Menü

Magyarországon már hamarabb kezdődnek a bulik

Nem tudom, hogy hazánkban a szórakozóhelyeknek és vendéglátó egységek 23 órakor történő bezárása vajon helyes lépés-e vagy sem. Ez talán már végzetesen nehéz helyzetbe hozhatja a vállalkozásokat és sokan veszíthetik el megélhetésüket is, másrészt viszont a valódi szakemberek a várható magas fertőzésszámra figyelmeztetnek. Éppen ezért kérdéses az a megoldás is, amit a helyek a bevételeik maximalizálására találtak ki.

Már az elejétől kíváncsi voltam arra, hogy a szórakozóhely-tulajdonosok vajon megpróbálják-e kicselezni az őket 23 órakor bezárásra ítélő jogszabályt. Nem is kellett sokat várni a válaszra: természetesen igen. Ha a kérdést a kevésbé komoly oldaláról akarnám megfogni, akkor feleleveníteném, hogy egyébként is jelentek már meg vélemények, cikkek arról, hogy egyéb iránt a nappali buliknak igenis megvannak az előnyei. Kialhatja az ember magát reggelig, és nem kell feltétlen délben felkelnie, esetleg tömegközlekedéssel is hazamehet, nem kell gyalogolni vagy taxira várni. Nappal esetleg jobban visszafogja magát, mint az éj rejtegető sötétjében, szóval akadnak itt előnyök szépen. Volt is néhány ismerősöm, akivel korábban, még jóval járvány előtt, beszélgettem erről, és noha egy páran el sem tudták képzelni, hogy egy buli elkezdődhetne hétvégén éjfél előtt, ám azért ennek a megoldásnak is voltak támogatói. És itt most nem arra gondolok, hogy a szülők vagy a nagyszülők nagyon is helyeselték volna ezt, hanem hogy a huszonévesek között voltak ilyenek.

Ha azonban a jelenlegi vendéglátói döntéseket komolyabban szeretném szemügyre venni, akkor nehéz dolgom van. Mert munkál bennem a megértés is feléjük: az ott dolgozóknak valóban kell a munka, amit csak bevételekkel lehet elérni, ergo valahogy maximalizálni kell azokat. Ennek módja pedig jelenlegi állapotunk és ismereteink szerint a buli, még akkor is, ha annak maximális létszáma 500 fő. Szóval egyrészt ez érthető, másrészt viszont azért ennek a jogszabálynak, akár egyetértünk vele, akár nem, van egy elérni kívánt célja, tehát meghozatalának van egy oka. Ez pedig nem más, mint a nagyobb csoportosulások elkerülése, amit ez a vendéglátói megoldás pont, hogy szépen megkerül.

Mert azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy még a legóvatosabb szakemberek is az elkövetkezendő néhány hónapra a járvány felfutását várják, és már korántsem csak az idősek körében. Akik meg nem ennyire óvatosak, azok egyenesen vészjelzéseket adnak le már most. Emlékezzünk például arra, hány életerős sportoló kapja el a vírust, több esetben tünetekkel.

Én nem tudom, mi a helyes megoldás, és valóban fontos-e ezekben az időkben 500 fős bulikat tartani, ráadásul több esetben olyan helyeken, ahova sokkal többen egyébként sem férnének be. A jövőt nem látom, maximum annyiban, hogy a szórakozóhelyek úgy tűnik, tényleg megtalálták a délutáni és kora esti bulikat, mint megoldást a számukra problematikus jogszabályra.

Mi tesz minket egy munkahelyi közösség egyedi részévé?

A céges közösségek működését alapvetően az egyéni különbségek alakítják. Az igazi erőt az adja, amikor különböző szemléletek, energiák és háttérből hozott tapasztalatok állnak össze olyan hálózattá, amelyben mindenkinek megvan a helye. A kérdés mégis az, hogy mitől válunk valóban hasznossá és értékessé egy szakmai környezetben?

Miért fontos rendszeresen tisztítani a kárpitot, matracot és szőnyeget?

A lakások és irodák komfortja nagymértékben függ a bútorok, szőnyegek és matracok tisztaságától. Bár sokan csak a látható szennyeződéseket veszik észre, a kárpit, a matrac és a szőnyeg rendszeres tisztítása nem pusztán esztétikai kérdés, hanem egészségügyi szempontból is kiemelten fontos.

Illik pénzt adni karácsonyra?

A karácsony az ajándékozás, az összetartozás és a figyelmesség időszaka. Ebben az időszakban mindenki szeretné kifejezni szeretetét és megbecsülését szerettei felé, ám évről évre felmerül a kérdés: vajon illik-e pénzt adni karácsonyra, és ha igen, kinek, milyen formában és milyen összegben?

A megfelelési kényszer lélektana, avagy a belső elvárások csapdájában

A megfelelési kényszer a modern társadalom egyik leggyakoribb, mégis legtöbbször rejtve maradó lelki jelensége. Lényege, hogy az ember állandó belső nyomást érez arra, hogy mások elvárásainak megfeleljen, akkor is, ha ez a saját igényei, határai vagy jólléte rovására megy. Bár a köznyelv néha „kényszernek” nevezi, valójában nem kényszerbetegség, hanem egy szorongásból, önértékelési bizonytalanságból és korai tanult mintákból kialakuló működésmód.

Magány az ünnepek alatt: Ne a ChatGPT-vel töltse az ünnepeket

Az ünnepek időszaka sokak számára meghitt, családias hangulatú periódus, másoknak viszont fájón kiélezheti a magány érzését. És igen, bármennyire is cuki társaság tud lenni elsőre egy chatgpt, teljesen jogos a cikk címe: az ünnepek nem arról kell szóljanak, hogy valaki kizárólag egy mesterséges intelligenciával beszélgessen.