Menü

A munkahelyi feszültség és az egészségünk

A munkahely az a hely, ahol az ember kreativitása, érdeklődése és felelősségvállalása (jó esetben) ki tud teljesedni. Mindenkinek megvan a maga szerepe az adott hely életében, amely direkt vagy indirekt módon hatással van az elvégzett munkájának a minőségére is. Hiszen főleg akkor tudunk jó teljesítményt nyújtani, ha fontosnak érezzük, amit teszünk. Legyen az ember főnök vagy beosztott, mindenképpen szükséges valamekkora motivációnak kapcsolódnia az elvégzett tevékenységhez, hiszen, ha ez nincs meg, hamar kiéghet még a legteherbíróbb alkalmazott is.

Motivációt pedig mi adhat? Legelőször is, motiváló emberek, megfelelő mértékű kihívás, inspiráló munkakörnyezet, és mindezen feltételeknek úgy kell teljesülniük, hogy a belső (intrinzik) motivációt ne nyomják el, csak növeljék. Ideális motivációval rendelkezni tehát nem egyszerű. De nagyon egyszerű megközelíteni azt, méghozzá helyes hozzáállással. Ami a legjobban megnehezíti a munkát, az a rossz, mérgező, igényességet gátló munkakörnyezet. ha feszültség, vita, állandó stressz ér minket a munkahelyünkön (bármilyen pozícióban), akkor sokkal nehezebb lesz a tőlünk egyébként elvárható teljesítményt nyújtani.

A feszültség adódhat valós, megélt konfliktusokból, de létrejöhet a tudattalanban is. Tarthatunk valakitől, aki magasabb pozícióban van, tarthatunk olyantól, akinek állandóan rossz a kedve, nyomás alá helyezhet minket a hosszú ideig fennálló, túl nagy felelősség, és ezt a listát rengeteg taggal folytathatnám még. Mindezek a tényezők pedig nemcsak a munkánkra, de a kedélyállapotunkra is hatással vannak.

A munkahelyi stressz és a munkahelyi kiégés az egyik legfőbb, depressziót kialakító tényező. A magánéleti problémák is képesek a munka miatti állandó feszültségből kialakulni. A kedélyünk ugyanis egy olyannyira képlékeny dolog, hogy a másodperc tört része alatt is történhet benne változás, méghozzá akár száznyolcvan fokos fordulat is.

Rengeteg ember mentális egészségét teszi tönkre a munka, mégpedig azért, mert nincs meg a megfelelő közeg arra, hogy a munkahelyi feszültséget kiadják magukból. Érdemes tehát keresni egy olyan szabadidős tevékenységet, amely fizikálisan és mentálisan is egyszerre fáraszt ki és pihentet. Így a feszültség többféle módon is kezelhető. A sport, egy jó hobbi, de akár egy jó beszélgetés is segíthet ezen a problémán. Ha pedig semminek sem érzékeljük a hatását, akkor érdemes szakember segítségét is kérni. A munka fontos, de nem fontosabb sem a magánéletnél, sem a mentális egészségnél.

Varga Ágnes Kata

„Me-time” mini szokások – 10 perces énidő, ami csodákra képes

A mindennapok rohanásában olyan könnyen elfelejtjük, hogy mi is emberek vagyunk, nem csak feladatokat teljesítő gépek. Pedig néha elég 10 perc énidő, és mintha újraindítanánk a lelkünket.

Budapest rejtett kincsei

A fővárost sokan Európa egyik legszebb településeként ismerik. A legtöbb magyar számára is van egyfajta sajátos érzése a frekventált részeknek. A Parlament, a Lánchíd vagy a Halászbástya képei sorra bejárják az Instagramot és a Facebookot. Azonban mi van a kevésbé ismert helyekkel? Ugyanis a metropolisz tele van félreeső szegletekkel, elfeledett történetekkel és olyan zugokkal, amelyeket még az itt élők közül sem mindenki ismer.

Szüreti mulatságok Magyarországon – hagyomány, közösség és bor ünnepe

Az ősz beköszöntével, amikor a szőlőfürtök megérnek, és a természet színei aranyba, vörösbe és barnába öltöztetik a tájat, elérkezik a szüret ideje. Magyarországon a szőlő és a bor kultúrája évszázadokra nyúlik vissza, így a szüreti időszak nem csupán a termés betakarításáról szól, hanem a közösségek egyik legfontosabb ünnepe is.

Autó helyett bicikli és séta – új szemléletet hoz a Mobilitási Hét

A lakóhelyemen működő sportegyesület idén is aktívan bekapcsolódott az Európai Mobilitási Hét programsorozatába, amelyet szeptember 16. és 22. között rendeznek meg szerte Európában. Az esemény célja, hogy felhívja a figyelmet a környezetbarát, fenntartható közlekedési formákra – így természetesen a kerékpározásra is.

Az olvasás világnapját ünnepeljük!

Az UNESCO 1965-ben hirdette meg az Olvasás világnapját, felismerve, hogy a tanulás, a fejlődés és a társadalmi részvétel alapja az olvasni tudás. Az olvasás nemcsak tudást, hanem élményt is ad: történeteket, kultúrákat és emberi sorsokat tár fel, miközben fejleszti a kritikus gondolkodást és a kreativitást.