Menü

A pizzáról

A pizza neve a latin “pincere” azaz összegyúrni szóval magyarázható. A pizzát alapvetően Nápolyból eredeztethetjük, de már előtte is ismerték az ételt, csak nem ezen a néven. A pizzát legelőszőr írott formában Vergilius “Aeneis” című művében említik meg. Azonban a régészek, már a Pompei romoknál is találtak pizzakészítésre utaló nyomokat, emiatt a múltja visszavezethető a Kr.e előtti 3-4. századig is.

A mai pizza feltalálását Raffael Espositónak tulajdonítják, aki az 1880-as években Nápolyban dolgozott egy elit sütödében. 1889-ben I. Umberto király és Margherita di Savoia királyné Nápolyba látogatásakor, Espositó különleges olasz nemzeti színekben pompázó pizzát készített, a királyi párnak. A fehér színt a mozzarella, a zöldet a bazsalikom, a pirosat pedig a paradicsom adta. A fenséges étel a királynő nevét kapta: Margherita, ezt a pizzát mind a mai napig ismerik és rendszeresen előkerül az éttermek lapjain.

Az 1830-as évektől kezdett el elterjedni a pizza Olaszországban, ahol a szegényebb rétegek körében rohamosan nőtt a népszerűsége, majd az Egyesült Államokba az olasz bevándorlók magukkal vitték a “pizzakészítés tudományát”, ahonnan a 20. század második felében elindult világhódító útjára.

Érdekesség, hogy a “világ legnagyobb pizzája” sokáig Olaszországban volt, de 2017-ben Fontana városában elkészítették a máig legnagyobbnak tartott pizzát. Átmérője közel 2 kilométer volt, összsúlya a rajta levő feltétekkel együtt a 30 tonnát is meghaladta.

Sokan gondolhatjuk azt, hogy az első pizzákhoz a magyaroknak is köze lehet. Azonban ez a tény ebben a formában nem igaz, viszont a pizza minden bizonnyal a kenyérlángosból alakulhatott ki, ami alapvetően a Kelet-Európai térségből származtatható, de már jóval azelőtt is ismerték mielőtt a magyarság a Kárpát-medencében letelepedett.

És végül egy pizza recept:

-1 dl tej

- 1 kvk cukor

- 40 dkg finomliszt

- só

- 2 dkg élesztő

- 5 ek olaj

- paradicsomszósz

- füstölt sajt

- mozzarella

- szalámi, sonka, bacon (igény szerint)

- paprika

- paradicsom

- majorana

- oregánó

Elkészitése: 1 dl vizet éppen csak meglangyosítunk, hozzáadjuk a cukrot, belemorzsoljuk az élesztőt és jól elkeverjük. Meleg helyen hagyjuk felfutni (8-10 perc). A lisztet keverőtálba szitáljuk. A közepébe mélyedést készítünk, beleöntjük a kovászt, és a széléről, csak annyi lisztet keverünk hozzá a fakanállal, hogy galuska lágyságú masszát kapjunk.

Hozzáadjuk a sót, az olajat és annyi langyos vizet (1-1,5 dl), hogy lágy tésztát kapjunk, majd addig dagasztjuk, amíg a tészta el nem válik a tál falától. A tetejét megszórjuk liszttel, és konyharuhával letakarva hagyjuk a kétszeresére kelni (30-40 perc).

A megkelt tésztát lisztezett deszkán átgyúrjuk, tenyerünkkel a kívánt nagyságra adagoljuk és formára húzogatjuk. A sütőt 220 fokra előmelegítjük és a sütőformát olajjal kikenjük, belenyomkodjuk a tésztát úgy, hogy a közepén vékonyabb, a peremén pedig vastagabb legyen. A tésztalapot vékonyan megkenjük olajjal, paradicsomszósszal (pizzaszósszal), megrakjuk tetszés szerinti zöldségekkel, szalámival, sonkával, oregánót és kakukkfüvet szórunk rá, és a sütőben a feltét mennyiségétől függően 20-30 percig sütjük.

Hónapos retek, a nyár egyik vitaminbombája

A hónapos retek nem csak télen hasznos növény, hanem tavasszal, vagy nyár elején már segíthetjük vele egészségünket megőrzését.

Fehérjehiány, te felismered?

Mindenhonnan azt halljuk, hogy mennyire fontos a fehérje a szervezetünk számára, de sokan nem is tudják, hogy mi az, vagy, hogy milyen tünetekkel jár a hiánya.

Amit a citromos víz fogyasztásáról tudni érdemes

Rengeteg sztárdiéta és egészséggel foglalkozó oldal ír a citromos víz fogyasztásának jótékony hatásáról, ezért összeszedtük, amit erről tudni érdemes.

Mit jelent a pH érték?

A pH rövidítése "potentia hydrogenii", azaz a hidrogénionok koncentrációja, a szervezet megfelelő sav-bázis egyensúlya pedig létfontosságú az egészségünk szempontjából. A skála 7-14-ig terjed, a semleges érték 7 (a tiszta vízé), ami alatt savasnak, felette lúgosnak nevezzük az oldatot.

Fűszernövények a gasztronómiában

A fűszernövények fontos szerepet játszanak a gasztronómiában, a gyógyászatban és a kultúrában is. Mit érdemes tudni róluk?