A gyakori fáradtság lehetséges okai
- Dátum: 2020.12.27., 20:01
- Udvari Fanni
Aluszékonyságnak a 25 százalékkal megnövekedett alvásigényt nevezik.
Ugyanakkor ez esetben a figyelem nem annyira az éjszakai alvásra, hanem a nappali aluszékonyságra és a teljesítőképességre irányul, a fő probléma ugyanis ezzel van. A gyakorlatban az aluszékonyság több dolgot jelent: igazából minden attól függ, hogy mi az oka.

Az aluszékonyság előfordulása és okai
Nincsenek pontos adatok az aluszékonyság előfordulásáról, főleg, mert a probléma súlyossága nagyon széles skálán mozog, másrészt számtalan betegség velejárója lehet. Leggyakoribb oka a több műszakos munka - főleg, ha a beosztást nagyon gyakran váltogatják. Ez azért gond, mert az embereknek van egy normális cirkadián ritmusa, amely ilyenkor felborul. Az ilyen jellegű változásokhoz az ember egyébként is nehezebben alkalmazkodik, egymás után többször pedig pláne nehéz az igazodás. Például aki állandóan éjszakás, állíthatja, hogy megszokta, de ha szofisztikáltabb vizsgáló módszerekkel nézik, kiderül, hogy nem egészen így van. Az aluszékonysággal küzdőknek közös jellemzője ugyanis, hogy valójában nem tudnak jól aludni még akkor sem, ha sok időt töltenek ágyban. Ennek nagy része ugyanis felszínes, nem kielégítő alvás, így hiába alszik valaki nyolc órát éjjel, amikor fölkel, kóvályog, nappal pedig aluszékony lesz.
Az aluszékonyság második leggyakoribb oka a nem megfelelő gyógyszerhasználat és az alkoholfogyasztás. Az alkohol rontja az alvást: csökkenti a mély alvás mennyiségét, amikor ugyanis kiürül a szervezetből, akkor felébreszti az embereket. Amikor valaki már függő, ilyenkor rá is iszik, hogy vissza tudjon aludni, ám ez később újra ébredést okoz. A gyógyszerek közül az altatók okoznak aluszékonyságot, különösen azért, mert Magyarországon a legtöbben hosszú hatású altatót használnak. Ezek felezési ideje nagyon hosszú, van köztük olyan, amelynél a táv több mint egy napos. Ez azt jelenti, hogy ha valaki este beveszi, akkor másnap még a fele a szervezetében van.

Alacsony vérnyomás – amiről kevesebbet beszélünk, mint a magas vérnyomásról, de okozhat kellemetlenséget, például nappali aluszékonyságot. Kis átmozgató torna, hideg víz, kávé segíthet, vagy pedig ha mód van rá, húsz perc alvás frissítő hatású.
Vas- illetve vitaminhiány is jóval gyakrabban van a krónikus fáradtság hátterében, mint amennyiszer gondolnak erre! Ezért is érdemes évente egyszer laboratóriumi vizsgálatot kérni, hogy a vérképből egy esetleges vashiányos vérszegénység kiderülhessen. A B12 illetve a D-vitamin hiánya is járhat ilyen tünetekkel
Aluszékonyságot, koncentrációhiányt okozhat az is, ha a szervezeted dehidratált, vagyis, ha nem fogyasztasz elegendő mennyiségű folyadékot, így érdemes az asztalodon tartani egy palack vizet, és a nap folyamán rendszeresen kortyolgatni belőle. Az ebéd utáni aluszékonyság mindemellett abból is fakadhat, hogy a napnak ezen szakában a testhőmérséklet jellemzően csökken - 2 és 4 óra között -, köszönhetően a szervezet természetes cirkadián ritmusának.
A hőmérséklet csökkenés alvásra késztetni a szervezetet, nem véletlen, hogy sokan iktatnak be délutáni szunyókálást, ha megtehetik. Ha azonban nem vagy köztük, végezz olyan tevékenységeket, amelyek felpörgetik a testet, menj ki a napfényre, sétálj intenzíven, vagy csak hallgass valami ütemes zenét.
Szerző: Udvari Fanni
Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?
Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?
A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?
Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban
A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.
Menière-betegség, a fülgondok egyik oka
A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.