tarthatjuk a problémát.