Mit sportolhatnak a cukorbetegek?
- Dátum: 2020.08.02., 15:52
- Martinka Dia
- aerob, aktivitás, anyagcsere, bemelegítés, cukorbeteg, edzéstípus, egészség, életmód, felszívódás, fizikai, folyadékbevitel, gyaloglás, gyógyszeradagolás, gyógyszeres kezelés, intenzitás, kerékpározás, kocogás, krónikus, mozgás, mozgásszegény, nyújtás, oxigénfelvétel, örömteli, séta, sport, szénhidrát, szénhidrát-anyagcsere, vércukorérték, vércukorszint
A cukorbetegek egyik legfontosabb feladata, hogy a vércukorszintjüket ideális szinten tartsák, azonban tévedés azt gondolni, hogy a sport veszélyt jelent erre az állapotra. Mindössze be kell tartani az alapvető és legfontosabb szabályokat. De milyen mozgásformát választhatnak a cukorbetegek?
A mozgásszegény életmóddal sok krónikus betegség függ össze, így a 2-es típusú cukorbetegség is, mely mozgással, sporttal megelőzhető, kordában tartható. Az bizonyított tény, hogy a fizikai aktivitás nem csak a szénhidrát-anyagcserére kedvező, hanem a vérzsírszintre is jótékony hatású.
A cukorbeteg-ellátás során nagy szükség lenne a sportolással kapcsolatos tanácsadásra, az étrend és a gyógyszeres kezelés mellett.
A rendszeres mozgás nagyon fontos a betegség kezelésében, napi 30 perc séta vagy kerékpározás - a diéta mellett – nagyon hatékony segítség lehet.
Cukorbetegeknél a folyamatos, egyenletes erőkifejtéssel járó mozgásformák javasoltak, például a fent említett séta és kerékpározás mellett a kocogás, úszás, tempós gyaloglás, túrázás, melyek mindegyike segíthet az anyagcsere állapot javításában.
Minden edzéstípusnál, mozgásformánál a legfontosabb szempontnak tartom és jómagam is így sportolok, hogy az adott edzést szívesen végezzük, az ne jelentsen kényszert, örömtelen kötelező rutintevékenységet.
Cukorbeteg barátnőm szívesen kertészkedik és ez is egyféle mozgás, s én magam a házimunkát és takarítást is annak gondolom. Ha kutyus van a háznál, vele is érdemes nagyobb sétákat tenni.
A legfontosabb, hogy a cukorbeteg rendszeresen egyeztessen orvosával a mozgás típusáról, módjáról, tartamáról, intenzitásáról, azonban az mindenképp kijelenthető, hogy a napi 30 perces mozgás már jó hatással van az egészségi állapotra.
Javasolt az aerob típusú edzésforma (oxigén felhasználásával járó) pl. egy intenzív séta, tempós gyaloglás.
A testmozgás csökkenti a vércukorszintet, amivel egy cukorbetegnek nagyon kell vigyáznia, ezért egy esetleges intenzívebb fizikai aktivitás esetén mindenképp javasolt óránként minimum 10 g, - de alacsony vércukorérték esetén - akár 15-20 g gyorsan felszívódó szénhidrát fogyasztása.
A betartandó szabályok között említendő, hogy figyelni kell a megfelelő mennyiségű folyadék (víz) bevitelére és a tudatos mozgástevékenységre.
Mint minden sportolónak a megfelelő bemelegítés és nyújtás elengedhetetlen. Kérdezzük meg az orvost arról is, hogy mikor optimális beilleszteni az edzést a napirendbe, az étkezésekhez és a gyógyszereléshez igazodva.
Martinka Dia
A karácsony üzenete a rohanó világban
A karácsony minden évben különleges megállót jelent az idő sodrásában. Miközben a hétköznapokban határidők, értesítések és elvárások irányítják figyelmünket, az ünnep csendes, mégis határozott módon emlékeztet arra, hogy léteznek értékek, amelyek túlmutatnak a mindennapi teljesítménykényszeren.
Karácsony, az emberi kapcsolatok tükrében
A karácsony nem csupán egy dátum a naptárban, hanem egy morális és érzelmi origó, amelyhez évről évre visszatérünk, hogy újraértelmezzük kapcsolatainkat és önmagunkat
Pár nap karácsonyig – amikor már minden kicsit másképp számít
Három nap van karácsonyig. Mikor ezt írom már csak - vagy még - három nap. Ez az a furcsa időszak, amikor a naptár szerint még dolgozunk, a fejünkben viszont már rég a mézeskalács és a csillagszóró pattog. Az utcákon siető emberek kezében egyszerre van jelen a kapkodás és az ünnep ígérete, a boltokban pedig ugyanaz a kérdés kering: „Vajon még van időm mindent beszerezni?”
Az ünnepi asztal csapdái
Karácsonykor sokan tapasztalják meg a túlevést, amit gyakran bűntudat és önvád követ, pedig a jelenség jóval összetettebb annál, mint hogy „nem tudtunk megállni”. Az ünnepi időszak érzelmi terhei, a felborult rutin és a hagyományok mind szerepet játszanak abban, miért eszünk ilyenkor többet a megszokottnál. A kérdés nem az, hogy hibáztunk-e, hanem az, mit üzen számunkra a testünk és a lelkünk.
Kiegyensúlyozottság a karácsony előtti hetekben
Az év végi hajtás sokszor úgy ránt magával, mintha versenyt futnánk egy láthatatlan stopperrel. Pedig ezen időszaknak nem a rohanásról kellene szólni, hanem arról a csendes, mégis erős harmóniáról, amit mindenki meg tud teremteni magának, ha ráhangolódik az ünnepi időszakra. A kérdés az, hogyan tudunk közben egyensúlyban maradni önmagunkkal és a környezetünkkel.