Menü

A távmunka legfontosabb szabályai

A munka törvénykönyvének meghatározása szerint távmunkavégzés a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen rendszeresen folytatott olyan tevékenység, amelyet információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközzel végeznek és eredményét elektronikusan továbbítják.

A munkavégzés helye távmunkavégzés esetén tipikusan a munkavállaló otthona, de lehet a munkáltató által meghatározott, a szokásos munkavégzési helytől, azaz a munkáltató székhelyétől, telephelyétől elkülönült hely, vagy a munkavállaló maga is választhat más munkavégzési helyet. Ezek közül a megoldási lehetőségek közül a felek választhatnak a munkajogviszony létesítésekor, vagy a munkajogviszony távmunkavégzésre való átállással kapcsolatos módosításakor, amikor megállapodnak a munkavégzés helyében, általában a munkaszerződésben, de ez nem kötelező, az ebben a kérdésben való megállapodás külön okiratban is történhet.

Lényeges szabály, hogy bármelyik megoldást is választják a felek, a távmunkavégzés csak a munkáltató által munkavédelmi szempontból előzetesen megfelelőnek minősített munkahelyen folytatható. A távmunkavégzés tehát nem jelenti azt, hogy a munkavállaló mindig szabadon választhatja meg, hogy az adott pillanatban hol, akár egy kávézóban, gyorsétteremben végzi a munkát.

A munkáltató munkaviszonnyal kapcsolatos általános tájékoztatási kötelezettsége távmunkavégzés esetén is fennáll, azonban a tájékoztatásban feltüntetendő információ köre kiegészül a távmunkavégzéshez kapcsolódó információval.

Ennek megfelelően a munkáltató az általános tájékoztatáson felül tájékoztatni köteles a munkavállalót a munkáltatói ellenőrzés, a számítástechnikai vagy elektronikai munkaeszköz használata korlátozásának szabályairól, valamint arról a szervezeti egységről, amelyhez a munkavállaló munkája kapcsolódik. Ez utóbbi azon okból lényeges, hogy a távmunkát végző munkavállaló is gyakorolhassa a többi munkavállalóval való kapcsolattartáshoz való jogát és az ún. kollektív munkajogokat (munkavállalói érdekképviselet igénybevétele, illetve az abban való részvétel). Ehhez kapcsolódóan a munkáltató a távmunkát végző munkavállalók számára is köteles biztosítani, hogy a munkáltató területére beléphessenek és kapcsolatot tarthassanak más munkavállalókkal. Ennek megfelelően tehát a szakszervezeti reprezentativitás, a kollektív szerződéskötési képesség, illetve az üzemi tanács kialakítása és működtetése tekintetében a távmunkát végző munkavállaló a többi munkavállaló azonos jogokkal rendelkezik.

A munkáltatónak különösen ügyelnie kell arra, hogy a távmunkát végző munkavállalók számára is megadjon minden olyan tájékoztatást, eljuttasson minden olyan információt, amelyet más munkavállalóknak biztosít. Ez a szabály azért kiemelkedően fontos, mert a távmunkavégzés során a felek közötti hagyományos információáramlás nem minden tekintetben valósul meg. A távmunkát végző munkavállalók az esetek többségében izoláltan végzik munkájukat, ami a jogok gyakorlásának lehetőségét is korlátozhatja

Kinek az eszközével végezhető a távmunka?

A távmunkavégzés a fogalmából eredően információtechnológiai vagy számítástechnikai eszköz használatával történik, amelyeket az általános szabályoktól eltérően a munkavállaló is biztosíthat, azaz nem feltétlenül a munkáltató eszközeivel történik a munkavégzés.

Ha az eszközöket a munkáltató biztosítja, előírhatja a munkavállaló számára, hogy azokat kizárólag a munkavégzéshez használhatja, de megengedheti az egyéb célra való használatot is, korlátozásokkal vagy azok nélkül. Korlátozások esetén azok szabályairól a munkavállalót a munkaviszonnyal kapcsolatos írásbeli tájékoztatóban megfelelően tájékoztatni kell.

Csakúgy, mint a munkavégzési hely esetében, ha a munkavégzési eszközök nem a munkáltató rendelkezése alatt állnak, a munkaeszközök vonatkozásában is előzetes vizsgálati és minősítési kötelezettsége van a munkáltatónak, amely vizsgálat eredményeképpen dönt a munkavállaló saját eszközei használatának engedélyezéséről.

A munkaeszközökkel és azok használati rendjével kapcsolatos valamennyi további kérdésben szabadon állapodhatnak meg a felek a munkaszerződésben.

Szerző: Udvari Fanni

Digitális nagytakarítás az év elején

A január sokszor a rendrakás idejét jelenti – kidobunk, átválogatunk és szelektálunk magunk körül. Miközben a lakásban helyet csinálunk, a telefonunkon és a laptopunkon gyakran észrevétlenül ott marad a káosz és semmi sem változik. Holott az e-mailek, az alkalmazások és a fotók halmozása legalább akkora pszichés terhet jelent, mint egy hónapok óta kacatokkal tele lévő polc.

Így használd fel a maradék szaloncukrot

Maradt otthon a spájz zugában egy zacskónyi szaloncukor karácsonyról? Íme pár tipp, hogy ne kelljen kidobni.

Miért fontos a szellőztetés télen?

Sokan reflexből azt mondják a januári szellőztetésre, hogy ilyenkor felesleges, hiszen hűvös van, emiatt sokszor nem érzik egy szobában a rossz levegőt. Ezáltal marad az, hogy a hideg időszakban csak nagyon rövid időre vagy egyáltalán ki sem nyitják az ablakot. Holott a friss levegő hiánya ilyenkor is komoly károkat okozhat.

Hogyan indítsuk pénzügyileg az új évet?

Január legtöbbször azzal a felismeréssel kezdődik, hogy az ünnepi időszak anyagilag megterhelő volt. A karácsonyi költekezés utórezgései ilyenkor csapódnak le igazán, amikor visszatér a hétköznapok ritmusa, a bankszámlán viszont nyomot hagytak az ajándékok, a vendégségek és az „egyszer belefér” döntések. Adódik a kérdés, hogy mit tehetünk ilyenkor a spórolás érdekében?

Extrém hideg idején is felelősek vagyunk az állatokért

Az elmúlt években egyre gyakoribbak az extrém időjárási helyzetek, amelyek nemcsak az embereket, hanem a háziállatokat is komoly kihívás elé állítják. A tartós hideg, a fagy, a szél és a csapadék különösen veszélyes lehet a szabadban tartott kutyák számára.