Menü

Életmentő véradás

Adj vért, ments meg három életet! Ismerős lehet a szlogen, ami évek óta a véradást népszerűsíti. Ki adhat vért? És mi történik, hova kerül miután leveszik?

Június 14-e a véradás világnapja. Vért adni tényleg életmentő lehet, de hogy minden résztvevő egészséges legyen, sok szabályt kell betartania a váradóknak.

Miért fontos a véradás?

Hazánkban az Országos Vérellátó Szolgálat végzi a véradással járó feladatokat, az ő számításaik szerint a magyar kórházak megfelelő ellátására évente 390 000 véradás szükséges, ez munkanaponként 1600-1900 véradót jelent. Életmentő lehet a rászoruló betegeknek a mások által felajánlott vér, ezért is fontos részt venni a véradásokon.

Nem jó mindenkinek

A véradás azonban nem ajánlott mindenkinek, vannak bizonyos megkötések és feltételek, amelyek „teljesíteni” kell. A legfontosabb, hogy csak egészséges ember adhat vért, hogy a vért kapó személy egészsége se legyen veszélyben. Emellett korhatári szabály is vonatkozik a véradókra, csak 18 és 65 év közöttiek adhatnak vért, akik testtömege meghaladja az 50 kilogrammot. A véradás előtt egy orvosi vizsgálattal ellenőrzik a véradót és ha mindent rendben találnak, akkor engedik tovább. Nőknek évente 4, férfiaknak 5 alkalommal ajánlott vért adni. A véradás helyszíne és időpontja is szabadon választható, a sorban állás és várakozás elkerülése miatt érdemes időpontot foglalni. Vannak nagyobb rendezvények és véradó-napok, amiken a véradást a közösségi élmények és programok teszik színesebbé.

Véradás után

A véradás után leadott (körülbelül 450 ml) vért ezután laboratóriumba szállítják, ahol vizsgálatok után vérkészítményeket állítanak elő. A vérkészítmények tárolását hűtőberendezések segítik, ahova megfelelő rendszer alapján osztják be a készítményeket. Fontos szempont a vércsoport mellett a lejárat is. A kórházak vérigénylését a beteg kivizsgálása előzi meg és csak orvosok igényelhetik.

Koronavírus idején

A világjárvány alatt a véradásra is szigorú szabályok érvényesek. Kifejezetten csak olyan személyek adhatnak vért, akik teljesen egészségesek, a váradást megelőző egy hónapban nem észlelték magukon, vagy nem mutatták ki rajtuk a koronavírus fertőzést. Olyan személyek, akik betegek voltak vagy a közvetlen környezetükben valaki megfertőződött, nem adhatnak vért.

Digitális nagytakarítás az év elején

A január sokszor a rendrakás idejét jelenti – kidobunk, átválogatunk és szelektálunk magunk körül. Miközben a lakásban helyet csinálunk, a telefonunkon és a laptopunkon gyakran észrevétlenül ott marad a káosz és semmi sem változik. Holott az e-mailek, az alkalmazások és a fotók halmozása legalább akkora pszichés terhet jelent, mint egy hónapok óta kacatokkal tele lévő polc.

Hogyan indítsuk pénzügyileg az új évet?

Január legtöbbször azzal a felismeréssel kezdődik, hogy az ünnepi időszak anyagilag megterhelő volt. A karácsonyi költekezés utórezgései ilyenkor csapódnak le igazán, amikor visszatér a hétköznapok ritmusa, a bankszámlán viszont nyomot hagytak az ajándékok, a vendégségek és az „egyszer belefér” döntések. Adódik a kérdés, hogy mit tehetünk ilyenkor a spórolás érdekében?

Extrém hideg idején is felelősek vagyunk az állatokért

Az elmúlt években egyre gyakoribbak az extrém időjárási helyzetek, amelyek nemcsak az embereket, hanem a háziállatokat is komoly kihívás elé állítják. A tartós hideg, a fagy, a szél és a csapadék különösen veszélyes lehet a szabadban tartott kutyák számára.

Egyre népszerűbb az újévi csobbanás

Az újévi csobbanás az elmúlt években látványosan népszerűvé vált Magyarországon és Európa-szerte. Január 1-jén tavakban, folyókban, tengerekben vagy akár szabadtéri medencékben vállalkoznak emberek százai, sőt ezrei arra, hogy a tél közepén hideg vízbe merüljenek.

Meddig tartanak az újévi fogadalmaink? – A lelkesedéstől a feladásig

Az új év kezdetével emberek milliói tesznek fogadalmat: egészségesebben élnek, többet mozognak, kevesebbet halogatnak, pénzt takarítanak meg vagy új készségeket sajátítanak el. Január első napjaiban a motiváció szinte tapintható.