Menü

Hiszünk benne?

Tudjuk, hogy a babonák nem igazak, de azért mégis számontartjuk őket, figyeljük a péntek 13-at, betartjuk az újévi babonákat…mert azért sosem lehet tudni.

Én mondjuk péntek 13-án, 13 órakor állam vizsgáztam annak idején, de nem tartottam ettől, a csoporttársaim viszont annál inkább, ők nem gondolták annyira szerencsés dátumnak. Végül nem hozott rosszat a nap, sőt! Sikerült az államvizsgám, itt vagyok, élek.

Vajon a szilveszterhez és az újévhez milyen babonák, hiedelmek kapcsolódnak?

Állítólag, az újévi erős fények és zajok távol tartanak mindenféle rosszat.

Szilveszter éjjelén pedig pontban éjfélkor az összes ajtót ki kell tárni, hogy az óév kimehessen. ha ugyanis nem távozik, az újév nem tud bejönni.

Az újév különös jelentőségű, hiszen egy egész év áll előttünk, egy újabb esztendő, tele meglepetéssel, izgalmakkal.

Vajon valóban igaz, hogy amit az újév napján cselekszik az ember, az hatással lesz egész évre? Tartózkodni a takarítástól újév első napján, a vitáktól, veszekedésektől, így tartózkodjunk például a vitáktól, veszekedésektől. A jó évkezdés bőséges étkezéssel indul. Aki újév napján édességet eszik, annak egész éve édes lesz. (ezt könnyen betartom)

Klasszikus, régi, talán kissé „elcsépelt” hiedelmek, hogy újévkor disznót kell enni, hogy kitúrja a szerencsét, szárnyast semmiképp, mert azok elkaparják.

Étkezésnél részesítsük előnyben a szemes terményeket (lencse, rizs, köles), mert gazdagságot, bőséget hoz.

A magyar néphit szerint, aki újév reggelén: korán kel, egész évben korán fog kelni; hideg vízben mosakodik, 365 napon át friss lesz.

Nem szerencsés dolog újév napján ollót használni, mert aki ezt teszi, elvágja a szerencséjét.

Fontos az első újévi látogató. Ha ekkor rosszkedvű vendég érkezik, abban az évben sok bánat ér bennünket és szerencsés, ha az első látogatónk férfi.

Akitől ezen a napon csókot kapunk, az egész évben szeretni fog bennünket. Egy tűzoltó éjféli csókja is szerencsét hoz és ezt be is hajtom a férjemen, biztos, ami biztos.

A szilveszteri északi szél hideget, a déli szél enyhe telet jelez.

Olaszországban éjfélkor a régi dolgokat egyszerűen ki kell tenni az ablakon, és a pénztárcába lencsét kell tenni, Szlovákiában az ünnepi asztalterítő alá pénzt kell tenni, Angliába balszerencsét jelent, ha az új naptárt előre kiakasztjuk, vagy előre írunk bele. A bajoroknál a szilveszteri kívánságunk teljesül, ha elalvás előtt rózsafüzért vagy megszentelt tárgyat teszünk a párna alá. Japánban a bejárat fölé szalmaköteget kell tenni, hogy távolt tartsuk a rossz szellemeket, és újévkor egy jót kell nevetni, hogy jól induljon az új esztendő.

Koreában lapátokat, gereblyéket támasztanak a ház falához, hogy védelmet nyerjenek a gonosztól.

A thai emberek lelocsolják egymást, abban reménykedve, hogy megfelelő csapadék hullik a következő évben.

Aki Kínában újév napján söpör, az kisöpri a házból a szerencséjét és még sorolhatnánk a szokásokat, de erről mindenki talál bővebb információkat a világhálón. Az év végét és az újesztendő kezdetét a világon mindenütt megünneplik. Modern életvitelünkben háttérbe szorultak a régi idők babonái, azonban ilyenkor mindenki kicsit előtérbe helyezi őket.

Martinka Dia

Hólapátból közösségi élmény – amikor a tél összehozta a szomszédságot

Ritkán gondolunk bele, de néha egy teljesen hétköznapi, sőt kissé nyűgös feladatból lesz a legjobb közösségi program. Így történt ez akkor is, amikor egy vastagabb havazás után nemcsak a járdák, hanem a szomszédok közötti falak is „letakarításra” kerültek. A hólapátolás ugyanis váratlanul közös élménnyé vált, amiből a gyerekek, a szülők és az egész utca csak nyert.

Miért fontos a szellőztetés télen?

Sokan reflexből azt mondják a januári szellőztetésre, hogy ilyenkor felesleges, hiszen hűvös van, emiatt sokszor nem érzik egy szobában a rossz levegőt. Ezáltal marad az, hogy a hideg időszakban csak nagyon rövid időre vagy egyáltalán ki sem nyitják az ablakot. Holott a friss levegő hiánya ilyenkor is komoly károkat okozhat.

Hogyan indítsuk pénzügyileg az új évet?

Január legtöbbször azzal a felismeréssel kezdődik, hogy az ünnepi időszak anyagilag megterhelő volt. A karácsonyi költekezés utórezgései ilyenkor csapódnak le igazán, amikor visszatér a hétköznapok ritmusa, a bankszámlán viszont nyomot hagytak az ajándékok, a vendégségek és az „egyszer belefér” döntések. Adódik a kérdés, hogy mit tehetünk ilyenkor a spórolás érdekében?

Extrém hideg idején is felelősek vagyunk az állatokért

Az elmúlt években egyre gyakoribbak az extrém időjárási helyzetek, amelyek nemcsak az embereket, hanem a háziállatokat is komoly kihívás elé állítják. A tartós hideg, a fagy, a szél és a csapadék különösen veszélyes lehet a szabadban tartott kutyák számára.

Az ünnepek utáni mélabú: hogyan éljük túl a visszatérést a valóságba?

Az ünnepek mindig különleges időszakot jelentenek: az otthon melege, a közösen elfogyasztott finomságok, a nevetés és a pihenés pillanatai feltöltik az embert. Még ha nem is hisszük, az ilyen napok alatt az agyunk is „átáll egy másik frekvenciára”: lassabban jár a ritmus, és a fókusz a kapcsolatokon, a kis örömökön, a jelen pillanaton van. Aztán egyszer csak vége. teljesen természetes.