Menü

Az igazi anya-lánya kapcsolat titka

Amíg gyerek a lány, addig is lehetnek benne kihívások, mint minden szülőségben, de felnőttként jó kapcsolatban maradni a lányunkkal/anyánkkal, igazi művészet.

A gyerekek, lányok felnövekedése során kialakul egyfajta viszonyulás egymáshoz, ami a gyereknek természetes, hiszen ebbe nő bele, az anyának meg szintén megszokott. A lány felnőtté válásával ez szükségképpen átrendeződik, de sajnos a legtöbb esetben nem úgy, hogy ez mindkét félnek megelégedésére szolgálhasson. F. Diane Barth pszichoterapeuta munkája során sok olyan anya- vagy lányszerepben lévő felnőtt nővel találkozott, akiknél szükség volt arra, hogy az anya-lány kapcsolatot helyre rakják. Ha ez nem működik jól, akkor az érthetően olyan probléma, amit előhoznak az emberek a pszichológusnál. Hiszen énképünkhöz, önbecsülésünkhöz, az élettel való elégedettségünkhöz nagyban hozzájárulnak a működő, kielégítő emberi kapcsolataink. És éppen az anyánk, lányunk az egyik legfontosabb, legszorosabban kötődő ember a világon.

Különböző elvárások

Mai, individualizált és globalizált világunkban már nem lehet általános szabályt találni arra, hogy az embernek milyen mélységű, szorosságú, sűrűségű kapcsolatban kellene lennie az anyjával. Mindenki egyénileg alakítja ki, hogy ő milyen fajta kapcsolatra vágyik. Szeretné-e, hogy naponta beszéljenek, hetente találkozzanak, vagy ritkább találkozások lennének a megfelelők. Szüksége van-e élete fontos döntéseihez az anya tanácsára, vagy inkább egyedül szeretné ezeket meghozni. Az unokáknál szeretne-e folyamatos nagyijelenlétet, vagy inkább legyen két külön élet, ritkább, talán formálisabb találkozási pontokkal. Általában az anyák és lányok nézetei különbözni szoktak.

Mindenféle verzió miatt lehet neheztelni

Nagyon ritka az, hogy egy felnőtt nő az édesanyjával leüljön, és végigbeszélje, hogy kinek milyen elvárásai vannak ezentúl a kapcsolatukról. Nincs igazi tendencia abban, hogy tipikusan melyik fél, milyen irányba szeretné másképp a kapcsolatot. Lehet, hogy az anya nem bírja feladni azt a kontrollt a lánya élete felett, amit kiskorában megszokott, és a lány számára túlságosan nyomulóssá, beleszólóvá válik. Éppígy előfordulhat az ellenkezője is, hogy a nagymama nyugdíjasként saját életét szeretné élni, és a lánya cserbenhagyva érzi magát az unokákkal, és azt sérelmezi, hogy nem kap elég érdeklődést, segítséget a másiktól.

Az anya érezheti azt, hogy a lánya eltolja, kizárja az életéből, ami nagyon fájdalmas érzés, de azt is, hogy még mindig mindenben tőle vár segítséget, megoldást, pedig már felnőtt, igazán önállósodhatna. Na meg persze ezek kombinációja is jelen van: a nagymama pattanjon, amikor vigyázni kell az unokákra, de ne szóljon bele a döntésekbe, vagy a lány tartsa szép szorosan a kapcsolatot, de ne borítsa anyjára a nehézségeit, ne kérjen segítséget, kapott abból már eleget, amíg felnőtt.

Erősíteni más kapcsolatokat

Mindkét félnek fontos, hogy ne csak az intim és szoros anya-lány kapcsolatban éljenek, hanem segítsék a másikat abban, hogy egyéb emberekhez, dolgokhoz való kapcsolataik megerősödjenek. Hosszú távon egy jól működő kapcsolati háló erősíti kettejük kapcsolatát is.

Kommunikálj!

Ez a kulcs. És bár korábban azt írtam, hogy nincs recept, egy azért mégis van. Vádaskodás, másoknak panaszkodás, sértődés és neheztelés helyett minden lánynak és anyának a kezében van a lehetőség, hogy megoldja a számára nem jól működő kapcsolatot. Ez pedig a határoknál már megmutatott őszinte, nyílt és empatikus kommunikáció. Mondd el, mit érzel, mire van szükséged, és kérd, amit szeretnél. Ezután halld meg, a másik mit mond, és fogadd el, hogy bizonyos dolgokat nem tud vagy nem akar teljesíteni. Közösen dolgozzatok ki egy olyan rendszert, amiben mindenki nagyjából megkapja azt, amire szüksége van. A végső cél egy intim és fájdalommentes, biztonságot adó kapcsolat.

Már önmagában a nyílt kommunikációtól jóval közelebb léptek ehhez, mint ami eddig elképzelhető volt, ha eddig ezekről nem beszéltetek.

Szerző: Udvari Fanni

A család, mint biztos háttér

A család az első közösség, ahová tartozunk. Itt tanuljuk meg az alapvető értékeket, a szeretetet, a támogatást, és azt, hogy mit jelent felelősséget vállalni. Egy támogató családi háttér rengeteget számít az élet más területein is, például a tanulásban vagy a sportban.

Az állásinterjú mint próbatétel

Az állásinterjú, sőt már a munkakeresés is sokakban feszültséget, szorongást generáló élethelyzet. Miért olyan stresszes szituáció ez a legtöbbünk számára? Miért befolyásolhatja – ha akár csak rövid ideig is – önértékelésünket egy sikertelen felvételi beszélgetés élménye? Ebben az írásban az állásinterjúkkal kapcsolatos negatív és stresszes gondolatokról tudhatunk meg többet.

Túl gyors világ, túl gyors gyerekek – A korai érés jelensége

„Milyen nagy már!” „Kész férfi/nő” – halljuk gyakran a megállapítást ismerős/ismeretlenektől hétköznapi szituációkban. A mai fiatalság a viselkedésben és érdeklődésben is egyre korábban érnek, sokkal fejlettebbek is. Eltűnő gyerekkor: Miért nőnek fel túl gyorsan a mai fiatalok?

Burnout szindróma: a kiégés tünetei, megelőzése és kezelése

A burnout szindróma, azaz kiégés a modern társadalom egyik leggyakoribb és legveszélyesebb problémája. A tünetegyüttes, amely mind a fizikai, mind mentális és érzelmi egészségünket fenyegeti.

ADHD vagy csak túl sok inger? Hol húzódik a határ?

Ha az ADHD, vagyis a figyelemhiányos-hiperaktivitási zavar kerül szóba, a legtöbb embernek rögtön egy rendkívül aktív, fókuszálni képtelen, örökmozgó, viselkedési zavaros kisfiú jut az eszébe – nagyon sokáig ilyen kép élt ugyanis a fejekben. Azonban a probléma lányokat és nőket is érinthet, csak a gyerekek nem mindig ugyanazokat a tüneteket mutatják és a jellemzők sok személyre ráhúzhatóak.