A pizzáról
A pizza neve a latin “pincere” azaz összegyúrni szóval magyarázható. A pizzát alapvetően Nápolyból eredeztethetjük, de már előtte is ismerték az ételt, csak nem ezen a néven. A pizzát legelőszőr írott formában Vergilius “Aeneis” című művében említik meg. Azonban a régészek, már a Pompei romoknál is találtak pizzakészítésre utaló nyomokat, emiatt a múltja visszavezethető a Kr.e előtti 3-4. századig is.
A mai pizza feltalálását Raffael Espositónak tulajdonítják, aki az 1880-as években Nápolyban dolgozott egy elit sütödében. 1889-ben I. Umberto király és Margherita di Savoia királyné Nápolyba látogatásakor, Espositó különleges olasz nemzeti színekben pompázó pizzát készített, a királyi párnak. A fehér színt a mozzarella, a zöldet a bazsalikom, a pirosat pedig a paradicsom adta. A fenséges étel a királynő nevét kapta: Margherita, ezt a pizzát mind a mai napig ismerik és rendszeresen előkerül az éttermek lapjain.
Az 1830-as évektől kezdett el elterjedni a pizza Olaszországban, ahol a szegényebb rétegek körében rohamosan nőtt a népszerűsége, majd az Egyesült Államokba az olasz bevándorlók magukkal vitték a “pizzakészítés tudományát”, ahonnan a 20. század második felében elindult világhódító útjára.
Érdekesség, hogy a “világ legnagyobb pizzája” sokáig Olaszországban volt, de 2017-ben Fontana városában elkészítették a máig legnagyobbnak tartott pizzát. Átmérője közel 2 kilométer volt, összsúlya a rajta levő feltétekkel együtt a 30 tonnát is meghaladta.
Sokan gondolhatjuk azt, hogy az első pizzákhoz a magyaroknak is köze lehet. Azonban ez a tény ebben a formában nem igaz, viszont a pizza minden bizonnyal a kenyérlángosból alakulhatott ki, ami alapvetően a Kelet-Európai térségből származtatható, de már jóval azelőtt is ismerték mielőtt a magyarság a Kárpát-medencében letelepedett.
És végül egy pizza recept:
-1 dl tej
- 1 kvk cukor
- 40 dkg finomliszt
- só
- 2 dkg élesztő
- 5 ek olaj
- paradicsomszósz
- füstölt sajt
- mozzarella
- szalámi, sonka, bacon (igény szerint)
- paprika
- paradicsom
- majorana
- oregánó
Elkészitése: 1 dl vizet éppen csak meglangyosítunk, hozzáadjuk a cukrot, belemorzsoljuk az élesztőt és jól elkeverjük. Meleg helyen hagyjuk felfutni (8-10 perc). A lisztet keverőtálba szitáljuk. A közepébe mélyedést készítünk, beleöntjük a kovászt, és a széléről, csak annyi lisztet keverünk hozzá a fakanállal, hogy galuska lágyságú masszát kapjunk.
Hozzáadjuk a sót, az olajat és annyi langyos vizet (1-1,5 dl), hogy lágy tésztát kapjunk, majd addig dagasztjuk, amíg a tészta el nem válik a tál falától. A tetejét megszórjuk liszttel, és konyharuhával letakarva hagyjuk a kétszeresére kelni (30-40 perc).
A megkelt tésztát lisztezett deszkán átgyúrjuk, tenyerünkkel a kívánt nagyságra adagoljuk és formára húzogatjuk. A sütőt 220 fokra előmelegítjük és a sütőformát olajjal kikenjük, belenyomkodjuk a tésztát úgy, hogy a közepén vékonyabb, a peremén pedig vastagabb legyen. A tésztalapot vékonyan megkenjük olajjal, paradicsomszósszal (pizzaszósszal), megrakjuk tetszés szerinti zöldségekkel, szalámival, sonkával, oregánót és kakukkfüvet szórunk rá, és a sütőben a feltét mennyiségétől függően 20-30 percig sütjük.
A sokoldalú rozmaring
A rozmaringot legtöbbünk a konyhából ismeri, azonban ez a növény igencsak sokszínűen felhasználható. Azon kívül, hogy isteni fűszerként funkcionál húsokhoz, gyógynövényként is nagyon régóta ismert, belsőleg és külsőleg is alkalmazható sokféle egészségügyi probléma esetén.
Melyik sófajta a legegészségesebb?
Bár fontos a szervezetünknek, nagy mennyiségben mégsem ajánlott a fogyasztása. Miért van ez így, és melyik fajta mire való, melyiket érdemes fogyasztani? Nézzük a legegészségesebb sófajtákat!
Mit kell tudni az inozitról?
Az inozit a B-vitaminok csoportjába tartozik, melynek szorongásoldó hatást tulajdonítanak, és egyes vélemények szerint kiváló altatószer is. Szerepe van az idegek ingerület-továbbításában és a zsírok szervezeten belüli transzportjában. Szöveteinkben, például a májban, a vesében glükózból (szénhidrátból) keletkezik. Nagy mennyiségben tárolja a gerincvelő, az az agyfolyadék, az agy, innen erős leterheltség mellett felhasználásra kerül.
Az acerola jótékony hatásai
Számos makro- és mikrotápanyag forrása, biológiailag aktív fitokemikáliákat tartalmaz, fitonutriensekkel és más antioxidánsokkal van tele, ami elegendő ok arra, hogy fogyasztása a napi rutin részévé váljon.
Ne feledjük: ez a gyümölcs harmadik a sorban a legtöbb természetes C-vitamint tartalmazó növények között.
Mit kell tudnunk a B9 vitaminról?
A B9-vitamin egyik formájaként ismert folsav az élelmiszerekben természetesen előforduló folát szintetikus változata. A folsav fontos a szervezet számára, mivel szabályozza az új, egészséges sejtek, köztük az oxigént szállító vörösvértestek létrehozását. A szervezet nem képes folsavat előállítani, ezért az egészséges táplálkozás vagy a B9-vitamint tartalmazó étrend-kiegészítők szedése segíthet megelőzni a vérszegénység kialakulását. Általában az élet vitaminjaként emlegetik.