Menü

A pizzáról

A pizza neve a latin “pincere” azaz összegyúrni szóval magyarázható. A pizzát alapvetően Nápolyból eredeztethetjük, de már előtte is ismerték az ételt, csak nem ezen a néven. A pizzát legelőszőr írott formában Vergilius “Aeneis” című művében említik meg. Azonban a régészek, már a Pompei romoknál is találtak pizzakészítésre utaló nyomokat, emiatt a múltja visszavezethető a Kr.e előtti 3-4. századig is.

A mai pizza feltalálását Raffael Espositónak tulajdonítják, aki az 1880-as években Nápolyban dolgozott egy elit sütödében. 1889-ben I. Umberto király és Margherita di Savoia királyné Nápolyba látogatásakor, Espositó különleges olasz nemzeti színekben pompázó pizzát készített, a királyi párnak. A fehér színt a mozzarella, a zöldet a bazsalikom, a pirosat pedig a paradicsom adta. A fenséges étel a királynő nevét kapta: Margherita, ezt a pizzát mind a mai napig ismerik és rendszeresen előkerül az éttermek lapjain.

Az 1830-as évektől kezdett el elterjedni a pizza Olaszországban, ahol a szegényebb rétegek körében rohamosan nőtt a népszerűsége, majd az Egyesült Államokba az olasz bevándorlók magukkal vitték a “pizzakészítés tudományát”, ahonnan a 20. század második felében elindult világhódító útjára.

Érdekesség, hogy a “világ legnagyobb pizzája” sokáig Olaszországban volt, de 2017-ben Fontana városában elkészítették a máig legnagyobbnak tartott pizzát. Átmérője közel 2 kilométer volt, összsúlya a rajta levő feltétekkel együtt a 30 tonnát is meghaladta.

Sokan gondolhatjuk azt, hogy az első pizzákhoz a magyaroknak is köze lehet. Azonban ez a tény ebben a formában nem igaz, viszont a pizza minden bizonnyal a kenyérlángosból alakulhatott ki, ami alapvetően a Kelet-Európai térségből származtatható, de már jóval azelőtt is ismerték mielőtt a magyarság a Kárpát-medencében letelepedett.

És végül egy pizza recept:

-1 dl tej

- 1 kvk cukor

- 40 dkg finomliszt

- só

- 2 dkg élesztő

- 5 ek olaj

- paradicsomszósz

- füstölt sajt

- mozzarella

- szalámi, sonka, bacon (igény szerint)

- paprika

- paradicsom

- majorana

- oregánó

Elkészitése: 1 dl vizet éppen csak meglangyosítunk, hozzáadjuk a cukrot, belemorzsoljuk az élesztőt és jól elkeverjük. Meleg helyen hagyjuk felfutni (8-10 perc). A lisztet keverőtálba szitáljuk. A közepébe mélyedést készítünk, beleöntjük a kovászt, és a széléről, csak annyi lisztet keverünk hozzá a fakanállal, hogy galuska lágyságú masszát kapjunk.

Hozzáadjuk a sót, az olajat és annyi langyos vizet (1-1,5 dl), hogy lágy tésztát kapjunk, majd addig dagasztjuk, amíg a tészta el nem válik a tál falától. A tetejét megszórjuk liszttel, és konyharuhával letakarva hagyjuk a kétszeresére kelni (30-40 perc).

A megkelt tésztát lisztezett deszkán átgyúrjuk, tenyerünkkel a kívánt nagyságra adagoljuk és formára húzogatjuk. A sütőt 220 fokra előmelegítjük és a sütőformát olajjal kikenjük, belenyomkodjuk a tésztát úgy, hogy a közepén vékonyabb, a peremén pedig vastagabb legyen. A tésztalapot vékonyan megkenjük olajjal, paradicsomszósszal (pizzaszósszal), megrakjuk tetszés szerinti zöldségekkel, szalámival, sonkával, oregánót és kakukkfüvet szórunk rá, és a sütőben a feltét mennyiségétől függően 20-30 percig sütjük.

Probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok – mikor melyikre van szükség?

Az utóbbi években egyre többet hallani a bélflóra egyensúlyának fontosságáról, és ezzel együtt három kulcsfogalomról: probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok. Bár gyakran együtt említik őket, szerepük eltérő, és nem mindegy, hogy mikor melyiket érdemes alkalmazni.

A fermentálás újra hódít

Egyre többen nyúlnak vissza a hagyományos konyhai technikákhoz, és a fermentálás ismét reneszánszát éli. Ez az egyszerű módszer nemcsak tartósítja az ételeket, hanem természetes módon támogatja az emésztést és az általános egészséget is. Nem véletlen, hogy a fermentált finomságok újra helyet kérnek maguknak a mindennapi étrendben.

Végtagzsibbadás és B-vitaminhiány: az egyoldalú táplálkozás rejtett következményei

A végtagzsibbadás sokak számára ismerős, mégis gyakran félvállról vett tünet. Időszakos bizsergés, érzéketlenség vagy „hangyamászás” a kézben vagy lábban legtöbbször ártalmatlannak tűnik, azonban tartós fennállása komolyabb problémákra is utalhat.

Az emberi ökoszisztéma törékeny egyensúlya: A diszbiózis

Az emberi test nem egy elkülönült sziget, hanem egy bonyolult és nyüzsgő ökoszisztéma, ahol több billió mikroorganizmus él velünk szimbiózisban. Ennek a belső világnak, a mikrobiomnak a központja a bélrendszer, ahol a baktériumok, gombák és vírusok finom egyensúlya határozza meg nemcsak az emésztésünk hatékonyságát, hanem immunrendszerünk állapotát és mentális közérzetünket is.

Egy különleges gyümölcs, a földicseresznye

A papírszerű burokba rejtett physalis igazi különlegesség egyszerre látványos, ízletes és egészséges. Ez a narancssárga bogyó nemcsak a tányéron mutat jól, hanem szervezetünk számára is értékes támogatást nyújt.