A munkahelyi feszültség és az egészségünk
- Dátum: 2020.08.21., 14:24
- Varga Ágnes Kata
- depresszió, egészség, élet, elme, érzelem, felelősség, kapcsolat, kedély, kedélyállapot, környezet, lélek, lelki egészség, magánélet, mentális egészség, munka, munkahely, munkakedv, psziché, pszichológia, pszichológus, stressz, szakember, tanács, tapasztalat, test, tipp
A munkahely az a hely, ahol az ember kreativitása, érdeklődése és felelősségvállalása (jó esetben) ki tud teljesedni. Mindenkinek megvan a maga szerepe az adott hely életében, amely direkt vagy indirekt módon hatással van az elvégzett munkájának a minőségére is. Hiszen főleg akkor tudunk jó teljesítményt nyújtani, ha fontosnak érezzük, amit teszünk. Legyen az ember főnök vagy beosztott, mindenképpen szükséges valamekkora motivációnak kapcsolódnia az elvégzett tevékenységhez, hiszen, ha ez nincs meg, hamar kiéghet még a legteherbíróbb alkalmazott is.

Motivációt pedig mi adhat? Legelőször is, motiváló emberek, megfelelő mértékű kihívás, inspiráló munkakörnyezet, és mindezen feltételeknek úgy kell teljesülniük, hogy a belső (intrinzik) motivációt ne nyomják el, csak növeljék. Ideális motivációval rendelkezni tehát nem egyszerű. De nagyon egyszerű megközelíteni azt, méghozzá helyes hozzáállással. Ami a legjobban megnehezíti a munkát, az a rossz, mérgező, igényességet gátló munkakörnyezet. ha feszültség, vita, állandó stressz ér minket a munkahelyünkön (bármilyen pozícióban), akkor sokkal nehezebb lesz a tőlünk egyébként elvárható teljesítményt nyújtani.
A feszültség adódhat valós, megélt konfliktusokból, de létrejöhet a tudattalanban is. Tarthatunk valakitől, aki magasabb pozícióban van, tarthatunk olyantól, akinek állandóan rossz a kedve, nyomás alá helyezhet minket a hosszú ideig fennálló, túl nagy felelősség, és ezt a listát rengeteg taggal folytathatnám még. Mindezek a tényezők pedig nemcsak a munkánkra, de a kedélyállapotunkra is hatással vannak.
A munkahelyi stressz és a munkahelyi kiégés az egyik legfőbb, depressziót kialakító tényező. A magánéleti problémák is képesek a munka miatti állandó feszültségből kialakulni. A kedélyünk ugyanis egy olyannyira képlékeny dolog, hogy a másodperc tört része alatt is történhet benne változás, méghozzá akár száznyolcvan fokos fordulat is.

Rengeteg ember mentális egészségét teszi tönkre a munka, mégpedig azért, mert nincs meg a megfelelő közeg arra, hogy a munkahelyi feszültséget kiadják magukból. Érdemes tehát keresni egy olyan szabadidős tevékenységet, amely fizikálisan és mentálisan is egyszerre fáraszt ki és pihentet. Így a feszültség többféle módon is kezelhető. A sport, egy jó hobbi, de akár egy jó beszélgetés is segíthet ezen a problémán. Ha pedig semminek sem érzékeljük a hatását, akkor érdemes szakember segítségét is kérni. A munka fontos, de nem fontosabb sem a magánéletnél, sem a mentális egészségnél.
Varga Ágnes Kata
A fagyöngy – karácsonyi jelkép és gyógyító növény
Mindenki ismeri a fagyöngyöt, amit nem csak a fákon látunk csomókban, hanem leszedve a karácsony egyik jelképe, de ez a növény egy dísznél sokkal több.
A karácsony üzenete a rohanó világban
A karácsony minden évben különleges megállót jelent az idő sodrásában. Miközben a hétköznapokban határidők, értesítések és elvárások irányítják figyelmünket, az ünnep csendes, mégis határozott módon emlékeztet arra, hogy léteznek értékek, amelyek túlmutatnak a mindennapi teljesítménykényszeren.
Karácsony, az emberi kapcsolatok tükrében
A karácsony nem csupán egy dátum a naptárban, hanem egy morális és érzelmi origó, amelyhez évről évre visszatérünk, hogy újraértelmezzük kapcsolatainkat és önmagunkat
Pár nap karácsonyig – amikor már minden kicsit másképp számít
Három nap van karácsonyig. Mikor ezt írom már csak - vagy még - három nap. Ez az a furcsa időszak, amikor a naptár szerint még dolgozunk, a fejünkben viszont már rég a mézeskalács és a csillagszóró pattog. Az utcákon siető emberek kezében egyszerre van jelen a kapkodás és az ünnep ígérete, a boltokban pedig ugyanaz a kérdés kering: „Vajon még van időm mindent beszerezni?”
Az ünnepi asztal csapdái
Karácsonykor sokan tapasztalják meg a túlevést, amit gyakran bűntudat és önvád követ, pedig a jelenség jóval összetettebb annál, mint hogy „nem tudtunk megállni”. Az ünnepi időszak érzelmi terhei, a felborult rutin és a hagyományok mind szerepet játszanak abban, miért eszünk ilyenkor többet a megszokottnál. A kérdés nem az, hogy hibáztunk-e, hanem az, mit üzen számunkra a testünk és a lelkünk.