Az ölelés gyógyító ereje
- Dátum: 2020.10.15., 16:20
- Martinka Dia
- depresszió, emberi kapcsolat, érintés, fájdalomcsökkentés, fájdalomérzet, fizikai kontaktus, gyerekkor, gyógyító, immunrendszer, kockázat, kommunikáció, lélek, nem verbális, oxitocin, ölelés, örömhormon, szeretet hormon, szívbetegség, test, túlélés, vérnyomás.
„Napi 4 ölelésre van szükségünk a túléléshez, napi 8 ölelés szükséges az élet megtartásához, és napi 12 ölelésre van szükségünk a növekedéshez.” – hallottuk már bizonyára a mondást. Két ember közötti ölelés átlagos hossza 3 másodpercm ám ha egy ölelés 20 másodpercig tart, fantasztikus gyógyító hatást gyakorol a testre és a lélekre egyaránt.
A gyógyító hatás oka pedig, hogy egy őszinte ölelés oxitocin nevű hormont termel, ezt szeretet-hormonnak is nevezik. Íme néhány ok, miért érdemes ölelnünk:
Serkenti azt a bizonyos oxitocint:
Ez pedig csökkenti a szorongást és a stresszt.
Javulnak emberi kapcsolataink:
a kapcsolatokra pozitív hatással van, ha az emberek időt szánnak arra, hogy elismerjék és megbecsüljék egymást. ennek kifejezésére az ölelés az egyik legegyszerűbb mód.
Erősíti az immunrendszert:
az ölelések erősítik az immunrendszert. egészségesek maradhatunk, elkerülnek a betegségek.
Nincs szükség szavakra:
A kommunikáció közel 70 százaléka nem verbális. a testbeszédnek kiváló módja az ölelés, vigasztalás, szeretet, szerelem, megértés, elfogadás. annyi minden benne van egyetlen ölelésben!
Fontos gyerekkorban!
Az ölelés növeli az önbecsülést, különösen a gyermekeknél. a tapintás már a csecsemők számára nagyon fontos. a baba először érintés segítségével ismeri fel a szüleit. az ölelések erősítik saját magunk elfogadását is.
Csökkenti a fájdalmat:
Az empátia, a fizikai kontaktus jelentősen csillapíthatja a fizikai fájdalomérzetet. Ezt kutatások támasztják alá!
Segít depresszió esetén:
az úgynevezett dopamin felelős a „jól érzem magam” érzésért. egy kis dopaminért sokat segít egy elmélyült ölelés, mely serkenti ennek az örömhormonnak a termelődését.
Csökkenti a szívbetegségek kockázatát:
Az oxitocin a fent említetteken túl fontos a szívbetegségek kockázatának enyhítésében is, hiszen csökkenti a vérnyomást, ezáltal csökkenti a szívbetegségek kialakulását.
Az ölelés felér egy napi jócselekedettel:
egy ölelés olyan, akár egy csoda, a másik ember életében mindig valamilyen változásokat indít el.
Az ölelés gyógyít. az érintés fontos. nálunk azonban valamiért elfelejtődött ez az érzés, csökkent az érintések, az ölelések száma, pedig valakinek már attól a gyógyul a lelke, teste, hogy valaki átöleli. ha pedig szeretetet sugárzunk, mi magunk is boldogságot érzünk.
Martinka Dia
Hiperaktivitás és képernyőidő – kölcsönösen hatnak egymásra?
A digitális eszközök térnyerésével egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy a mobiltelefonok és a tabletek milyen hatással vannak a gyerekek viselkedésére. Sokan úgy vélik, hogy az elektronikus készülékek túlzott használata áll a figyelemzavar hátterében, a jelenség azonban ennél jóval összetettebb.
Zónás takarítás, egy trükk, amivel könnyebb rendben tartani az otthonunkat
Mennyien küzdünk azzal, hogy próbáljuk életterünket rendezetten és tisztán tartani, de nem mindig sikerül? Íme, egy tipp, hogy könnyebb legyen.
Feng shui a hálószobában – így alakíthatunk ki nyugodt és harmonikus pihenőteret
Megannyi elv szerint rendezhetjük be hálószobánkat, hogy a pihenés és kikapcsolódás helye legyen, nézzük, mit mond a feng shui erről.
„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?
Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.
Miért gondoljuk túl az életünket? Így állítható meg a végtelen agyalás
Egy félreérthető üzenet, egy fontos állásinterjú vagy egy összetett szituáció is elég ahhoz, hogy akár napokon át ugyanazokon a kérdéseken rágódjunk. Az állandó túlgondolás azonban ritkán visz közelebb a megfelelő lépéshez. Miért vagyunk hajlamosak erre, és mit tehetünk azért, hogy ne ragadjunk bele a folyamatos agyalásba?